16/a. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események, ezek bizonylatai, gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az értékpapírok analitikus nyilvántartása (nyomdai úton előállított és dematerializált értékpapírok.)
A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmenteti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. Az értékpapírok nyilvántartása a kettős könyvvitelben a 3. számlaosztályban történik.
B. Forgóeszközök / III. Értékpapírok
1. részesedések kapcsolt vállalkozásban (371.): a kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból, általában árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetéseket kell kimutatni.
2. egyéb részesedések (372.): olyan tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból vásárolt befektetés, amely nem tartozik a részesedések közé.
3. saját részvények, saját üzletrészek (373.): a vállalkozó által visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések.
4. forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő ép-ok: azok az értékpapírok, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, továbbá amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak.
5. értékpapírok értékelési különbözete
A forgatási céllal, egy évnél rövidebb lejáratra vásárolt értékpapírokat a forgóeszközök között kell kimutatni. Amennyiben az értékpapírt egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírra cserélik, úgy akkor ezt az értékpapírt nem a forgóeszközök között, hanem a befektetett eszközök között kell elszámolni.
Eredmény-kimutatással való kapcsolat:
· értékvesztés: pü-i műveletek egyéb ráfordítása
· visszaírás: pü-i műveletek egyéb ráfordítását csökkentő tételű
· részesedés értékesítés: pü-i műveletek bevétele, ráfordítása
· kamat: pü-i műveletek bevétele
· vételár kamattartalom: pü-i műveletek bevétele, ráfordítása
· térítés nélküli átadás: rendkívüli ráfordítás
· követelés fejében átvétel: rendkívüli bevétel
· részesedés fejében átvétel: rendkívüli bevétel
· térítés nélküli átvétel: rendkívüli bevétel
Értékpapírok nyilvántartásának tartalmaznia kell:
· azonosításhoz szükséges adatok, vásárlás éve, vásárlás összege
· értékvesztés
· törlesztés
· lejárat
· kamatfeltételek
Értékvesztést csak a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott tulajdonviszonyt megtestesítő ép-ok után lehet elszámolni.
A részesedésekhez kapcsolódó nyilvántartás tartalma:
· a befektetés megnevezése, azonosító adatai,
· a beszerzés módja és időpontja
· a névérték és a beszerzési érték
· a befektetés helye,
· a befektetés jellemzői (anyavállalati, leányvállalati, közös vezetésű, társult vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás)
· a befektetés értékelésének információi, az értékvesztés összege, a visszaírt értékvesztés összege,
16/B. A leltárkészítési kötelezettség. A leltár fogalma. A leltár és a mérleg összehasonlítása. A leltárfelvételi módszerek. A leltározási feladatok és azok megszervezése. Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata.
A beszámolóban foglalt tételeknek a leltárral való alátámasztása az egyik garancia arra, hogy az eszközök és források valóságban is léteznek.
Ha a vállalkozó év közben nem vezet folyamatos nyilvántartást, akkor év végén leltárral kell meggyőződnie a beszámolóba kerülő adatok valódiságáról. A mérleget leltárral kell alátámasztani. A leltározási szabályzat több évre szóló belső szabályzat, amelyet évente célszerű áttekinteni, s ha kell módosítani. Hatálya kiterjed minden, a vállalkozás tulajdonában és használatában lévő eszközre.
A leltározás befektetett és forgóeszközök valamint azok forrásainak, ill. idegen eszközök valóságban meglévő állományának felmérése.
Célja:
Ø a mérleg valódiságának alátámasztása
Ø a bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése,
Ø a tulajdon védelme
Ø a vezetőség tájékoztatása.
Leltározási feladatok:
1.) Leltározás előkészítése: Elsősorban szervezési feladat, melynek során fel kell mérni az elvégzendő feladatokat, és gondoskodni kell a leltározáshoz szükséges munkaerő rendelkezésre állásáról. A leltározás előtt 30 nappal a vállalkozás vezetője jóváhagyja a leltározási ütemtervet.
2.) A leltározás megszervezése: A leltározás gyors, sikeres lebonyolítása érdekében előzetesen fel kell mérni a leltározási feladatokat. A leltározási egységek a következők: az iroda (immat. javak, berendezések leltározása), a személyi használatra kiadott tárgyi eszközök, a járművek és a pénztár. A leltározás megszervezésére, előkészítésére és technika lebonyolítására leltározó bizottság alakul. A leltározó bizottság 3-4 tagú, hatásköre a vállalkozásra kiterjed.
3.) A leltározás lebonyolítása:
· immat. javakat egyeztetéssel
· tárgyi eszközöket mennyiségi felvétellel
· beruházásokat egyeztetéssel
· befektetett pü.-i eszközöket nyilvántartással való egyeztetés útján
· vásárolt készleteket mennyiségi felvétellel
· saját termelésű készletekről folyamatos analitika és analitikus nyilvántartás alapján történik a könyvelés
· követeléseket egyeztetéssel
· értékpapírokat nyilvántartással való egyeztetés útján
· pénzeszközök egyeztetéssel, tényleges mennyiségi felvétellel
· aktív időbeli elhatárolásokat egyeztetéssel
· Saját tőke egyeztetéssel
· Céltartalék egyeztetéssel
· Kötelezettségeket egyeztetésével
· passzív időbeli elhatárolások egyeztetésével
4.) Leltári adatok értékelése: Vállalkozás folytatásának elve és óvatosság elve, valamint az egyedi értékelés elve alapján az eszközök, és források értékelési szabályzatában leírtak szerint kell értékadatokkal kiegészíteni.
5.) Hiányok, többletek rendezése: ha a leltár és a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg, ki kell deríteni az eltérés okát, és a leltár adataira kell helyesbíteni a könyvelést. A leltár ellenőrzött adataira kell a könyvelést helyesbíteni.
