1/A. A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége. A számviteli törvény célja, filozófiája, hatálya, kikre terjed ki. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük a törvény szerinti beszámoló elkészítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során.
A számviteli törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyekkel megbízható, valós össszkép nyújtható a törvény hatálya alá tartozók vagyoni, jövedemi, pénzügyi helyzetéről. Célja a piac szereplőinek tájékoztatása, mely a beszámoló készítéssel valósul meg.
A hatályos számviteli törvény filozófiája az, hogy a számviteli rendszer legyen képes arra, hogy a vállalkozások tevékenységéről a lehető leghitelesebb képet mutassa, s ezt röviden a megbízható és valós összkép követelményének is nevezhetjük.
A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.
Gazdálkodó: olyan természetes és jogi személy, aki/amely gazdasági tevékenységet folytat, azaz gazdálkodik.
A gazdálkodók közé tartozik:
· A vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely saját nevében és kockázatára, nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez.
· Az államháztartás szervezetei: azok a szervezetek, melyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály annak minősít.
· Egyéb szervezetek:
· MNB
· Az általuk, illetve természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény
Számviteli szempontból nem gazdálkodó:
· Egyéni vállalkozó
· Polgári jogi társaság
· Építőközösség
· Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete
· EVA-s jogi személyiség nélküli társaság, ha azt választotta
A számviteli alapelvek:
· A vállalkozás folytatásának elve: a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani a működését, folytatni tudja tevékenységét.
· A teljesség elve: könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni.
· A valódiság elve: a beszámoló adatainak a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak kell lenniük.
· Az óvatosság elve: nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan.
· Az összemérés elve: az adott időszak eredményének meghatározásakor az adott időszak elismert bevételeit és költségeit (ráfordításait) kell figyelembe venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.
· A tartalom elsődlegessége a formával szemben: a gazdasági eseményeket, ügyleteket a gazdasági tartalmuknak megfelelően kell szerepeltetni.
· Az egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni és értékelni.
· A bruttó elszámolás elve: minden bevételt és költséget (ráfordítást) el kell számolni, azokat összevonni nem lehet.
· Az időbeli elhatárolás elve: az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az egyes időszakok között megoszlik.
· A lényegesség elve: minden olyan információt, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, és ezáltal a szervezet döntéseit, be kell mutatni.
· A költség haszon összevetésének elve: az információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel.
· A világosság elve: a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, rendezett formában kell elkészíteni.
· A folytonosság elve: az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyeznie az előző üzleti év záróadataival.
· A következetesség elve: a beszámoló tartalma és formája tekintetében biztosítani kell az állandóságot, az összehasonlíthatóságot.
Nem nevesített alapelvek:
· A hasznosíthatóság elve: a beszámoló adatai olyan formában és tartalommal álljanak rendelkezésre, amelyekkel az üzleti események értékelhetők.
· A semlegesség elve: a beszámoló információinak előítélettektől és elfogultságtól mentesnek kell lenniük.
· Az időszerűség elve: a beszámoló információi ne indokolatlanul későn álljanak rendelkezésre.
· A helytállóság elve: a beszámoló információi a tévedéstől és az előítélettől mentesek legyenek.
1/B A vállalkozás számviteli információs rendszerének kialakításánál figyelembe veendő szempontok. A pénzügyi és a vezetői számvitel jellemzői. A vezetői számvitel kialakítását befolyásoló tényezők. Felelősség a beszámoló és az üzleti jelentés összeállításáért.
A vállalkozások vezetéséhez, irányításához, a vezetői döntésekhez a vezetés minden szintjén információkra van szükség. A vállalkozás környezete, a piac szereplői, elsősorban a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről akarnak megbízható információkat kapni.
A törvény elsődlegesen a beszámolási kötelezettséget szabályozza, a számviteli információs rendszer kialakításánál sokféle lehetőség adódik. Figyelembe kell venni egyrészt a jogi szabályozást (elsősorban a számviteli törvényt), másrészt a belső információs igényt.
A vállalkozáson belül az információk iránti igény a tulajdonosok, a menedzsment, a divíziók, valamint a döntéshozó és ellenőrző testületek részéről merül fel. A legjelentősebb információforrás a számvitel. A számvitelt tartalmilag két részre tagoljuk: pénzügyi és vezetői számvitelre.
A felosztás azon alapul, hogy kinek a részére nyújt információkat. A pénzügyi számvitel a vállalkozáson kívüli felhasználók igényeit elégíti ki; míg a vezetői számvitel elsődleges feladata a vezetők részére szükséges információk biztosítása. A kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozó köteles az egységes számlakeretet alkalmazni. A Sztv. a vezetői számvitelt nem szabályozza.
a) a pénzügyi számvitel jellemzői:
· törvény szabályozza
· múltbéli eseményekre fókuszál
· a vállalkozás egészét mutatja be
· az információk jellemzően értékben jelennek meg
b) a vezetői számvitel jellemzői:
· a vállalkozó szabályozza
· nemcsak múltbéli eseményeket közvetít
· kisebb egységekre is fókuszál
· az információk értékben és mennyiségben is megjelenhetnek
A vezetői számvitel kialakítása összetett feladat, amelynek keretében:
· ki kell jelölni területi vagy funkcionális elv alapján az önelszámoló egységeket,
· az önelszámoló egységek részére meg kell fogalmazni az elvárásokat,
· ki kell dolgozni az önelszámoló egységek tervfeladatait,
· ki kell alakítani a feladatok végrehajtásának ellenőrzési, valamint elemzési, értékelési rendszerét,
· meg kell határozni a szolgáltatandó információk körét, az adatszolgáltatás rendjét.
Figyelembe kell venni az adott vállalkozás által folytatott tevékenység jellegét, a vállalkozás szervezeti felépítését, stratégiai célkitűzéseit. A szakirodalom a teljesítmények mérésére alkalmas mutatók kiválasztását a felelősségi központok kijelölésének, meghatározásának nevezi.
Ilyen központok lehetnek:
· költségközpontú – középpontban a takarékos költséggazdálkodás van
· árbevétel-központú – központjában az árbevétel növelése áll
· nyereségközpontú – központjában a profit (nyereség-maximálás, veszteség-minimalizálás) áll,
· egyéb orientációk, pl. beruházás központú rendszer
A vezetői számviteli rendszert úgy kell, kialakítani, hogy az a könyvvitel zárt rendszerébe beépüljön. Az egységes számlakeret lehetővé teszi a 6-7. számlaosztályok használatát is, amelyek a vezetői információk biztosítására szolgálhatnak. Használata lehetővé teszi a vállalkozáson belüli egységek elszámoltatását, a költséggazdálkodás kialakítását.
A számviteli rendszer működtetéséhez a Sztv. előírja, hogy a számviteli politika keretében a következő szabályokat kell elkészíteni.
· Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát
· Az értékelési szabályzatot
· Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot
· A pénzkezelési szabályzatot
A vezető tisztségviselők, és a felügyelőbizottsági tagok, társasággal szembeni korlátlan és egyetemleges felelőssége, magában foglalja a számviteli beszámoló, és a kapcsolódó üzleti jelentés szabályszerű összeállításáért és nyilvánosságra hozataláért való felelősséget is. A vezető tisztségviselők elsődleges felelőssége a beszámolók és a kapcsolódó üzleti jelentések összeállítása, míg a felügyelőbizottságot ezekkel összefüggésben ellenőrzési kötelezettség terheli.
A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért is, amelyek abból származnak, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt.
A felügyelőbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért is, amelyek a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési kötelezettség megszegéséből származnak.
2/A. A számviteli politika fogalma, szerepe, kialakítása. A számviteli politika tartalma. A számviteli politika keretében elkészíthető szabályzatok. Az értékelési szabályzat tartalma, követelmények a szabályzattal szemben. Az egységes számlakeret célja és tartalma. A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok, a számlarend fogalma.
A számviteli politika a számviteli törvény végrehajtása érdekében szükséges módszereket, eszközöket, szabályokat tartalmazza, amelyek kihatnak az adott gazdálkodó vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetére, befolyásolják a tárgyévi adózás előtti és adózás utáni eredményét is.
A számviteli alapelvek alapján ki kell alakítani a vállalkozás adottságainak megfelelő számviteli politikát. Keretében rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amellyekkel meghatározza a vállalkozó, hogy mit tekint a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek, nem lényegesnek, jelentősnek, nem jelentősnek, és hogy a választási lehetőségei közül melyeket, milyen feltételekkel alkalmazza.
A számviteli politika a vállalkozás számára kötelező, attól eltérni csak a számviteli politika módosítása után lehet.
A számviteli politika kialakításáért a képviseletre jogosult személy felelős, azt ő írja alá. A számviteli politikát úgy kell kialakítani, hogy megbízható és valós információkat tartalmazó beszámolót lehessen összeállítani.
A számviteli politika kialakítása során az alábbi fontos kérdésekben kell dönteniük a vezetőknek:
· A beszámoló formája
· A mérlegkészítés formája
· Eredménykimutatás formája
· Mérlegkészítés napjának meghatározása
· A mérleg és az eredménykimutatás további tagolása
· Écs leírás módszereinek meghatározása
· Alapítás-átszervezés költségeinek aktiválása
· A kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása
· A kiegészítő melléklet tartalmának meghatározása
· Az éves beszámoló nyilvánosságra hozatala
· A könyvvizsgálat szabályai
A számviteli politika részei:
· Leltárkészítési és leltározási szabályzat
· Értékelési szabályzat
· Önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat
· Pénzkezelési szabályzat
· Bizonylati szabályzat nem kötelezők
· Számlarend
Az értékelési szabályzat: a számviteli alapelvek és a törvényben rögzített értékelési szabályok egy adott vállalkozásra vonatkozó saját előírásainak gyűjteménye.
Az értékelési szabályzat keretében kell szabályozni
· eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározását
· az eszközök és kötelezettségek nyilvántartási értékének változási lehetőségeit, tartalmát
· az eszközök és a kötelezettségek év végi értékelését, annak módszereit
· az eszközök és kötelezettségek állományból való kivezetése feltételeinek meghatározását
· az előzőek alapját képező dokumentumok megjelölését
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés maradéktalanul biztosítja a számviteli törvényben előírt beszámoló elkészítését. Mindehez érvényesíteni kell a bizonylati elvet, és be kell tartani a bizonylati fegyelmet.
Számlakeret: a könyvviteli elszámolások során alkalmazandó főkönyvi számlák egységesen és következetesen felépített rendszere.
Számlakeret tartalma:
Számla osztály Számlaosztály megnevezése
1. Befektetett eszközök
2. Készletek
3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások
4. Források
5. Költségnemek
6. Költséghelyek, általános költségek
7. Tevékenységek költségei
8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások
9. Értékesítés árbevétele és bevételek
0. Nyilvántartási számlák
Számlarend kialakításánál figyelembe veendő szempontok:
· feleljen meg az egységes számlakeret előírásainak,
· segítse a számviteli politika maradéktalan érvényesítését,
· szerkezete, taglalása, szöveges része legyen világos, egyértelmű, áttekinthető
· segítse a belső és külső ellenőrzés megbízhatóságát
· adjon alapinformációkat az elemző tevékenységhez
· biztosítsa, hogy az információk valamennyi érdekelt részére időben, kellő részletességgel, megbízható és valós tartalommal álljanak rendelkezésre
A számlarend tartalma:
· Alkalmazott számla száma és neve (számlatükör)
· Tartalma, ha az az elnevézésből nem egyértelmű, növekedési és csökkenési jogcímei, számlát érintő gazdasági események, és más számlákkal való kapcsolata
· Főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolata
· Bizonylati rend
2/B A gazdasági elemzés fogalma, célja, szükségessége, feladata. A gazdasági elemzés tárgya. A gazdasági elemzés csoportjai. Az elemzési munka végrehajtása, szakaszainak tervezése.
A gazdasági elemzés olyan módszer, mellyel a gazdasági vezetés részére a nélkülözhetetlen tájékozottság biztosítható, amellyel a vállalkozási tevékenység megismerhető, bírálható és fejleszthető.
Célja: hogy feltárja, és számszerűleg értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, a vezetés döntéseinek előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását.
Szükségessége: a megfontolt vezetéshez pontos információra van szükség. Az információáramlásnak az egyik fontos eszköze a gazdasági elemzés. A gazdasági vezetés nélkülözhetetlen eleme az a tájékozottság, amit a gazdasági elemzés eredményei nyújtanak.
Feladata: a hatékonyabb, az eredményesebb gazdálkodás segítése, továbbá:
Ø a gazdasági döntések megalapozása, a vállalkozás gazdasági feladatainak előkészítése, megalapozása
Ø a fejlődés tendenciáinak mérése,
Ø a kitűzött feladatok végrehajtásának minősítése, az eltérések okainak feltárása,
Ø a kapacitáskihasználás mérése, az erőforrások hasznosításának színvonala, a belső tartalékok feltárása,
Ø a termelés hatékonyságának, jövedelmezőségének vizsgálata,
Ø a gazdasági beavatkozások ökonómiai hatásainak felmérése,
Ø a gazdálkodás ellenőrzése stb.
Tárgya: a vállalkozás piaci, fejlesztési, beszerzési, termelési tevékenysége, valamint a tevékenységek komplex értékelése.
Az elemzés végrehajtható deduktív (levezető) vagy induktív (felépítő) módszerrel.
Levezető módszer – az átfogóbb eredményekből kiindulva a részeredmények felé halad.
Felépítő módszer – a részelemekből történik a kiindulás.
A gazdasági elemzés során az ok-okozati összefüggéseket kell vizsgálni. Ezek feltárása az elemzés legfontosabb követelménye.
Csoportosítása: a) az elemzés időpontja szerint:
Ø vezetői döntéseket előkészítő elemzés,
Ø a végrehajtás szakaszában készített elemzés,
Ø időszaki elemzés
b) az elemzés a periodicitása szerint lehet:
Ø periodikusan ismétlődő,
Ø periodikusan jelentkező,
Ø egyszeri döntés előkészítő
c) terjedelme szerint:
Ø átfogó,
Ø részletes
d) az elemzési folyamat állapota, helyzete szerint:
Ø statikus
Ø dinamikus
e) az elemzés a felhasznált adatok milyensége szerint:
Ø műszaki-gazdasági
Ø gazdasági
f) az elemzés jellege szerint:
Ø leíró
Ø döntés előkészítő.
Az elemzési folyamat elemei:
· a szükséges adatok kijelölése, gyűjtése, ellenőrzése, egyszerűsítése
· a rendelkezésre álló adatok feldolgozása (az adatok csoportosítása, összehasonlítása; számítások, értékelések elkészítése; az eltérések okainak számszerűsítése)
· megállapítások, eredmény összefoglalása, intézkedési tervek, javaslatok kidolgozása.
3/A. A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata. Az éves beszámoló részét képező különböző mérlegek felépítése. A mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai.
A beszámoló a vállalkozás működéséről, valós vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetéről készített dokumentum. A beszámoló valódiságát a leltár és a könyvvezetés támasztja alá. A beszámoló célja az információszolgáltatás. A beszámoló egy üzleti évre készül.
Az üzleti év: az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Fordulónapja általában december 31.
Eltérhet:
· előtársasági időszaknál és az azt követő 1. üzleti évnél
· átalakulás esetén
· devizanem változás esetén
· felszámolás, végelszámolás esetén
· 12 hónapnál hosszabb csak felszámolási eljárás esetén lehet
A beszámoló formái:
· Éves beszámoló
· Egyszerűsített éves beszámoló
· Éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló
· Sajátos egyszerűsített éves beszámoló (2009.01.01-től)
A beszámoló formájának választása függ:
· a mérleg főösszegétől 500 millió Ft, EU: 900 millió Ft
· az éves nettó árbevétel nagyságától 1000 millió Ft, EU: 1800 millió Ft
· a foglalkoztatottak létszámától 50 fő, EU: 50 fő
Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a három mutatóérték közül bármely kettő nem haladja meg a határértéket.
Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót:
· Rt
· Konszolidálásba bevont vállalkozás
· Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe
· Ahol az üzleti év eltér a naptári évtől
· Olyan vállalkozó, amely értékpapírjainak tőzsdei forgalma engedélyezett, vagy azt kérelmezték
Az egyszerűsített éves beszámoló részei: Egyszerűsített éves beszámoló mérlege, Egyszerűsített eredménykimutatás, Kiegészítő melléklet.
A vállalkozónak a beszámolót könyvvitellel kell alátámasztania. Ebből következik, hogy a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség szoros kapcsolatban van.
A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvezetés végezhető egyszeresen vagy kettős könyvvitel rendszerében. A mérleg olyan vagyonkimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalkozás anyagi és nem anyagi javait összetétel és eredet szerint.
A mérleg két változatban állítható össze:
· „A” változat: kétoldalas, az egyik oldalon az eszközöket, a másik oldalon a forrásokat mutatja.
· „B” változat: lépcsőzetes szerkezetű, az első részben az eszközöket, a második részben a forrásokat mutatja.
A mérleg tagolása kötött, mely három fokozatú: a továbbtagolásnak nincsen akadálya
· mérlegfőcsoport: nagybetűkkel jelöljük
· mérlegcsoport: római számokkal jelöljük
· mérlegtétel: arab számokkal jelöljük
Egyszerűsített mérleg felépítése:
A/ Befektetett eszközök D/ Saját tőke
I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke
II.Tárgyi eszközök II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
III. Befektetett pénzügyi eszközök III. Tőketartalék
B/ Forgóeszközök IV. Eredménytartalék
I. Készletek V. Lekötött tartalék
II. Követelések VI. Értékelési tartalék
III. Értékpapírok VII. Mérleg szerinti erdmény
IV. Pénzeszközök E/ Céltartalékok
C/ Aktív időbeli elhatárolások F/ Kötelezettségek
I. Hátrasorolt kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek
G/ Passzív időbeli elhatárolások
A mérlegtételeket értékelésénél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni. Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással egyeztetéssel ellenőrizni és ( a Sztv.-ben szabályozott esetek kivételével) egyenként értékelni kell.
Az értékelés az a tevékenység, amelynek keretében az egyes vagyonelemek értékét kiszámítjuk. Az értékelés a mennyiségben felvett anyagi javak pénzértékre történő átszámítása, másrészt annak megvizsgálása, hogy az anyagi és nem anyagi javak pénzértékét nem kell-e módosítani.
Mérlegérték= Bekerülési érték +-Értékmódosítások
Értékmódosítások az értékcsökkenések, az értékvesztés, az árfolyamkülönbözet miatt lehetnek.
Bekerülési érték lehet beszerzési ár, vagy az előállítási költség. A bekerülési érték megállapításakor a vételárból kell kiindulni, melyeket módosít:
· Szállítási, rakodási költség
· Alapozási, szerelési, üzembehelyezési költség
· Bizományosi díj
· Vámköltségek
· Felár
· Illetékek
· Opciós díj
· Kapott engedmény
· Hatósági, igazgatási díjak
· Előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa
· Igénybe vett hitel költségei
· Tárgyi eszközöknél korrekciós tétel az eszköz bővítéssel, állagának helyreállításával, az eszköz értéknövelésével kapcsolatos munkák értéke.
3/A. A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata. Az éves beszámoló részét képező különböző mérlegek felépítése. A mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai.
A beszámoló a vállalkozás működéséről, valós vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetéről készített dokumentum. A beszámoló valódiságát a leltár és a könyvvezetés támasztja alá. A beszámoló célja az információszolgáltatás. A beszámoló egy üzleti évre készül.
Az üzleti év: az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Fordulónapja általában december 31.
Eltérhet:
· előtársasági időszaknál és az azt követő 1. üzleti évnél
· átalakulás esetén
· devizanem változás esetén
· felszámolás, végelszámolás esetén
· 12 hónapnál hosszabb csak felszámolási eljárás esetén lehet
A beszámoló formái:
· Éves beszámoló
· Egyszerűsített éves beszámoló
· Éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló
· Sajátos egyszerűsített éves beszámoló (2009.01.01-től)
A beszámoló formájának választása függ:
· a mérleg főösszegétől 500 millió Ft, EU: 900 millió Ft
· az éves nettó árbevétel nagyságától 1000 millió Ft, EU: 1800 millió Ft
· a foglalkoztatottak létszámától 50 fő, EU: 50 fő
Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a három mutatóérték közül bármely kettő nem haladja meg a határértéket.
Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót:
· Rt
· Konszolidálásba bevont vállalkozás
· Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe
· Ahol az üzleti év eltér a naptári évtől
· Olyan vállalkozó, amely értékpapírjainak tőzsdei forgalma engedélyezett, vagy azt kérelmezték
Az egyszerűsített éves beszámoló részei: Egyszerűsített éves beszámoló mérlege, Egyszerűsített eredménykimutatás, Kiegészítő melléklet.
A vállalkozónak a beszámolót könyvvitellel kell alátámasztania. Ebből következik, hogy a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség szoros kapcsolatban van.
A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvezetés végezhető egyszeresen vagy kettős könyvvitel rendszerében. A mérleg olyan vagyonkimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalkozás anyagi és nem anyagi javait összetétel és eredet szerint.
A mérleg két változatban állítható össze:
· „A” változat: kétoldalas, az egyik oldalon az eszközöket, a másik oldalon a forrásokat mutatja.
· „B” változat: lépcsőzetes szerkezetű, az első részben az eszközöket, a második részben a forrásokat mutatja.
A mérleg tagolása kötött, mely három fokozatú: a továbbtagolásnak nincsen akadálya
· mérlegfőcsoport: nagybetűkkel jelöljük
· mérlegcsoport: római számokkal jelöljük
· mérlegtétel: arab számokkal jelöljük
Egyszerűsített mérleg felépítése:
A/ Befektetett eszközök D/ Saját tőke
I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke
II.Tárgyi eszközök II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
III. Befektetett pénzügyi eszközök III. Tőketartalék
B/ Forgóeszközök IV. Eredménytartalék
I. Készletek V. Lekötött tartalék
II. Követelések VI. Értékelési tartalék
III. Értékpapírok VII. Mérleg szerinti erdmény
IV. Pénzeszközök E/ Céltartalékok
C/ Aktív időbeli elhatárolások F/ Kötelezettségek
I. Hátrasorolt kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek
G/ Passzív időbeli elhatárolások
A mérlegtételeket értékelésénél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni. Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással egyeztetéssel ellenőrizni és ( a Sztv.-ben szabályozott esetek kivételével) egyenként értékelni kell.
Az értékelés az a tevékenység, amelynek keretében az egyes vagyonelemek értékét kiszámítjuk. Az értékelés a mennyiségben felvett anyagi javak pénzértékre történő átszámítása, másrészt annak megvizsgálása, hogy az anyagi és nem anyagi javak pénzértékét nem kell-e módosítani.
Mérlegérték= Bekerülési érték +-Értékmódosítások
Értékmódosítások az értékcsökkenések, az értékvesztés, az árfolyamkülönbözet miatt lehetnek.
Bekerülési érték lehet beszerzési ár, vagy az előállítási költség. A bekerülési érték megállapításakor a vételárból kell kiindulni, melyeket módosít:
· Szállítási, rakodási költség
· Alapozási, szerelési, üzembehelyezési költség
· Bizományosi díj
· Vámköltségek
· Felár
· Illetékek
· Opciós díj
· Kapott engedmény
· Hatósági, igazgatási díjak
· Előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa
· Igénybe vett hitel költségei
· Tárgyi eszközöknél korrekciós tétel az eszköz bővítéssel, állagának helyreállításával, az eszköz értéknövelésével kapcsolatos munkák értéke.
3/B A tárgyi eszközökkel való ellátottság vizsgálata, a tárgyi eszközök állománya összetételének, elhasználódásának, korszerűségének elemzési módszerei. A tárgyi eszközök kapacitás kihasználásának vizsgálata.
A tárgyi eszközök vizsgálata során az alábbi feladatok végezhetők el:
1. A tárgyi eszközök összetételének vizsgálata: az elemzés során a tárgyi eszközök bruttó értéke alapján számított megoszlási viszonyszámok segítségével képet kapunk arról, hogy egy-egy időpontban milyen a tárgyi eszköz-állomány összetétele. Ezen kívül számolhatunk ún. hányadmutatókat is. pl.
Géphányad (%) = Gépek bruttó értéke / Tárgyi eszközök bruttó értéke
Járműhányad (% )= Járművek bruttó értéke / Tárgyi eszközök bruttó értéke
2. Használhatósági fokot számszerűsíthetjük:
Használhatósági fok (%) = tárgyi eszközök nettó értéke / tárgyi eszközök bruttó értéke
Akkor tekinthető kedvezőnek a mutató, ha minnél közelebb van a 100 %-hoz.
3. Kapacitás: megmutatja azt, hogy optimális feltételek mellett milyen nagyságú teljesítményt lehet elérni.
a) A gazdálkodás valamennyi területén számíthatók az 1000 Ft tárgyi eszközre jutó termelési érték mutatók:
Bruttó termelési érték/ Tárgyi eszköz nettó értéke
b) A rendelkezésre álló gépek általában nem vesznek részt teljes számban a tevékenységben. Ezek egymáshoz való viszonyának elemzésére szolgáló mutatók:
Üzemképességi mutató= _Működőképes gépek, berend., járművek átlagos száma____
Rendelkezésre álló gépek, berend., járművek átlagos száma
Működő gépek berendezések, járművek aránya:
Működő gépek, berend., járművek átlagos száma____
Üzemképes gépek, berend., járművek átlagos száma
Teljes felhasználási mutató: ___Működő gépek, berend., járművek átlagos száma____
Rendelkezésre álló gépek, berend., járműv. átlagos száma
c) A termelőtevékenységet folytató vállalkozások értékelik a műszaki kapacitáskihasználás alakulását is. Képlete a következő:
Kapacitás kihasználás (%)= Termelés/ Kapacitás
A képlet alapján a kapacitáskihasználás két részre bontható:
· Az időalap kihasználásának vizsgálatára: értékét befolyásolja a munkarend, az átlagos műszakszám, a karbantartási idők, a veszteségidők.
· A kapacitásnorma teljesítésének vizsgálatára: a mutató emelkedését tekintjük kedvezőnek, ami elérhető műszaki fejlesztéssel, jobb munkaszervezéssel.
4/A Különböző formában működő társaságok alapításával kapcsolatos számviteli feladatok. Az előtársasági időszak. Előtársaságok létrejötte, megszűnése, könyvvezetési, beszámolási kötelezettsége.
Cégalapításról akkor beszélünk, ha valaki megteremti annak lehetőségét, hogy saját cégneve alatt jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon.
Gazdasági társaság alapítható jogi személyiségként és jogi személyiség nélkül (KFT, BT).
A gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.
Korlátolt felelősségű társaság:
Jogi személyiséggel rendelkezik, alapításakor társasági szerződést kötnek, a törzstőke minimuma 500.000 Ft, Kft-t létre lehet hozni csak apporttal is.
Ha az apport kevesebb mint 50%, akkor 3 év áll rendelkezésre átadni.
Részvénytársaság:
Az Rt zártkörű akkor alapítási okirat, nyilvánosan működő Rt- nél alapszabály elfogadása szükséges. RT ha az apport 25%-nál kevesebb, 5 év áll rendelkezésre átadni az apportot , részvénytőke minimum 5 illetve 20 m ft.
Zárt alapítás során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a ZRT valamennyi részvényét átveszik. A NYRT. nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható.
Előtársaság
A vállalatok előtársaságként jönnek létre, az aláírástól a cégbírósági bejegyzésig tart.
Előtársasági időszak egy üzleti évnek számít, ami az aláírástól a bejegyzésig tart. Az előtársasági időszakot mérleggel kell lezárni, utána nyitás után indul a következő üzleti év, ami dec.31-ig tart. Az előtársaság nem egy önálló jogalany, hanem a cég működésének egy sajátos szakasza, ezért nem lehet egymástól elkülönülten kezelni a megalakult cég és az előtársaság könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét.
Alapításkori gazdasági események
Megnevezés | Tartozik | Követel | Összeg |
A tulajdonosok által befizetett pénzösszeg | Elszámolási betétszámla | Jegyzett, de még … | A bank által jóváírt összeg |
Az apport rendelkezésre bocsátása | Eszközök | Jegyzett, de még ... | Apport lista szerinti érték |
Előzetesen felszámított áfa | Előzetes áfa | Rövid lejáratú kötelezettség | |
Ügyvédi díj | Igénybe vett szolgáltatások | Szállítók | Számla szerinti érték |
Illeték | Egyéb szolgáltatások | Pénztár | Számla szerinti érték |
Cégbírósági bejegyzés | Jegyzett, de még …. | Jegyzett tőke | Cégbíróság szerinti összeg |
További befizetések | Elszámolási betétszámla | Jegyzett, de még… | A bank által jóváírt összeg |
Bejegyzés után (zárás az általános szabályok szerint, majd nyitás): | |||
Nyitás utáni rendező tételek | Eredménytartalék | Mérleg szerinti eredmény | (veszteség esetén) |
Mérleg szerinti eredmény | Eredménytartalék | (nyereség esetén) | |
További befizetések | Elszámolási betétszámla | Jegyzett, de még … | A bank által jóváírt összeg |
4/B A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg adatai alapján. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei. Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése. A vállalkozás tőkeszerkezetének elemzése.
A gazdasági elemzés egyik legfontosabb területének – a mérlegelemzésnek – a feladata a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az értékelése. Az elemzés végezhető a bázis adatokhoz viszonyítva illetve a tervadatokhoz viszonyítva.
1. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei:
1.1. Az egyes eszközök és forráscsoportok belső arányainak elemzése: az egyes eszköz és forráscsoportok megoszlási viszonyszámának kiszámítása két időszakra vonatkozóan. A mérleg főbb adatait tartalmazó táblázat a megállapított belső arányok elmozdulásait szemlélteti.
1.2. Mutatószámokkal történő elemzés, a tőkeszerkezet vizsgálata:
a) Tőkeerősség = Saját tőke / Források összesen * 100
Kedvező a mutató növekedése. 30% alatti értéke kritikus helyzetet idézhet elő.
b) Kötelezettség részaránya = Kötelezettségek / Források összesen * 100
Kedvezőtlen, minnél nagyobb. 70 % feletti értéke igen kedvezőtlen lehet.
c) Céltartalékok aránya = Céltartalékok / Források összesen *100
d) Befektetett eszközök fedezete = Saját tőke / Befektetett eszközök * 100
Kedvező, ha közelít a 100%-hoz vagy afölötti.
Azoknál a vállalkozásoknál, ahol rendszeresen vesznek igénybe idegen forrásokat a mutató kiszámítható a következő módon is:
Befektetett eszközök fedezete = Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek
Befektetett eszközök*100
e) Saját tőke növekedésének mértéke = Mérleg sz.eredmény/Jegyzett tőke *100 vagy
Saját tőke növekedésének mértéke = Mérleg sz.eredmény/Saját tőke *100
f) Eszközigényességi mutató (tőkemultiplikátor) = Eszközök összesen / Saját tőke
2. Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése:
2.1. Az abszolút eltérések módszere:
· az eltérések abszolút összegének megállapítása
· az eltérések felbontása főbb alkotókra
· az eltérések okainak tételes vizsgálata, ebből
· az indokolt és
· az indokolatlan eltérések, valamint ezek okainak megállapítása,
· javasolt intézkedések.
2.2. A relatív eltérések módszere:
· az egyes mérlegtételek tartalmához igazodó viszonyítási alapok választása,
· ezek felhasználásával jellemző mutatószámok képzése,
· eltérések megállapítása, az eltérések okainak vizsgálata, ebből
· az indokolt és az indokolatlan eltérések okainak megállapítása,
· javasolt intézkedések.
Tárgyi eszközök:
Használhatósági fok (le nem írt mértéke) = Tárgyi eszközök könyv.sz. (nettó) értéke
Tárgyi eszközök bruttó értéke *100
Tárgyi eszközök megújítási mértéke = __A tárgyév során aktivált érték__
Tárgyi eszközök záró bruttó értéke *100
Készletek:
Átlagos anyagtárolási idő (nap) = __Anyagkészlet__
1 napi anyagköltség
Áruk átlagos tárolási ideje (nap) = Áruk_____________
1 napi ELÁBÉ és eladott (közvet.)szolg.
Befejezetlen termelés futamideje = Befej.term és félkész termékek / 1 napi közv.termelési ktg.
Késztermékek átlagos tárolási ideje =_______Késztermékek_________
1 napi közvetlen termelési költség
Készletek forgási sebességének alakulása = Értékesítés nettó árbevétele / Készletek
5/A A könyvviteli zárlat célja, a havi, negyedéves és az éves zárlati feladatok. A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok. Az üzleti év fogalma, jelentősége, a beszámoló készítés (mérlegkészítés) időpontjának megválasztása és annak hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. A főkönyvi számlák megnyitása, évnyitás utáni rendező tételek.
A könyvviteli zárlat az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása.
A kettő könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az általa választott időszakonként, de legalább év végén főkönyvi kivonatot készíteni. A főkönyvi kivonat a könyvelés ellenőrzését szolgálja.
A zárlati munkákat a számviteli törvény csak egy alkalommal írja elő, de célszerű legalább negyedévente zárást készíteni. A teljesség és valódiság elvének érvényesítése érdekében az évközi zárlati feladatok elvégzése indokolt. A könyvviteli zárlat a könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető és összesítő könyvelési munkák és számlák technikai lezárása.
Havi zárlati feladatok:
· Befektetett eszközök, vásárolt készletek, Saját termelésű készletek állományváltozása
· Amortizációs politika szerint a terv szerinti ÉCS elszámolása
· Áruszállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó követelések nyilvántartásba vétele, elszámolása
· Áruszállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó kötelezettségek nyilvántartásba vétele, elszámolása
· Adott előleg elszámolása
· Áfa elszámolása
· Munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások, személyi jellegű ráfordítások elszámolása
· Pénzeszközökkel kapcsolatos elszámolások,
· Különböző bevallásokkal kapcsolatos elszámolások
Negyedéves zárlati feladatok:
· Havi zárlati feladatok végrehajtása
· Tárgyi eszközök és készletek szükség szerinti átsorolása
· Amortizációs politika szerint a terv szerinti ÉCS elszámolása (ha nem havi)
· Szükség szerint a terven felüli ÉCS elszámolása
· Vásárolt készletekhez kapcsolódóan a beérkezett, de nem számlázott szállítások elszámolása
· A Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások, az előállítási költség meghatározása
· A végrehajtott leltározáshoz kapcsolódó elszámolások
· Különböző bevallásokkal kapcsolatos elszámolások
Éves zárlati feladatok:
· Havi és negyedéves zárlati feladatok végrehajtása
· Fordulónapi leltározáshoz kapcsolódó elszámolások
· Készlet – és költségszámlák korrigálása, ha a vállalkozó nem folyamatosan vezeti a készletszámlákat
· Készletek értékelési különbözetének elszámolása, felosztása
· Befejezetlen termelés, a félkész termékek év végi állományának megállapítása és elszámolása
· Saját termelésű készletek utókalkulációinak elkészítése, a szükséges helyesbítések végrehajtása
· Időbeli elhatárolások elszámolása
· Eszközök és kötelezettségek minősítése a lekötési idő és a lejárat alapján, a szükséges átsorolások elvégzése
· Behajthatatlan követelések elszámolása
· A főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetése
· Költségszámlák zárása
· Eredményszámlák zárása, átvezetés az évi eredményszámlára
· Eszköz és forrásszámlák zárása
A könyvviteli zárlat gazdasági eseményei:
Bevétel számlák zárása | T 9. Bevételek | K 4. Adózott eredmény |
Aktivált saját teljesítmények zárása | T 5. Aktivált saját teljesítmények | K 4. Adózott eredmény |
Költségszámlák zárása | T 4. Adózott eredmény | K 5. (8) Költségek |
Ráfordítás számlák zárása | T 4. Adózott eredmény | K 8. Ráfordítások |
Tárgyévet terhelő társasági adó elszámolása | T 8. Eredményt terhelő adók | K 4. Társasági adó kötelezettség |
Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra | T 4. Eredménytartalék | K 4. Adózott eredmény |
Osztalék elszámolása | T 4. Adózott eredmény | K 4. Rövid lejáratú kötelezettségek |
Mérleg szerinti eredmény (nyereség) | T 4. Adózott eredmény | K 4. Mérleg szerint eredmény |
Következő év (nyitás után) | T 4. Mérleg szerinti eredmény | K 4. Eredménytartalék |
Az üzleti év, azaz időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Időtartama általában megegyezik a naptári évvel, de bizonyos esetekben eltérhet:
· külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelephelyénél, ha a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér;
· a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér;
Az üzleti év időtartama általában 12 hónap, de ettől eltérő is lehet:
· előtársasági időszak esetén
· átalakulás során megszűnő vállalkozónál
· átalakulással létrejövő vállalkozónál
· felszámolás esetén
· végelszámolás esetén
Az üzleti év mérlegfordulónapjának újabb megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett.
A mérlegkészítés időpontja, azaz időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet, és el kell végezni. A Sztv. nem írja elő a napját, de követelmény, hogy évente azonos időpontra készítse el.
Egy-egy beszámolási időszakot (üzleti évet) mindig mérleggel nyitunk és zárunk. A főkönyvi számlákon is nyitással kezdődik, és zárással fejeződik be a könyvelés. A főkönyvi számlák nyitása a nyitómérleg alapján történik. A nyitás során az eszköz és forrásszámlákat nyitjuk meg a Nyitómérleg számláival szemben. A nyitás után szükség lehet a rendező tételek könyvelésére is. Ezeket a folyamatosan felmerülő gazdasági események elszámolása előtt rögzítjük a főkönyvi számlákon.
5/B Az eredményelemzés célja és módszerei. Az eredmény tervezésének, megállapításának módszerei. Az eredményt meghatározó tényezők elemzése a választott formájú eredménykimutatás alapján.
A vállalkozások működésének alapkövetelménye a jövedelmező gazdálkodás. Az eredményes gazdálkodás biztosítja a tulajdonosok osztalék elvárásainak kielégítését, termeti meg a bővülő működési feltételeket, az erőforrások beszerzését, a fejlesztési lehetőségeket. A vállalkozás eredménye a gazdálkodás legkomplexebb, legösszetettebb mutatója.
Az eredmény elemzés célja: A gazdálkodás eredményességének értékelése
Az eredmény elemzés módszerei:
· Az eredmény változását előidéző fő tényezők nagyvonalú elemzése
· Az eredmény változását előidéző fő tényezők részletes elemzése
· Az anyagi érdekeltség színvonalának elemzése
a) tulajdonosi,
b) vezetői,
c) dolgozói,
d) kollektív vállalkozási érdekeltség szempontjából
Az eredménytervezés módszerei:
· Nagyvonalú eredménytervezési módszereket segítő elemzések
· Az optimális eredménytervezést segítő számítások
· Részletes, a komplex üzleti terv részét képező eredménytervezés
Az eredmény-megállapítás módszerei:
· Összköltség eljárású: Elsődlegesen az üzleti évben felmerült költségek bemutatását hangsúlyozza. Alapvetően szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak ajánlott, amelyeknek a vállalkozás nagysága nem jelentős és nem folytat bonyolult tevékenységet, készletezési tevékenység nem meghatározó, év közben nem vezet naprakész nyilvántartást. Elsődleges 5-ös könyvelés.
· Forgalmi költség eljárású: Az értékesítési árbevétellel az értékesítés költségeit állítja szembe. Alapvetően termelő tevékenységet végző vállalkozás alkalmazza, a vállalkozás kiterjedt, jelentős készletezői tevékenységet folytat, 6 – 7 könyvelés.
Mindkét módszer esetében „A” és „B” változat is készíthető, amelyek csak formailag, szerkezetileg térnek el egymástól. Az „A” változat lépcsőzetes szerkezetű, a „B” változat lépcsőzetes.
A két módszer csak az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének megállapítása során tér el egymástól, a további eredménykategóriák meghatározása már azonos.
Összköltség alapján | Forgalmi alapján |
Árbevétel | Árbevétel |
+- ASTÉ | - Értékesítés közvetlen költségei |
+ Egyéb bevétel | - Értékesítés közvetett költségei |
- Anyagjellegű ráfordítások | + Egyéb bevételek |
- Személyi jellegű ráfordítások | - Egyéb ráfordítások |
- Értékcsökkenési leírás | |
- Egyéb ráfordítások |
Összefüggés a két eljárás között:
Anyagjellegű ráfordítások
+ Személyi jellegű ráfordítások
+ Értékcsökkenési leírás
-Aktivált saját teljesítmények értéke =
Értékesítés közvetlen költségei
+ Értékesítés közvetett költségei
MSZE levezetése:
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
+- Pénzügyi műveletek eredménye (P.műv. bev. – P. műv. ráf.)
Szokásos vállalkozási eredmény
+- Rendkívüli eredmény ( Redkívüli bev. – Rend. ráf.)_______
Adózás előtti eredmény
- Adófizetési kötelezettség (Különadó, Társasági adó)_______
Adózott eredmény
+ Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
- Jóváhagyott osztalék, részesedés_______________________
Mérleg szerinti eredmény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése