Eredménykimutatáshoz és mérleghez hasznos tanácsok

• Az első és legfontosabb tanács, hogy pozitív alapon próbáljuk megközelíteni a feladatot (és általában a vizsgára való felkészülést), ami az én olvasatomban azt jelenti, hogy ne úgy álljunk hozzá, hogy: „Na, mi van akkor, ha ez nem megy? Veszítek 5 pontot. Na és?” Hanem így: „Ezt is megtanultam, és az már biztos, hogy a vizsgán ezzel megszerzem azt az 5 pontot.” Hiszen az egész vizsga sok kicsi 5 pontból áll.
• Próbáljuk alaposan végigolvasni a feladatot, mielőtt bármibe belekezdünk, és próbáljuk osztályozni az információkat, hogy mihez fognak majd kelleni.
• A hiányzó főkönyvi kivonat tételeknél nagyon figyeljünk oda arra, hogy a számított (és általunk jónak tartott) eredményt írjuk be a főkönyvi kivonatba, mert csak így kapjuk meg érte a pontot. Ha nem írjuk be a számot a főkönyvi kivonatba, hiába számoltuk ki jól, nem kapunk rá pontot.
• Az eredménykimutatás összeállításánál inkább mindent kétszer alaposan ellenőrizzünk le, mert az adózás előtti eredmény fontos szerepet játszik majd a továbbiakban. Az eredménykimutatásba kerülő adatok nagyrészt egyértelműek, a Saját termelésű készletek állományváltozása (melyet az 581-es főkönyvi számon találunk), amely esetén problémáink merülhetnek fel. Jegyezzük meg, hogy az 581-es számla hiába tartozik az 5-ös számlaosztályba, mégis fordítottan működik. Tehát ha T egyenlege van, akkor negatív, ha K egyenlege, akkor pozitív.
• Egyéb ráfordítások (bevételek): 86-os (96-os) számlaosztály, tehát pl. 861, 866..stbPénzügyi műveletek ráfordításai (bevételei): 87-es (97-es) számlaosztály Rendkívüli ráfordítások (bevételek) : 88-as (98-as) számlaosztály

• Nézzük meg a megoldókulcsot az eredménykimutatás esetében. Láthatjuk, hogy pontokat a fősorok meghatározására és az „ebből adatok” meghatározására (pl. 13 sor esetében: Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott), illetve az adózás előtti eredményre kapunk pontot. Apró odafigyeléssel megkaphatjuk a maximális pontot, csak figyeljük oda, hogy ezeket a sorokat is kitöltsük.
• Ne siessük el az összeadást! Legalább háromszor adjuk össze, és mivel nincs lehetőség rá, hogy vastagon szedjük a fősorokat, találjunk ki rá valami módszert, hogy jól láthatóvá tegyük az összeadandó sorokat és azok előjelét (mert pl. az egyéb ráfordítások értékét ki kell vonnnuk, de az eredménykimutatásban nem írhatunk mínusz jelet elé, de pl. az előző év cellában jelölhetjük). Lehet, hogy ez egy kicsit szájbarágósan hangzik, de kb. minden harmadik eredménykimutatásban összeadási hiba van!!!
• A társasági adóalap megállapításához szükségünk lesz az adózás előtti eredményre, melyet remélhetőleg jól sikerült kiszámítanunk. Igaz, hogy 2010-től sok mindenben változott a társasági adó törvény, de valószínűleg ezt (még) nem fogják számon kérni.

Adóalap csökkentő tételek:

-          Kapott osztalék (a kettős adózás elkerülése miatt)

-          Adótörvény szerinti értékcsökkenés

-          Az értékvesztés visszaírása

-          Egyéb a feladat szövegében található utalás

Adóalap növelő tételek:

-          Számviteli törvény szerinti értékcsökkenés

-          Az értékvesztés

-          Egyéb a feladat szövegében található utalás

• A társasági adó mértékét meg szokták adni, mely 2009-ben még 16 % (+ 4 % különadó), 2010-től 19 % (+ 0 % különadó). Ne felejtsük el könyvelni a társasági adót!

Az osztalék alapjának megállapításához egyetlen sémát kell megtanulnunk:

   Jegyzett tőke

- Jegyzett, de be nem fizetett tőke

- Visszavásárolt saját részvény

= Osztalék alapja (működő tőke)

A visszavásárolt saját részvény nem egyenlő a 373-as számla egyenlegével, hanem a névértéken kell szerepeltetnünk, melyhez a kiegészítő adatokban találunk utalást ( A társaság a jegyzett tőkéjének x %-át vásárolta vissza.). Erre az adatra lesz szükségünk a mérlegben is a Jegyzett tőke alatti „ebből” (59.) sorban.

• Az osztalékfizetési korlát megállapításához szintén van sémánk, és a maximális pontszámot csak e séma használata esetén kapjuk meg. Az osztalékfizetési korlát számítása

Osztalék akkor és csakis akkor fizethető ki, ha a tárgy évi adózott eredmény kiegészítve a pozitív eredménytartalékkal (e kettő együtt a rendelkezésre álló forrás) pozitív, és az osztalék nagyságára ez a pozitív összeg fizethető ki.

Kifizethető osztalék: tárgy évi Adózott eredmény + Eredménytartalék – Jegyzett, de még be nem fizetett tőke + Tőketartalék, de ez nem lehet több mint a tárgy évi Adózott eredmény + Eredménytartalék együttes összege!!!!

• Könyveljük le az osztalékot és a mérleg szerinti eredményt, és azzal a mozdulattal írjuk be az eredménykimutatásba, majd a főkönyvi kivonatba (!) is a kapott eredményeket.

413. Eredménytartalékot csökkentenünk kell, ha igénybe vettük az osztalékfizetéshez, és a mérlegben is így kell majd szerepelnie.

419. MSZE ezt az eredménykimutatásból írjuk be a főkönyvi kivonatba, majd a mérlegbe.

476. RLK (osztalékfizetéshez) főkönyvi számhoz mindenképpen írjuk be az osztalékot, hogy a mérleg 95. sorának, az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számításánál ki ne felejtsük.

• Állítsuk össze a mérleget! Ha valakinek problémája van vele, az jelezze! És ismét figyeljünk az összeadásra, és a részletező sorokra („ebből” sorokra), pl. az 59. sort, és a 65. sort mindenképpen töltsük ki!
• Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számítása:

-          Először is nézzük meg az egyéb rövid lejáratú követeléseket (36. számlaosztály), főleg azon számlákat, melyeknek követelés és teljesítés sora is van (pl. 3621. – 3631., 3622. - 3632., 3623. - 3633.) Ha a teljesítés több, mint a követelés, akkor az is kötelezettség lesz, hiszen többet teljesítettek, mint kellett volna, amit vissza kell majd fizetnünk.

-          Ha van olyan vevő, amely kétszer (vagy többször) fizetett, akkor azt az értéket is a kötelezettségek között kell szerepeltetnünk, hiszen azzal tartozunk a vevőnek.

-          Vizsgáljuk meg az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között szereplő tételeket. Fő szabályként itt is úgy működik, hogy ha több a teljesítés, mint a kötelezettség, akkor azt követelésként kell számításba vennünk. 

-          Jusson eszünkbe, hogy a 4-es számlaosztály esetén a K egyenleg jelenti a pozitív egyenleget (tehát a kötelezettséget), míg a T egyenleg a negatív egyenleget (tehát követelést).

-          Az ÁFA elszámolásánál jusson eszünkbe, hogy a 466. számlának T egyenlege van (az tehát mínusz), a 467. számlának K egyenlege van (az pozitív), a 468. számlának pedig lehet T vagy K egyenlege is. Ezen három számla összevonásával kapjuk meg az ÁFA egyenleget, melynek ha T egyenlege van, akkor követelésként, míg ha K egyenlege, akkor kötelezettségként szerepel a mérlegben.

-          Az osztalékot (ha van) ne felejtsük el számításba venni!


1. A TÁRSASÁGI ADÓALAP ÉS AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA

+/- Adózás előtti eredmény- ebből indulunk ki, ezt csökkenti a
- Kapott osztalék ( 971 a főkönyvi kivonatban, vagy eredmény kimutatás 13. sora)
+ Számviteli törvény szerinti értékcsökkenés- növelő tényező ( 571,
vagy eredménykimutatás VI.sor)
- Társasági adó szerinti értékcsökkenés- csökkentő tényező
+/- egyéb adóalap módosító tételek( ezt a feladat tartalmazza, neked
kell tudni, hogy növelő vagy csökkentő tétel, ezeket hamarosan
részletesen át fogjuk venni, hogy a vizsgán ne okozzon gondot)
= ADÓALAP

TÁRSASÁGI ADÓ: ADÓALAP*TÖRVÉNY ÁLTAL MEGHATÁROZOTT % OSZTALÉK
ALAPJÁNAK ( MŰKÖDŐ TŐKÉNEK) A SZÁMÍTÁSA
Osztalékot csak működő tőke után lehet fizetni, a jegyzett, de még be
nem fizetett tőkét, osztalékfizetésnél nem szabad figyelembe venni,
ezért:
Jegyzett tőke (411)- ez a kiindulás, ebből kivonjuk a
-jegyzett, de még be nem fizetett tőke ( 358)
- Visszavásárolt saját részvény ( névértéken, 411* visszavásárlási %,
ezt is a feladat tartalmazza)
=OSZTALÉK ALAPJA( azt, hogy hány % osztalékot szeretne a társaság
fizetni, szintén tartalmazza a feladat)
tehát: osztalékalap*%

3. AZ OSZTALÉKFIZETÉSI KORLÁT KISZÁMÍTÁSA
+/- adózott eredmény
+ pozitív!! eredménytartalék ( ezt onnan tudjuk, hogy a főkönyvi
kivonatban: K a 413egyenlege)
=OSZTALÉKFIZETÉSHEZ RENDELKEZÉSRE ÁLL( +)
- jegyzett, de még be nem fizetett tőke( 358)-ezt kivonjuk
- negatív eredménytartalék ( ha T a 413 egyenlege)
= KIFIZETHETŐ OSZTALÉKOT CSÖKKENTI(-)
+ maximális tőketartalék bevonása ( 412), ezt hozzáadjuk
= KIFIZETHETŐ OSZTALÉK

4. AZ OSZTALÉK ÉS A MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY KÖNYVELÉSE
*       ha igénybe vettünk eredménytartalékot:  T 413 K 476 ( ezt rögtön írd be!)
*       mérleg szerinti eredmény könyvelése: T 419 K 493 (ha a MSZE -), T
493 K 419 ( ha a MSZE +)
*       osztalék könyvelése: T 493 K476 ( ezt is rögtön írd be)