6.) Leltározás zárása: A leltározást követően a leltárt vezetőnek összefoglaló jelentést kell írnia az elvégzett munkáról.
A leltárzáró jegyzőkönyv tartalma:
· leltározásban részt vevők neve
· leltározás időtartama
· a leltározott helyiség eszközféleségeinek megnevezését
· kijelölt feladatok végrehajtása
· végre nem hajtott feladatok és annak oka
· raktározási észrevételek
· leltárbizonylatok száma
· hiány – többlet feltehető okai
A leltározási bizonylatokat és jelentést 10 évig meg kell őrizni.
16/B. A leltárkészítési kötelezettség. A leltár fogalma. A leltár és a mérleg összehasonlítása. A leltárfelvételi módszerek. A leltározási feladatok és azok megszervezése. Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata.
A beszámolóban foglalt tételeknek a leltárral való alátámasztása az egyik garancia arra, hogy az eszközök és források valóságban is léteznek.
Ha a vállalkozó év közben nem vezet folyamatos nyilvántartást, akkor év végén leltárral kell meggyőződnie a beszámolóba kerülő adatok valódiságáról. A mérleget leltárral kell alátámasztani. A leltározási szabályzat több évre szóló belső szabályzat, amelyet évente célszerű áttekinteni, s ha kell módosítani. Hatálya kiterjed minden, a vállalkozás tulajdonában és használatában lévő eszközre.
A leltározás befektetett és forgóeszközök valamint azok forrásainak, ill. idegen eszközök valóságban meglévő állományának felmérése.
Célja:
Ø a mérleg valódiságának alátámasztása
Ø a bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése,
Ø a tulajdon védelme
Ø a vezetőség tájékoztatása.
Leltározási feladatok:
1.) Leltározás előkészítése: Elsősorban szervezési feladat, melynek során fel kell mérni az elvégzendő feladatokat, és gondoskodni kell a leltározáshoz szükséges munkaerő rendelkezésre állásáról. A leltározás előtt 30 nappal a vállalkozás vezetője jóváhagyja a leltározási ütemtervet.
2.) A leltározás megszervezése: A leltározás gyors, sikeres lebonyolítása érdekében előzetesen fel kell mérni a leltározási feladatokat. A leltározási egységek a következők: az iroda (immat. javak, berendezések leltározása), a személyi használatra kiadott tárgyi eszközök, a járművek és a pénztár. A leltározás megszervezésére, előkészítésére és technika lebonyolítására leltározó bizottság alakul. A leltározó bizottság 3-4 tagú, hatásköre a vállalkozásra kiterjed.
3.) A leltározás lebonyolítása:
· immat. javakat egyeztetéssel
· tárgyi eszközöket mennyiségi felvétellel
· beruházásokat egyeztetéssel
· befektetett pü.-i eszközöket nyilvántartással való egyeztetés útján
· vásárolt készleteket mennyiségi felvétellel
· saját termelésű készletekről folyamatos analitika és analitikus nyilvántartás alapján történik a könyvelés
· követeléseket egyeztetéssel
· értékpapírokat nyilvántartással való egyeztetés útján
· pénzeszközök egyeztetéssel, tényleges mennyiségi felvétellel
· aktív időbeli elhatárolásokat egyeztetéssel
· Saját tőke egyeztetéssel
· Céltartalék egyeztetéssel
· Kötelezettségeket egyeztetésével
· passzív időbeli elhatárolások egyeztetésével
4.) Leltári adatok értékelése: Vállalkozás folytatásának elve és óvatosság elve, valamint az egyedi értékelés elve alapján az eszközök, és források értékelési szabályzatában leírtak szerint kell értékadatokkal kiegészíteni.
5.) Hiányok, többletek rendezése: ha a leltár és a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg, ki kell deríteni az eltérés okát, és a leltár adataira kell helyesbíteni a könyvelést. A leltár ellenőrzött adataira kell a könyvelést helyesbíteni.
6.) Leltározás zárása: A leltározást követően a leltárt vezetőnek összefoglaló jelentést kell írnia az elvégzett munkáról.
A leltárzáró jegyzőkönyv tartalma:
· leltározásban részt vevők neve
· leltározás időtartama
· a leltározott helyiség eszközféleségeinek megnevezését
· kijelölt feladatok végrehajtása
· végre nem hajtott feladatok és annak oka
· raktározási észrevételek
· leltárbizonylatok száma
· hiány – többlet feltehető okai
A leltározási bizonylatokat és jelentést 10 évig meg kell őrizni.
17/A. A pénzeszközök fogalma, fajtái. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események és bizonylatai. A pénzeszközök értékelése a mérlegben, különös tekintettel a valuta -, devizakészletek értékelésére. A pénzeszközökről a kiegészítő mellékletben adandó információk. A pénzkezelési szabályzat célja, tartalma, az elékészítésnél figyelembe veendő szempontok.
A pénzeszközök olyan vagyonrészek, amelyek tartósan le nem kötöttek, különféle pénznemben jelennek meg és fizetési eszközként felhasználhatók. Csoportjai: készpénz, elektronikus pénzeszközök, csekk, bankbetét.
Mérlegben elfoglalt helyük:
B. Forgóeszközök / IV. Pénzeszközök
1. pénztár, csekk (381-383.)
2. bankbetétek (384-389.)
Értékelés a mérlegben:
Aktivált (bekerülési) érték
-évközi csökkenések_____
Könyv szerinti érték
-behajthatatlan pénzeszközök (hitelezési veszteségek)
-értékvesztés
+értékvesztések visszaírása
+/- devizás/valutás pénzeszközök árfolyam különbözete
Mérlegérték
Aktiválás: a pénzeszközök állományba vétele a jogszerűen követelhető összegben történik.
· Ft-ban nyilvántartott pénzeszközök esetén: a befolyt forintértéken.
· devizás/valutás pénzeszközök esetén: választott árfolyam, kivéve: valuta, ill. deviza forintért történő vásárlása: fiztetett forintösszegben (eladási árfolyamon).
A valutakészlet és devizaszámla forintértéknek meghatározása (számviteli politika szerint):
· a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza eladási átlag árfolyamon
· MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon
Valuta/devizamozgások elszámolása:
Bekerülések (növekedések): választott árfolyam, kivéve a forintért vásárolt valuta/deviza, mert ott az eladási árfolyam
Kikerülések (csökkenések): FIFO, átlagárfolyam, esetleg elszámolóárfolyam.
Deviza, valuta növekedések elszámolása:
· Vásárlás forintért: eladási árfolyam
· Devizahitel felvét:
- Jóváírás a devizaszámlán: választott árfolyam
- Jóváírás a forint számlán: vételi árfolyam
· Befolyt követelés:
- Jóváírás a devizaszámlán: választott árfolyam
- Jóváírás a forint számlán: vételi árfolyam
· Valutapénztárból befizetés devizaszámlára vagy fordítva, deviza tartós lekötése:
- Pénzeszköz növekedés: választott árfolyam
- Pénzeszköz csökkelnés: könyv szerinti árfolyam
· Kapott kamatok: választott árfolyam
Deviza, valuta csökkenések elszámolása:
· Beváltás forint:
- Forint pénzeszköz növekedés: vételi árfolyam
- Deviza, valuta csökkenés: könyv szerinti árfolyam
· Kifizetés devizás kötelezettségekre:
- Meglévő devizából: könyv szerinti árfolyam
- Forintért vásárolt devizából: eladási árfolyam
· Átváltás más valutára, devizára:
- Pénzeszköz csökkenés: könyv szerinti árfolyam
- Pénzeszköz növekedés: választott árfolyam
· Kölcsönadott deviza, valuta:
- Pénzeszköz csökkenés: könyv szerinti árfolyam
- Adott kölcsön követelés: választott árfolyam
· Kifizetés költségre: könvv szerinti árfolyam
· Fizetett kamatok: könyv szerinti árfolyam
Kapcsolat az eredménykimutatással:
· Hozamot növelő tételekre befizetett készpénz: árbevétel, egyéb bevétel, pénzügyi bevétel, rendkívüli bevétel
· Költségre/ráfordításra kifizetett pénzösszegek: a megfelelő költségnemek, ráfordítások
· Árfolyam különbözetek: pénzügyi műveletek egyéb bevételei ill. pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
· Értékvesztések: részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése (pénzügyi ráfordítás)
· Értékvesztés visszaírása: részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése csökkenéseként (pénzügyi ráfordítás csökkenés)
Külfüldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapi értékelése:
· A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek körének meghatározása, kijelölése.
· Egyedi árfolyam-különbözetek meghatározása
· Összevont árfolyam-különbözet kiszámítása
· Minősítés
· Átértékelés, ha jelentős
Kiegészítő mellékletben meg kell említeni:
· Likviditás
· A pénzeszközök hatása a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre
· Tartós és nem tartós betétek átsorolásai
· Pénzeszközök eredeti értéke
A Sztv. előírja, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni a pénzkezelési szabályzatot. Célja, hogy a vállalkozás bankszámlán, valamint pénztárban lévő pénze biztonságban legyen, a pénzkezelés módja, a pénzforgalom rendje, a pénzkezelés és nyilvántartás, a bizonylatolás szabályszerű legyen.
A pénzkezelési szabályzatnak tartalmaznia kell:
· Házipénztár helye, működtetésének szabályai
· a házipénztár biztonsági követelményrendszerét,
· Kp bankba és bankból szállításának módja
· Kp postai feladásának biztonságos módját,
· Kp őrzésének módja
· Kp bevétel - kiadás összeghatárát, korlátozását
· A kp bevételek és kiadások bizonylatait
· Napi záró készpénzállomány
· Pénztárbizonylatok nyilvántartása
· Fizetési módok meghatározása: átutalás, beszedési megbízás, készpénz helyettesítő fizetőeszköz, készpénzfizetés, bankkártya
· Pénzkezelés személyi feltételei: pénztáros, utalványozó személye
· Bankszámlaforgalom szabályozása, aláírásra jogosultak meghatározása
· A leltározáshoz kapcsolódó feladatokat
17/B. A költségelemzés célja, feladata, információbázisa statikus és dinamikus költségelemzés esetén
Költséggazdálkodáson olyan tevékenységet értünk, amelynek középpontjában a költség áll és tartalmazza annak:
Ø tervezését,
Ø utalványozását,
Ø analitikus nyilvántartását,
Ø főkönyvi elszámolását,
Ø ellenőrzését,
Ø elemzési és információrendszerének kialakítását.
A vállalkozás vezetése folyamatosan igényli a költségek alakulásának elemzését, ugyanis ez biztosítja az információkat:
- Közép – és hosszú távú döntésekhez
- Reális tervek elkészítéséhez
- Költséggazdálkodás eredményességének elemzéséhez
- Döntések meghozatalához egyes hiányosságok kiküszöbölésével
- A tervezettnek megfelelően alakultak-e a tényleges költségek
A korszerű költségelemzési rendszer megvalósításához információra van szükség. Fő célja adatbázis létrehozása a költségekről, az önköltségekről, amely folyamatosan információt szolgáltat a vezetőknek a teljesítmények értékeléséhez.
A költségek elemzéséhez azokat csoportosítani kell:
- Költségnemek szerint
- Elszámolhatóságuk, tervezhetőségük szerint
- Termelés volumenének változása szerint.
A költségek költségnemek szerinti elemzéséhez az 5. számlaosztály nyújt információt. Az 5. számlaosztály felosztása:
51. anyagköltség
52. igénybe vett anyagjellegű költségek
53. egyéb szolgáltatások költségei
54. bérköltségek
55. személyi jellegű egyéb kifizetések
56. bérjárulékok
57. écs
A költségek költségnemek szerint vizsgálhatók statikusan és dinamikusan, bázis (tárgy) és tény adatok összehasonlításával, mellyel választ kapunk a változásokra abszolút összegben. Külön feladat az eltérések okainak feltárása, melynek eszköze a standardizálás, amikor bemutatjuk az ok-okozati összefüggések meghatározásával az eltérések okait.
Az elemzés során vizsgáljuk a közvetlen és közvetett költségek arányát, összetételét és változásait. Ezen belül külön vizsgáljuk a fix (állandó) és a változó költségeket.
Állandó vagy fix költségek azok a költségek, amelyek a termelés változásával az adott időszakban nem változnak, vagyis függetlenek a termeléstől. Ilyenek pl: écs, bérköltség, bérleti díj.
A változó költségek vizsgálata során megkülönböztethetünk:
- Lineárisan változó: a termelés nagyságával arányosan nő a költség nagysága. A költségnövekedés üteme megegyezik a termelés növekedés ütemével, pl. teljesítménybér
- Progresszíven változó: a költségnövekedés üteme meghaladja a termelésnövekedés ütemét.
- Degresszíven változó: a költségnövekedés üteme alacsonyabb a termelésnövekedés ütemével, pl: javítási költség
- Regresszíven változó: a termelés növekedésének hatására csökken a költségek összege.
A költség elemzéséhez a költségváltozási tényezőt használjuk fel. Egyrészt kifejezi, hogy 1 %-os termelésváltozás milyen mértékű költségváltozást eredményez, másrészt megmutatja, hogy a költségek hány %-a tekinthető proporcionális, illetve fix költségnek
18.A. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások szerepe az összemérés elvének érvényre juttatásában. Az időbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata, különös tekintettel a halasztott bevételekre, a halasztott ráfordításokra. Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások jogcímei, könyvviteli elszámolásuk és bizonylati alátámasztásuk, kapcsolódó számítások.
1. Aktív időbeli elhatárolások: Az aktív időbeli elhatárolások az összemérés elvének alkalmazásából következnek.
Mérleg C. Aktív időbeli elhatárolások (39) növeli a vállalkozás eredményét. Az egyszerűsített mérlegben nem szerepelnek !
Fajtái:
1. bevételek aktív időbeli elhatárolása: T391 – K9
2. költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása: T392 – K8,5
3. halasztott ráfordítások: több évre határoljuk el, nem vezetjük vissza jan. 1-jén T393 – K88
Tartalma:
· Az üzleti év mérleg fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek kölcségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el.
· olyan járó árbevétel, kamat- és egyéb bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el,
· ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (pl.váltótartozás), a fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeg,
· a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátáskori értéke közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összege mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be,
· lehet a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti – nyereségjellegű - különbözetből az üzleti év mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeg,
· a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt), a beszerzési értékben figyelembe nem vett
Állományba vétel a számított értéken történik:
Mérlegérték:
Könyv szerinti érték
- Értékvesztés
+ Visszaírás
Mérlegérték
A bevételek követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásánál lehetséges értékvesztés és visszaírás elszámolása, ha a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti (veszteségjellegű) különbözet összegében a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős.
Kapcsolat az eredménykimutatással: az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik (időbeli elhatárolás elve). Az eredménykimutatásban az időbeli elhatárolásoknak csak a hatásai érvényesülnek, mivel a költségeket, ráfordításokat, bevételeket helyesbítik.
Kapcsolat a kiegészítő melléklettel: Be kell mutatni a járó osztalékot, mint adóalap csökkentő tételt.
A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:
· a bevételek aktív időbeli elhatárolásának
· a halasztott ráfordításoknak a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.
2. Passzív időbeli elhatárolások
Mérleg „A” változat esetén G sor, „B” változat esetén E. sor.
Fajtái:
1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása: T9 – K481
2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása: közüzemi díj T5 – K482
3. halasztott bevételek: térítés nélkül átvett, kapott támogatás a költség arányában feloldani. T98 – K483
Egyszerűsített mérlegben nem szerepelhet sem aktív, sem passzív időbeli elhatárolás!
Tartalma:
· a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi,
· a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázára,
· a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget,
· a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, költekezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát,
· a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, ill. a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni,
· a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett beszerzett kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget.
· a valuta- és devizakészlet, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek év végi értékelésekor kimutatott, összevont nyereséget mutató különbözetet.
A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt
· fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét.
· elengedett, valamint harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében),
· térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.
Halaszott bevételként kell kimutatni a cégvásárlás esetén a negatív üzleti vagy cégértéket.
Mérlegben szereplő érték: könyv szerinti érték.
Az eredmény-kimutatásban az időbeli elhatárolásoknak csak a hatásai érvényesülnek, a tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételeiként.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a negatív üzleti vagy cégérték 5 éven túli megszüntetésének indoklását. Tartalmazni kell továbbá: a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának, a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.
A vállalkozás az aktív és passzív időbeli elhatárolásokról egyedi nyilvántartást vezet, a leltározás egyeztetéssel történik.
18/B. A piaci tevékenység elemzése. A piaci döntések előkészítése során alkalmazható elemzések. Az értékesítési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának szakaszában.
A vállalkozásoknak dönteniük kell arról, hogy kinek értékesítsenek milyen mennyiségben, milyen áron és milyen feltételek mellett, valamint hogy honnan szerezzék be árukészletüket. Ezeknek a döntéseknek a támogatására sokféle számítás végezhető.
1./ Árakkal kapcsolatos számítások:
a) költségalapú árképzés: minden vállalkozás legalább annyit szeretne kapni termékéért, amennyibe az előállítása került és egy elvárt hozamot számolnak rá, amely fedezetet nyújt a többi költségre és az elvárt nyereségre. Tervezett ár = tervezett közvetlen önköltség + elvárt bruttó eredmény (fedezet)
b) piacvezérelt: ennél a módszernél fontos szerepet játszik a piac elemzése. Ismerni kell, hogy a vevők vásárláskor a termék milyen hasznos tulajdonságai alapján döntenek, és tudni kell a hasonló tulajdonságokkal rendelkező versenytársak árait.
c) Árrugalmasság vizsgálata: fontos, hogy a termék árának változására hogyan reagálnak a fogyasztók.
Kereslet árrugalmassága = Értékesített mennyiség változás
Árváltozás
d) Fedezetelemzés: fedezeti pont az a pont, ahol az árbevétel találkozik az összes költséggel.
Összes költség = változó költség + fix költség
e) Fordított kalkuláció: Piaci ár – Elvárt bruttó eredmény = Közvetlen önköltség (célköltség)
2./ Termékösszetétel kialakítása:
a) rövid távú döntés előkészítés: gyártmánykarakterisztika mutatószáma megmutatja, hogy egységnyi erőforrást felhasználva mennyi fedezet képződik.
b) hosszú távú döntés előkészítés: milyen portfolióval lehetnek eredményesek hosszú távon, kockázat felmérése.
3./ Értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása
A piaci részesedést jelentősen befolyásolja az értékesítés formája, ezért fontos vizsgálni, hogy hol ad el a vállalkozás. Piacszerzés.
4./ Árubeszerzés elemzése
A kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknál a beszerzés az értékesítéshez szükséges áruk biztosítását jelenti, ezért nagyon fontos a megfelelő partner kiválasztása.
A beszerzési tevékenység főbb elemei:
· vásárlói igények felmérése
· megfelelő partner kiválasztása
· szállítási szerződés megkötése
· rendelések feladása
· áru mennyiségi és minőségi átvétele
Az értékesítési tevékenység elemzése során hasznos információkhoz jutnak a vezetők a különböző szakaszokról.
A vállalkozások egy része termelő tevékenységet folytat, ezek megrendelésre dolgoznak. A folyamatos sikerekhez állandóan figyelni kell a rendelésállományt és összetételt. Fontos, hogy a teljesítőképesség megfelelő része le legyen kötve megrendeléssel, különben a teljesítőképesség egy része kihasználatlanul marad.
Rendeléssel való ellátottság = rendelésállomány
Tervezett nettó árbevétel
Vizsgálni kell, hogy a meglévő rendelésállomány a vállalkozás jövedelmezőségi elvárásainak megfelelően alakul-e. Ennek során a legfontosabb kérdés, hogy van-e annyi rendelésállomány, amely mellett a vállalkozás eléri a fedezeti pontot.
19/A. a saját tőke fogalma, struktúrája, jelentősége a gazdálkodásban. A lekötött tartalék, a tőketartalék és az eredménytartalék fogalma, képzésének célja, számviteli elszámolása. A saját tőke elemeinek változásai, a változásokat előidéző gazdasági események és azok elszámolása. Az osztlékfizetés feltételei. Mikor fizethető osztalékelőleg?
A saját tőke az a tőkerész,
· amelyet a vállalkozás a tulajdonosokól, a tagoktól, a befektetőktől időbeli korlátozás nélkül véglegesen megkapott és azzal a vállalkozás megszűnéséig szabadon rendelkezhet,
· a tulajdonosok, a tagok, a befektetők az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak,
· meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek,
· jogszabályok a saját tőke elemévé soroltak.
Mérlegben:
D Saját tőke (41. számlacsoport)
I. jegyzett tőke (411.): vállalkozás alapításakor, tőkeemeléskor a vállalkozás részére bocsátott eszközök értéke.
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
II. jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) (3. számlaosztály): alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett, de a tulajdonosok által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott eszközök összege.
III. Tőketartalék (412.):
IV. Eredménytartalék (413.)
V. Lekötött tartalék (414.)
VI. Értékelési tartalék (417.)
- Értékelési tartalék értékhelyesbítésből
- Értékelési tartalék értékelési különbözetből
VII. Mérleg szerinti eredmény (419.)
Lekötött tartalék: a lekötött tartalék olyan vagyonrészek saját forrása, amelyet a mérlegkészítéskor nem lehet kivonni a vállalkozából.
A lekötött tartalék növekedése alapvetően kétféle változást okoz a vállalkozások vagyonszerkezetében:
· A saját tőke összetételét változtatja meg, azaz a lekötött tartalék növekedésével párhuzamosan
- Csökken a tőketartalék
- Csökken az eredménytartalék
- Átmenetileg csökken a jegyzett tőke
· Növeli a saját tőke összegét a lekötött tartalékon keresztül
- A társaság tagjai által a vállalkozás vagyonvesztése miatt teljesített pótbefizetés összegével
- A külön jogszabály alapján átvett pénzeszközök, egyéb eszközök értékével.
Tőketartalékbó kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
· Más jogszabály vagy saját elhatározás alapján lekötött tartalékot
· Azokat az eszközöknek az értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy engedélye alapján ruházhatók át
Eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
· A visszavásárolt saját részvények, üzletrészek visszavásárlási értékét
· Alapítás-átszervezés, kísérleti fejlesztés aktivált értékéből a még le nem írt összeget
· A beruházási céllal felvett devizahitelek és devizakötvény kibocsátások nem realizált, elhatárolt árfolyamvesztesége és az erre képzett céltartalék különbözetét
· A lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet
· A Gt. Tulajdojosánál, tagjánál a veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetéseket (már megszavazták, de még nincs teljesítve) A veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét a pótbefizetés visszafizetéséig lekötött tartalékként kell kimutatni a pénzmozgással egyidejűleg.
· Más jogszabály vagy saját elhatározás alapján lekötött tartalékot
Jegyzett tőkéből kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
· Amennyiben jogszabály alapján a GT. Jegyzett tőkéjét a lekötött tartalék javára szállították le, akkor a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a tőkeleszállítás összegét a lekötött tartalékba kell átvezetni, és elkülönítetten kell kimutatni.
· A Gt. Értelmében az így elkülönített tartalékot kizárólag:
- A társasági veszteségek csökkentésére
- vagy utóbb a társaság törzstőkéjének/alaptőkéjének a felemelésére fordítható
- tilos abból a tagok/tulajdonosok javára kifizetést teljesíteni. A törzstőke/alaptőke terhére képzett tartalék nem haladhatja meg a társaság törzstőkénének/alaptőkéjének 10%-át.
Tőketartalék: a saját tőke állandó eleme, amely a tulajdonosoktól, tagoktól, befektetőktől származik, véglegesen a társaság rendelkezésére áll, de a cégbíróságon nem kerül bejegyzésre. A tőketartalék nem lehet negatív!
Növekedési jogcímei:
· Rt-nél az ázsió
· Egyéb vállalkozónál az alapításkor, tőkeemeléskor véglegesen ilyen címen átvett eszközök, pénzeszközök értéke
· Jegyzett tőke leszállítása
· Lekötött tartalék feloldásakor visszavezetett összeg
· Jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értéke
Csökkenési jogcímei:
· Jegyzett tőke emelésére
· Veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére
· Tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőketartalék kivonása
· Lekötött tartalékba történő átvezetés
· Jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értéke
Eredménytartalék: a saját tőke változó eleme, mely elsősorban a tárgyévet megelőző évek mérleg szerinti eredményének halmozott összege, az előző évek tevékenységének a saját tőkéhez való hozzájárulását mutatja.
Növekedési jogcímei:
· Az előző üzleti év mérleg szerinti nyereségéből
· Ellenőrzés miatti eredményt növelő módosítások
· Jegyzett tőke leszállításából
· Veszteség miatti ereménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékból
· Lekötött tartalékból visszavezetett összeg
· Gt. Tulajdonosánál, tagjánál a veszteség pótlásához nem szükséges-korábban ilyen címen adott- pótbefizetés visszakapott összeg a pénzmozgással egyidejűleg
· Jogszabály alapján ilyen címen átvett pénzeszköz, eszköz
Csökkenési jogcímek:
· Az előző üzleti év mérleg szerinti veszteségére
· Ellenőrzés miatt eredményt csökkentő módosítások
· Jegyzett tőke emelése eredménytartalékból
· Lekötött tartalékba történő átvezetés
· Tárgyévi adózott eredmény kiegészítése osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára
· Veszteségek fedezetére teljesített pótbefizetés a Gt tulajdonosánál
· Tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó eredménytartalék kivonása
· Jogszabály alapján átadott eredménytartalék
Értékelési tartalék: az elszámolt értékhelyesbítéssel megegyező forrás.
Mérleg szerinti eredmény: a tárgyévi realizált adózott eredményből a tulajdonosok által a vállalkozásban hagyott vagyonrész, mely megmutatja az eredmény hozzájárulását a saját tőkéhez.
A saját tőke védelme:
Ha egy társaság saját tőkéje egymást követő két évben kisebb a társaság formájára kötelezően előírt jegyzett tőkéjénél, és a társaság tagjai/részvényesei a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, akkor a határidőt követő hatvan napon belül el kell határoznia:
· Olyan gazdasági társasággá való átalakulását, amelyben a jegyzett tőke legkisebb összege nem meghatározott vagy olyan mértékű, amelynek az átalakulással eleget tud tenni vagy
· A jogutód nélküli megszűnését.
Össze kell hívni a társaság legfőbb szervét, ha
· Rt-nél a saját tőke a jegyzett tőke 2/3-a vagy a törvényi minimum alá csökken
· Kft-nél, ha a felére csökken
A tagoknak, a részvényeseknek határozniuk kell:
· A pótbefizetés előírásáról
· A törzstőke/alaptőke más módon való biztosításáról
· A törzstőke/alaptőke leszállításáról
· A társaságnak más társasággá történő átalakulásáról
· A társaság jogutód nélküli megszünéséről
A határozatot legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.
A saját tőke védelme a számviteli törvény alapján:
· Osztalék maximum a 39. paragrafus (3) alapján:
Saját tőke – leköt. Tart. – ért. Tart. – osztalék>=jegyzett tőke
Korrigált saját tőke – osztalék >= jegyzett tőke
· Osztalékelőleg maximum a 39. paragrafus (4.) alapján:
· Saját tőke- lekötött tartalék-értékelési tartalék- visszavási ért. max >=jegyzett tőke
· Maximálisan visszavásárolható saját részvény, saját üzletrész, visszavásárolható részvény a 39. paragrafus (5)alapján: az adózott eredmény és a szabad eredménytartalék fedezetet kell hogy biztosítson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal, továbbá a saját részesedések visszavásárlási értékével csökkentett saját tőke ne csökkenjen a jegyzett tőke összege alá.
Az osztalék fizetés előtt vizsgálandó korlátok:
1. korlát: Mi az osztalék fizetésének a forrása?
Adózott eredmény + eredménytartalék
2. korlát: Mennyi a tőke fedezete? 39. paragrafus (1.)
Osztalék < tőketart. + eredménytart. +- adózott eredmény - jegyzett,de…
A kifizetésre kerülő osztalék az lesz, amelyik a kisebb.
19/B. Az éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet célja, tartalma, kapcsolata az éves beszámolóval. Az egyszerűsített éves beszámoló részét képző kiegészítő melléklet különbözősége.
A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket a törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára szükséges.
A beszámoló kiegészítő melléklete a beszámoló teljes értékű, szerves része. Ebből következően ugyanaz a funkciója, mint a mérlegnek és az eredmény-kimutatásnak, vagyis a gazdaság szereplőinek tájékoztatása a valós, megbízható képről. Különbség csak abban található, hogy a mérleg és az eredmény-kimutatás összeállításánál a számviteli törvény formai követelményeket is támaszt, illetve csak számszerű adatokat tartalmaz.
A kiegészítő melléklet formája nem kötött. A kiegészítő melléklet a számszerű adatokon kívül szöveges magyarázatokat is tartalmaz.
A kiegészítő melléklet lényege és szerepe
A megbízható és valós kép kialakítását elősegítő kiegészítő melléklet jellemzői a következőkben foglalhatók össze:
· A kiegészítő melléklet tartalmaz minden, a számviteli törvény által megkövetelt információt.
· A kiegészítő mellékletben közölt tényeket az éves beszámolóra gyakorolt hatás szempontjából érthetővé tesz.
· Az éves beszámolóban közölt egyes eszköz- és forrásadatok tartalmi megítéléséhez segítséget nyújt.
· Rávilágít az üzleti megítélésen alapuló döntések okaira, következményeire és összefüggéseire.
· Teljesen egyértelmű, hogy a kiegészítő melléklet mely része vonatkozik az éves beszámoló egészére, és mely része kapcsolódik az adott mérlegtételhez (fejezethez, csoporthoz).
· A megértést (az előző év(ek)re vonatkozó) összehasonlító adatok bemutatásával elősegíti.
Az előzőekből következik, hogy a kiegészítő melléklet összeállítása során is érvényesíteni kell a számviteli alapelveket, ezáltal biztosítva a piac szereplőinek hű tájékoztatását.
A kiegészítő mellékletet közzé kell tenni. E kötelezettség alól azonban a számviteli törvény meghatározott feltételek esetén engedményt ad. A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha a könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplő adatok elegendőek.
Az kiegészítő melléklet tartalma
A számviteli törvény a kiegészítő melléklet tartalmát – néhány kivételtől eltekintve – általánosan fogalmazza meg, s inkább a követelményeket rögzíti. A kiegészítő mellékletbe azokat az adatokat, információkat kell felvenni, amelyeket a számviteli törvény ténylegesen előír, valamint azokat, melyek a megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek.
A kiegészítő melléklet tartalmát az alábbi csoportokba sorolhatjuk:
a) Általános rész
b) Specifikus rész
c) Tájékoztató rész
d) Cash flow kimutatás
Ezek a részek összefüggnek, de tartalmilag mégis külön részeket jelentenek.
A.) Általános rész A kiegészítő melléklet e része a vállalkozásra, illetve a beszámolóra, mint egészre vonatkozik. E rész tartalma a következő:
· A vállalkozás rövid, lényegre törő bemutatása.
· A vállalkozás piaci pozíciójának bemutatása.
· A vállalkozás befektetési terveinek, a tevékenységi kör változtatásának ismertetése.
· A vállalkozás számviteli politikájának rövid, tömör ismertetése.
· A számviteli politika változásának eredményre gyakorolt hatása.
· A számviteli törvény valamely előírásától való eltérés és hatásának bemutatása, a könyvvizsgáló erre vonatkozó egyetértő nyilatkozata.
· A vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének bemutatása, elemzése.
B.) Specifikus rész A kiegészítő melléklet specifikus részei a mérleghez és az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódnak.
1. A mérleghez kapcsolódó fontosabb kiegészítések
A kiegészítő melléklet e részeinek összeállításakor a számviteli törvény következő előírásait kell figyelembe venni:
· Ha az eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, a kiegészítő mellékletben meg kell adni a választott megoldást.
· Ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni.
· Ha a mérleg, illetve az eredmény-kimutatás adata az előző naptári év adataival nem hasonlítható össze, úgy azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
A mérleghez kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben a következőkre kell kitérni:
A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indoklását, valamint a helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményére, az eszközök és a források állományára gyakorolt – a mérlegben, az eredmény-kimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő – hatását, évenkénti megbontásban.
2. Az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó fontosabb kiegészítések
A kiegészítő melléklet e részének összeállításakor a számviteli törvény következő előírását kell figyelembe venni:
A forgalmi költség eljárás szerinti eredmény-kimutatást készítő vállalkozónak a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia az aktívát saját teljesítmények értékének részletezését, a költségek költségnemenkénti megbontását.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az eredmény-kimutatás értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek tételeiből – a felsorolt részletezésben-, továbbá a rendkívüli bevételek között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit.
C.) Tájékoztató rész A kiegészítő melléklet e részének tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely a megbízható, valós kép kialakításához szükséges, de az nem szerepel a kiegészítő melléklet általános és specifikus részében.
A tájékoztató résznek – többek között – a következőket kell tartalmaznia:
· A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit, mindegyiket állománycsoportonként bontva.
· Részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény- típusonként csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), továbbá a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét.
· Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata.
· Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet.
· Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét.
· Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása.
D.) Cash flow kimutatás
A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a cash flow kimutatást is. A számviteli törvény 6. sz. melléklete a cash flow kimutatás minimális tartalmát határozza meg.
A cash flow kimutatásban a vállalkozó – választásának függvényében – a tervezett és a tényadatokat, illetve az előző év és a tárgyév adatait köteles feltüntetni.
Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó nem köteles cash flow kimutatás összeállítani.
A cash flow kimutatás egyes tételeinek tartalmát a számviteli törvény 6. sz. melléklete részletesen tartalmazza.
20/A. A céltartalékok fogalma, célja, fajtái. A céltartalékok helye a mérlegben. A céltartalék képzésével és felhasználásával kapcsolatos gazdasági események, azok könyvelése és hatása az eredmény-kimutatásra. A céltartalékokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben.
A céltartalék olyan – az adózás előtti eredmény terhére – a tárgyévet követően jelentkező várható kötelezettségek fedezetére, illetve egyéb címen kell képezni, illetve képezhet a vállalkozás.
Mérlegben: „A” változat esetében az E. sor, „B” változat esetében a I. sor. Az egyszerűsített mérlegben az E sorban szerepelnek, azzal a kitétellel, hogy egyéb céltartalék nem képezhető.
Fajtái:
· céltartalék a várható kötelezettségekre
· céltartalék a jövőbeni kötelezettségekre
· egyéb céltartalék: kormányrendeletben szabályozott gazdálkodói körben fordulhat elő.
Kötelező képezni (adózás előtti eredmény terhére): olyan kötelezettségekre, amelyek a múltbéli vagy folyamatban levő ügyletekből, szerződésekből származnak. Ilyenek:
· Függő kötelezettségek: olyan harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de a mérlegbeli szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Pl. opciós ügyletek, garanciavállalás
· Jövőbeni kötelezettségek: olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Pl.: határidős ügyletek, swap ügyletek
· Korengedményes nyugdíjfizetési kötelezettség
Halasztott ráfordításként elszámolt árfolyamveszteséghez kapcsolódó céltartalék: a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget meg kell szüntetni, akkor a képzett céltartalék is megszüntetendő.
Képezhető (adózás előtti eredmény terhére): olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, amelyekről a mérleg fordulónapon feltételezhető, hogy fel fognak merülni, de a felmerülésük időpontja még bizonytalan, és a passzív időbeli elhatárolások közé nem sorolhatók.
Mérlegben könyv szerinti értéken szerepelnek.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalékok összegét is.
A céltartalékok főkönyvi elszámolása:
- céltartalékok nyitása: T 491 – K 42 (könyv szerinti érték),
- előző évi céltartalék megszüntetése: T 42 – K 965 (a megszüntetésre került összeg),
- céltartalék képzése: T 865 – K 42 (a képzett összeg),
- céltartalékok zárása: T 42 – K 492 (könyv szerinti érték)
A céltartalékok kapcsolata az eredménykimutatással: a tárgyévi céltartalékot csak felhasználáskor, csökkenéskor kell egyéb bevételként elszámolni, nem lehet a képzést és a feloldást minden évben oda-vissza könyvelni. Képzése egyéb ráfordítás, feloldása egyéb bevétel.
· képzése: egyéb ráfordítás
· feloldása: egyéb bevétel
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:
- a fordulónappal lezárt évre képzett összegeket jogcímenként részletezve,
- a képzett céltartalék összegét,
- a felhasznált céltartalék összegét,
- környezetvédelmi garanciális kötelezettségek adatait (tárgyévi, előző évi költségek és képzett céltartalék összege)
- mérlegben nem szereplő, de várhatóan felmerülő környezetvédelmi károkat, kötelezettségeket,
- bármely jogcím esetén, az előző évi értéktől való lényeges eltérés indoklását,
- ezeket az adatokat az egyszerűsített éves beszámolóban nem kötelező szerepeltetni.
A céltartalékoknak az üzleti jelentéssel nincs közvetlen kapcsolata.
20/B. A számla, mint számviteli bizonylat jelentősége, tartalma és kellékei. A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményei.
A gazdálkodó vagyonát érintő minden eseményről bizonylatot kell kiállítani. Számviteli bizonylatnak minősül minden olyan gazdálkodó által kiállított okmány, számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, bankkivonat, amely a gazdasági esemény számviteli nyilvántartás céljára készítettek, és rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi követelményekkel.
Ez a bizonylat bizonyítja a gazdasági esemény megtörténtét. A bizonylatot a gazdasági esemény bekövetkeztének időpontjában kell kiállítani, magyar nyelven, ezeket a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Csak a szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján szabad adatokat bejegyezni.
Szabályszerűen kiállított, azaz okmány, amely:
· Az adatok a valóságnak megfelelnek
· Megfelelnek a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményének
· Hiba esetén előírásszerűen javított
Bizonylat lehet:
· Számla
· Egyszerűsített számla
· Számlát helyettesítő okmány
Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásról számlát kiállítani, a számla tartalmáért a kiállító a felelős. A számlával kapcsolatos követelményeket az áfa törvény határozza meg.
Minden adóalany köteles az általa kiállított, valamint a befogadott számlákat a jogszabályban meghatározott ideig (5 év) őrizni.
A számla kötelező tartalmi elemei:
· Számla sorszáma
· Kibocsátásának kelte
· Kibocsátó neve, címe, adószáma
· Vevő neve, címe, adószáma
· Teljesítés időpontja
· Termék megnevezése, besorolási száma
· Áfa %-a
· Adó nélkül számított ár
· Áfás ár
· Mennyiségi egység és mennyiség
· Számla végösszege
· Fizetés módja és határideje
A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményeiről a Büntető törvénykönyv rendelkezik. Aki a számvitelről szóló törvényben előírt beszámolási, könyvvezetési és egyéb kötelezettséget megszegi és ezzel a vagyoni helyzetének áttekinthetőségét meghiúsítja, vétséget követ el és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A kötelezettség megszegése történhet szándékos tevéssel vagy szándékos mulasztással.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése