21-25 tétel

21/A. A kötelezettségek fogalma, fajtái. A kötelezettségek mérlegértékének meghatározása. A hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek. A kötelezettségek mérlegtételeinek értékelése, különös tekintettel a devizakötelezettségekre. A kötelezettségek és a mérleg, az eredmény-kimutatás, a kiegészítő melléklet kapcsolata

Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási vagy egyéb szerződésekből eredő, elismert fizetések, amelyek a szállító, szolgáltató, a hitelező által már teljesített, a szervezet által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak.

Mérleg  F. Kötelezettségek

I. Hátrasorolt kötelezettségek: olyan kölcsön, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, visszafizetési határideje meghatározatlan vagy 5 évet meghaladó. A kölcsön törlesztése az eredeti lejárat előtt nem lehetséges.

1. hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

2. hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

3. hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: 1 évnél hosszabb időre kapott kölcsön, hitel, egyéb kötelezettség. A következő üzleti évet érintő törlesztéseket át kell sorolni rövid lej.köt-ek közé. Pl. kölcsön, hitel, egyéb hosszú lejáratú kötelezettség

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek:

Hosszú lejáratra kapott kölcsön

Átváltoztatható kötvény

Tartozás kötvénykibocsátásból

Beruházási és fejlesztési hitelek

Egyéb hosszú lejáratú hitel

Tartós kötelezettség kapcsolt vállalkozóval szemben

Tartós kötelezettség egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek: az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is.

Rövid lejáratú kölcsönök

Ebből: átváltoztatható kötvények

Rövid lejáratú hitelek

Vevőktől kapott előlegek

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállító)

Váltótartozások

Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

Egyéb rövid kötelezettségek

Kötelezettségek értékelési különbözete, Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

Devizás kötelezettségek állományba vétele:

·   forintban keletkezett kötelezettségnél a számlázott vagy ténylegesen folyósított összegen kell állományba venni

·   devizás kötelezettség esetében:

§ ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott hitelintézeti átlagárfolyamon számított forintértéken, vagy MNB árfolyamon számított forintértéken

§ ha elszámolási betétre érkezik, akkor a teljesítés napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított forintértéken.

Év végén értékelni kell:                                           árf.nyer                     árf.veszt

·         Külföldi szállító                                            T4542 – K3/4             T3/4 – K4542

• Külföldi váltótartozás                                               T457 – K3/4               T3/4 – K457

Év végén értékelni kell minden olyan devizás tételt, ami a mérleg fordulónapon fennáll.

A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek körének meghatározása, kijelölése után, meg kell határozni az egyedi árfolyam különbözeteket, majd az összevont árfolyam különbözetet. Ha a különbség jelentős, akkor át kell értékelni az eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapi értékre.

Eredmény-kimutatással való kapcsolat:

·   Beszerzés: 5 költség

·   Realizált árfolyamnyereség: 97 pü-i műveletek egyéb bevételi

·   Realizált árfolyamveszteség: 87 pü-i műveletek egyéb ráfordítása

·   Fizetendő kamat: 87 Fizetendő kamat

·   Tartozásátvállalás: 98, 88  Rendkívüli bevétel

·   Elengedett kötelezettség: 98 88  Rendkívüli bevétel

Kapcsolat a kiegészítő melléklettel:

Be kell mutatni, hogy a hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból mennyi az anya illetve leányvállalattal szembeni követelés, kötelezettség.

Be kell mutatni a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azokat, amelyeknek a hátralévő futamideje több mint 5 év, vagy amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak.

Be kell mutatni mérlegen kívüli tételként a függő és a biztos kötelezettségvállalások összegét, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős, opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős részének szerződés szerinti értékét, az eredményre és cash flowra gyakorolt várható hatását.

Be kell mutatni még a környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben képzett céltartalék összegét, valamint a kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettségek várható összegét.

 

21/B. A vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemző mutatók részletes ismertetése.

A vállalkozás gazdálkodásának egyik legfontosabb elemzési területe a pénzügyi helyzet vizsgálata. A pénzügyi helyzet megítélésének 3 fő iránya:

• Adósságállomány vizsgálata
• Likviditás vizsgálata
• Pénzáramok vizsgálata (cash flow)

Adósságállomány alatt az 1 évet meghaladó hosszú lejáratú tartozásokat értjük. Elemei a hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegsoraiban lehetnek.

Mutatói:

Adósságállomány aránya = Adósságállomány / Adósságállomány + Saját tőke *100

                                  

Saját tőke aránya = Saját tőke / Adósságállomány + Saját tőke *100        

                                  

Adósságszolgálati fedezeti mutató:

        Adózott eredmény + écs leírás + hosszú lej. Köt. Kamatai     

Hátrasorolt és hosszú lej köt esedékes törlesztőrészlete + kamatai

Adósságállomány fedezettsége = Saját tőke / Adósságállomány *100

                                              

Eladósodottság foka = Kötelezettségek / Eszközök összesen *100

                                  

A likviditási mutató rövid távon pénzzé tehető eszközök, és a rövid lejáratú kötelezettségek összehasonlítását jeleni.

Likviditási mutató I. =Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek

Likvid mutató II. (gyorsráta) =Forgóeszközök – készletek  / Rövid lejáratú kötelezettségek

                                                  

A likviditási helyzet vizsgálatának a mutatószámok mellett gyakran használt eszköze a

Likviditási mérleg:

Eszköz

I. Likvid eszközök    

II. Mobil eszközök

III. Mobilizálható eszközök

IV. Immobil eszközök

Forrás

I. Lejárt kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

III. Hosszú lejáratú kötelezettségek

IV. Vissza nem fizetendő forrás (saját tőke, hátrasorolt kötelezettségek)

A pénzáramok (cash flow) alakulása

A pénzügyi helyzet harmadik fontos területe a cash flow alakulásának vizsgálata. Végső soron a pénzeszközök állományváltozását jelzi. A cash-flow a pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt. Értéke megegyezik a pénzbevételek és pénzkiáramlás különbségével.

22/A. Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség, forgalmi költség eljárással, valamint az „A” és „B” módszerrel. Az eredmény-kimutatás fajtáihoz kapcsolódó fogalmak: az értékesítés nettó árbevétele (elszámolásának feltételei, időpontja), az aktivált saját teljesítmények értéke (tartalma, elszámolása)

Az eredménykimutatás: a mérlegszerinti eredményt levezető számviteli okmány. A vállalkozás jövedelemtermelő képességét bemutató dokumentuma.

Az eredmény-kimutatás választható módszerei:

·   Összköltség eljárású: Elsődlegesen az üzleti évben felmerült költségek bemutatását hangsúlyozza. Alapvetően szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak ajánlott, amelyeknek a vállalkozás nagysága nem jelentős és nem folytat bonyolult tevékenységet, készletezési tevékenység nem meghatározó, év közben nem vezet naprakész nyilvántartást. Elsődleges 5-ös könyvelés.

·   Forgalmi költség eljárású: Az értékesítési árbevétellel az értékesítés költségeit állítja szembe. Alapvetően termelő tevékenységet folytató vállalkozás alkalmazza, jelentős készletezői tevékenységet folytat, 6 – 7 számlaosztályban is könyvelnek.

A két módszer csak az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének megállapítása során tér el egymástól, a további eredménykategóriák meghatározása azonos.

Összköltség „A”	Forgalmi költség „B”
I. Értékesítés nettó árbevétete	I. Értékesítés nettó árbevétete
03. Saját termelésű készletek állományváltozása	03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
04. Saját előállítású eszközök aktívált értéke	04. Eladot áruk beszerzési értéke
II. Aktívált saját teljesítmények értéke	05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
III. Egyéb bevételek	II. Értékesítés közvetlen költségei
Ebből visszaírt értékvesztés	III. Értékesítés bruttó eredménye
05. Anyagköltség	06. Értékesítési, forgalmazási költségek
06. Igénybe vett szolgáltatások értéke	07. Igazgatási költségek
07. Egyéb szolgáltatások értéke	08. Egyéb általános költségek
08. Eladott áruk beszerzési értéke	IV. Értékesítés közvetett költségei
09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke	V. Egyéb bevételek
IV. Anyagjellegű ráfordítások	VI. Egyéb ráfordítások
10. Bérköltség	Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
11. Személyi jellegű egyéb kifizetések
12. Bérjárulékok
V. Személyi jellegű ráfordítások
VI. Értékcsökkenési leírás
VII: Egyéb ráfordítások
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

A két eljárás közötti összefüggés:

Anyagjellegű ráfordítások (51-53)

+ Személyi jellegű ráfordítások (54-56)

+ Értékcsökkenési leírás (57)

-    Aktívált saját teljesítmények értéke (581-582)

Értékesítés közvetlen költségei (81-84)

+ Értékesítés közvetett költségei (85)

Mindkét módszer esetében ’A’ és ’B’ változat közül lehet választani, amelyek csak formailag térnek el egymástól. Az ’A’ változat lépcsőzetes, a ’B’ pedig mérlegszerű elrendezésű.

Értékesítés nettó árbevétele: a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett áfá-t nem tartalmazó ellenértéke.

Az árbevétel elszámolásának feltételei

• A gazdálkodó már teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségét, és erről a szabályszerű számlát kiállította és megküldte a vevőnek
• A számla melléklete tartalmazza a vevő által igazolt teljesítés elismerését
• A számlát a vevő elfogadta

A vevő által el nem ismert vagy peresített követeléseket csak akkor lehet a tárgyidőszaki értékesítés nettó árbevételében szerepeltetni, ha annak pénzügyi rendezése legalább a mérleg készítés időpontját megelőzően megtörtént.:

Aktivált saját teljesítmények:

·   STK ÁV: a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált értéke, a záró és a nyitó állomány különbsége

·   SEEAÉ: saját előállítású befektetett eszközök, és ezek értéknövelő munkáinak értéke, saját előállítással létrehozott, de vásárolt készletként állományba vett göngyölegek, tenyésztésbe állított növendékállatok, saját termelésű készletek értékvesztése, átsorolása, és minden ráfordítás jellegű készletcsökkenése, az értékvesztés visszaírása csökkenti a saját előállítású eszközök aktivált értékét.

Elszámolása:

+- Saját termelésű készletek állományváltozása

+ Saját előállítású eszközök aktivált értéke

= Aktivált saját teljesítmények értéke

A saját termelésű készletek állományváltozása a záró és a nyitó állomány különbsége.

A saját előállítású eszközök aktivált értékét mindig az előállítás tényleges költségeinek összegével kell számításba venni.

Egyéb bevételek: olyan bevételek, amelyek a rendszeres üzletmenet során merülnek fel, de nem minősülnek árbevételnek, pénzügyi bevételnek, rendkívüli bevételek.

Egyéb ráfordítások: olyan ráfordítások, amelyek a rendszeres üzletmenet során merülnek fel, de nem minősülnek költségnek, pénzügyi ráfordításnak, rendkívüli ráfordításnak.

Anyagjellegű ráfordítások:

·        Anyagköltség

·        Igénybe vett szolgáltatás

·        Egyéb szolgáltatás

·        ELÁBÉ

·        Közvetített szolgáltatások

Személy jellegű ráfordítások:

·        Bérköltség

·        Személyi jellegű egyéb kifizetés

·        Bérjárulékok

Értékesítés közvetlen költségei:

·        Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége

·        ELÁBÉ

·        Közvetített szolgáltatások értéke

Értékesítés közvetett költségei:

·        Értékesítési, forgalmazási költségek

·        Igazgatási költségek

·        Egyéb általános költsége

Az értékesítés nettó árbevételét csökkenteni kell az engedmény és visszáru helyesbítő számlájával.

 

22/B. Az üzleti jelentés szerepe információi. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók bemutatása.  Vállalatirányítási nyilatkozat elkészítése, tartalma.

Az éves beszámolót készítő gazdálkodónak az éves beszámoló mellett üzleti jelentét is kell készítenie.

Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, korlátozottan nyilvános, összhangban kell lennie az éves beszámolóval.

Célja: az éves beszámoló adatainak értékelésével mutassa be a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét az üzletmenetet tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon. Elemzést kell adnia az üzletmenet fejlődéséről, teljesítményéről és helyzetéről, megítélhetők legyenek a felmerülő kockázatok és bizonytalanságok.

Jellemzői:

·   Tartalma és szerkezete nincs közvetlen kapcsolatban az éves beszámoló részeivel

·   Terjedelme a vállalkozó által lényegesnek ítélt számszerű és szöveges információk nagyságától függ

·   Nem kell letétbe helyezni, de az érdeklődők megtekinthetik a székhelyen

·   Kiemeli azokat az a eseményeket és értékeli a lehetséges hatásaikat, amelyek a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban történtek

·   A vállalkozás méretével és összetettségével összhangban álló elemzést tartalmaz

·   Pénzügyi jellegű mutatókat is tartalmazhat amelynek lényeges információkat tárnak fel a vállalkozás helyzetének megítéléséhez.

Az üzleti jelentésnek ki kell térnie:

·   mérleg fordulónapja után bekövetkezett eseményekre

·   várható fejlődésekre

·   kutatás kísérleti fejlesztés területeire

·   telephely bemutatására

·   foglalkozáspolitikára

·   környezetvédelme

·   pénzügyi instrumentumok hasznosítására

·   kockázatkezelési politikára és fedezeti ügylet politikára

·   ár hitel kamat likviditás cash-flow kockázatokra

·   jegyzett tőke összetételére

Vállalatirányítási nyilatkozat üzleti jelentésben való közzétételének megkövetelése azon társaságok esetében, amelyek átruházható értékpapírjaival szabályozott piacon (jellemzően tőzsdén) kereskednek.

A számviteli törvény kimondja, az a vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, üzleti jelentésében vállalatirányítási nyilatkozatot tesz közzé.

A vállalatirányítási nyilatkozatnak például tartalmaznia kell hivatkozást a vállalkozó által kötelezően alkalmazandó, és/vagy önkéntesen alkalmazott vállalatirányítási szabályokra, annak megjelölésével, hogy ezen szabályok, milyen módon hozzáférhetők a nyilvánosság számára. A számviteli törvény egyébként részletesen előírja a nyilatkozat tartalmi követelményeit.

A vállalkozó valós piaci, vagyoni, pénzügyi helyzetét nagyban befolyásolhatja a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók nagyságrendje és jellege, mivel azok nem feltétlenül a szokásos piaci feltételek mellett jönnek létre. A módosítás ezért előírja, amennyiben a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek jelentősek, lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni ezen ügyletek értékét, jellegét, az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. 

23/A. Az egyéb bevételekkel és egyéb ráfordításokkal kapcsolatos gazdasági események és hatásuk az eredményre.

86 Egyéb ráfordítások: olyan ráfordítások, amelyek a rendszeres üzletmenet során merülnek fel, de nem minősülnek költségnek, pénzügyi ráfordításnak, rendkívüli ráfordításnak.

·   Káreseményekkel összefüggésben kifizetett összegek

·   Fizetett, ill. a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált bírság, kötbér, késedelmi kamat, kártérítés össszege

·   Céltartalék képzése

·   Utólag adott nem számlázott engedmény

·   Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartási értéke

·   Behajthatatlan követelések leírt összege

·   Hiányzó, megsemmisült eszközök nyilvántartási értéke

·   Adók, illetékek, hozzájárulások

·   Értékvesztések

·   Stb.

96 Egyéb bevételek: olyan bevételek, amelyek a rendszeres üzletmenet során merülnek fel, de nem minősülnek árbevételnek, pénzügyi bevételnek, rendkívüli bevételnek.

·   Káresemények címén kapott bevételek

·   Kapott bírság, kötbér, késedelmi kamat, kártérítés összege

·   A behajthatatlan követelésekre kapott összeg

·   Céltartalék feloldása

·   Utólag kapott nem számlázott engedmény

·   Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök ellenértéke

·   Biztosító térítése

·   Stb.

A gazdálkodó vagyonát érintő minden eseményről bizonylatot kell kiállítani. Ez a bizonylat bizonyítja a gazdasági esemény megtörténtét. A bizonylatot a gazdasági esemény bekövetkeztének időpontjában kell kiállítani, magyar nyelven.

Ilyen bizonylat lehet:

·        Számla

·        Egyszerűsített számla

·        Számlát helyettesítő okmány

Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásról számlát kiállítani, a számla tartalmáért a kiállító a felelős. A számlával kapcsolatos követelményeket az áfa törvény határozza meg.

Minden adóalany köteles az általa kiállított, valamint a befogadott számlákat a jogszabályban meghatározott ideig (5 év) őrizni. Ha az adóalany a számla kibocsátását követően az áthárított adó összegét módosítja, helyesbítő számlát köteles kibocsátani. A helyesbítő számlának tartalmaznia kell, a helyesbítés tényét, az eredeti számla azonosító adatait, a módosított tételeket.

A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei:

·  A bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb azonosítója

·  A bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése

·  Gazdasági műveletet elrendelő személy/szervezett megjelölése, az utalványozó, az ellenőr, átvevő, a befizető aláírása

·  A bizonylat kiállításának időpontja

·  A gazdasági művelet tartalmának megjelölése

·  Külső bizonylat esetén a kiállító gazdálkodó neve, címe

·  Könyvelés módjára, értintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás

·  Könyvviteli nyilvántartásokbant történt rögzítés időpontja

·  Továbbá minden olyan adat amelyet jogszabály előír

23/B. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló szükségessége, célja, tartalma, készítésének kötelezettsége. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének folyamata. Az egyes konszolidálási eljárások rövid ismertetése.

A számviteli törvény abból a feltételezésből indul ki, hogy a vállalatok jogilag egymástól függetlenek és gazdaságilag képesek az érdekeitek elkülönülten érvényesíteni. Bizonyos vállalkozásoknál ez a kettő önállóság nem áll fenn, mert számos olyan vállalkozás van, mely jogi önállósága mellett gazdaságilag függ egy másik vállalattól (üzleti és pénzügyi politikáját befolyásolja).

Részesedési viszony fennállása esetén, a piaci értékítéleten felül áll az anyavállalat uralmi helyzete, ezért a beszámolók hitelessége csak korlátozottan fogadható el. Ezt a helyzetet oldja meg úgy az összevont éves beszámoló, hogy az egymással szoros kapcsolatban álló cégek együttes vagyoni és pénzügyi helyzetét mutatja be, mintha azok egyetlen vállalkozás lennének.

Konszolidált éves beszámoló készítésére az anyavállalat kötelezett. Az anyavállalat az a vállalkozás, amely egy másik vállalatnál közvetlenül vagy közvetve a leányvállalatán keresztül befolyást képes gyakorolni.

Meghatározó befolyás:

• az anyavállalat rendelkezik a szavazatok több mint 50 %-ával.

A leányvállalat az a vállalat, ahol egy másik vállalkozás (az anyavállalat) a meghatározó befolyást gyakorolja.

Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont éves beszámolót készíteni, ha a következő 3 mutatóból 2 nem teljesül:

• mérlegfőösszeg 2700 m ft
• éves nettó árbevétel 4000 m ft
• átlagosan foglalkoztatottak száma 250 fő

A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatai, közös vezetésű vállalkozásai konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni.

Ha valamelyik vállalkozás nem rendelkezik az üzleti évet megelőző év adataival, akkor a tárgyévi várható adatokat kell számításba venni.

Nem kötelező konszolidált éves beszámolót készíteni annak az anyavállalatnak, amely maga is leányvállalata egy másik anyavállalatnak.

Nem adható mentesség a konszolidált éves beszámoló készítése alól, ha az anyavállalat részvényeit, kötvényeit tőzsdén értékesítik, vagy tőzsdei forgalomra engedélyezést kért.

Konszolidált éves beszámoló készítésének menete:

·   előkészítő munkaszakasz: eltérő fordulónap esetén közbülső beszámoló készítése, forintra történő átszámítása, az egységes értékelés végrehajtása. Végül azzal zárul, hogy az egyedi mérlegeket, eredménykimutatásokat egyesítik és ennek eredménye az előkészítő mérleg és eredménykimutatás.

·   konszolidációs munkaszakasz: a halmozódásokkal terhelt összevont mérleg és eredménykimutatás rendezetté tétele.

Munkafázisai: tőkekonszolidálás, adósságkonszolidálás, közbenső eredmények elhagyása, bevételek, ráfordítások konszolidálása, közös vezetésű vállalkozások konszolidálása, társult vállalkozások konszolidálása, konszolidálásból adódó társasági adó különbözet megállapítása.

24/A. A pénzügyi műveletek eredményének tartalma. A pénzügyi műveletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, az elszámolás bizonylatai

A pénzügyi műveletek eredménye (B) a pénzügyi műveletek bevételének és ráfordításának különbsége.

Pénzügyi műveletek bevétele (97):

·    Kapott (járó) osztalék és részesedés (971): elszámolásának feltétele, hogy a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váljon.

·    A részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége (972)

·    Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége (973):

-   Befektetett eszközöknek között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatbevételei, ideértve a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, a tárgyévben felvett, a kamatozó értékpapír eladási árában érvényesített kamatbevételeket, csökkentve a kamatozó értékpapír vételárában elismert kamat összegével

-   A befektetett pénzügyi eszközök között lévő követelések kamatbevételei, ideértve a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, valamint a tárgyévben felvett kamat összegét.

·    Egyéb kapott (járó) kamat és kamatjellegű bevételek (974):

-   forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatbevételei, ideértve a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, a tárgyévben felvett, kamatbevételeket, csökkentve a kamatozó értékpapír vételárában elismert kamat összegével.

-   Forgóeszközök  között lévő követelések kamatbevételei, ideértve a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, valamint a tárgyévben felvett kamat összegét.

·    Pénzügyi műveletek egyéb bevétele (975-979):

-   forgóeszköz között kimutatott értékpapírok értékesítésének, beváltásának árfolyamnyeresége

-   évente tőkét törlesztő értékpapírok törlesztéskori árfolyamnyeresége

-   devizás tételek év végi értékelésének árfolyamnyeresége

-   névérték alatt vásárolt kamatozó, befektetési célú értékpapírok névértéke és beszerzési értéke közötti nyereség

-    

Pénzügyi műveletek ráfordítása (87):

·    Befektetett pénzügyi műveletek árfolyamvesztesége (871): befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kötvény/részvény értékesítésének árfolyamvesztesége,

·    Fizetendő kamat és kamatjellegű ráfordítások (872-873):

-   hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek,  hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után a tárgyévben fizetett, ill. a tárgyév mérlegfordulónapjáig fizetendő kamatok

·    Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése (874)

·    Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása (875-879):

-   Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítésének és beváltásának árfolyamvesztesége

-   Évente tőkét törlesztő értékpapírok törlesztéskori árfolyamvesztesége

-   Devizaeszközök és devizakövetelések év végi összevont átértékelési különbözete, csökkentve az előző évben elhatárolt összevont átértékelési nyereség összegével

-   Névérték felett vásárolt kamatozó, befektetési célú értékpapírok névértéke és beszerzési értéke közötti veszteségjellegű különbözet időarányos összegének passzív elhatárolásként elszámolt összege

-   Fizetett opciós díj

Devizás tételek bekerülési értéke:

·    MNB által közzétett hivatalos árfolyamon

·    Választott hitelintézet eladási és vételi átlag árfolyamán

Év végén értékelni kell minden olyan devizás tételt, ami a mérleg fordulónapon fennáll.

Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapi értékelése:

·    A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek körének meghatározása, kijelölése

·    Egyedi árfolyam különbözetek meghatározása

·    Összevont árfolyam különbözetek meghatározása

·    Minősítés

·    Átértékelés ha jelentős

A kapott járó osztalék, részesedés elszámolásának az a feltétele, hogy a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váljon

A fizetett kamatok, kamatjellegű bevételek között kell kimutatni többek között :

- a valódi penziós ügyletekhez kapcsolódó kamatráfordításokat

- a kamat fedezeti ( opciós határidős) ügyletekkel kapcsolatos veszteségeket

Az éves beszámolót készítőknél eltérő értéken vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapíroknál a beszerzési érték és a névérték közötti különbözet elhatárolását az elhatárolt összeget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, vagy egyéb ráfordításai között kell elszámolni, valamint itt kell elszámolni az elhatárolt összeg későbbi feloldását is..

24/B. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeinek érvényesülése. A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei. Szigorú számadás alá vont bizonylatok. A bizonylatok feldolgozási rendje, a bizonylatok megőrzése.

Minden gazdasági műveletről vagy eseményről bizonylatot kell kiállítani, ezeket a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Csak a szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján szabad adatokat bejegyezni.

Szabályszerűen kiállított az az okmány, amely:

·        Az adatok a valóságnak megfelelnek

·        Megfelelnek a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményének

·        Hiba esetén előírásszerűen javított

Számviteli bizonylatnak minősül minden olyan gazdálkodó által kiállított okmány, számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, bankkivonat, amely a gazdasági esemény számviteli nyilvántartás céljára készítettek, és rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi követelményekkel.

A bizonylatokat magyar nyelven kell kiállítani, külföldi nyelven is fel lehet tüntetni az adatokat.

Az adatok időtállóságát legalább 8 évig biztosítani kell.

Bizonylatok általános alaki és tartalmi kellékei:

·        Bizonylat megnevezése, sorszáma, egyéb azonosítója

·        Kiállító neve, címe

·        Kiállítás időpontja

·        Gazdasági esemény leírása

Szigorú számadású kötelezettség alá kell vonni:

·        Számla

·        Egyszerűsített számla

·        Nyugta

A szigorú számadású bizonylatokról nyilvántartást kell vezetni, a kötelezettsége a kibocsátót terheli.

A gazdálkodó a beszámolót, a leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó bizonylatokat legalább 8 évig kell megőrizni. A szigorú számadás bizonylatok rontott példányára is vonatkozik a megőrzési kötelezettség.

Az elektronikus formában kiállított bizonylatokat is meg kell őrizni, úgy, hogy azokat utólag ne lehessen módosítani.

25/A. A rendkívüli eredmény fogalma és tartalma. A rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások könyvviteli elszámolása, bizonylataik

A rendkívüli eredmények a szokásos üzletmeneten kívül eső gazdasági eseményekből származnak.

D. Rendkívüli eredmény

    88. Rendkívüli ráfordítások:

·   Apport létesítő okirat szerinti értéke

·   Fejlesztési célra kapott támogatás

·   Térítés nélkül átvett eszköz értéke

·   Fellelt leltári többlet piaci értéke

·   Elengedett kötelezettség összege

·   Bevont saját részvény, üzletrész névértéke

   98. Rendkívüli bevételek:

·   Apportba adott eszköz nyilvántartás szerinti értéke

·   Fejlesztési célra adott támogatás

·   Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke

·   Átvállalt kötelezettség összege

·   Bevont saját részvény, üzletrész visszavásárlási ára

25/B. A controlling célja és feladatai, előfeltételei. A controllingrendszer kialakításának lehetőségei.

A controlling a vállalkozások belső irányítási rendszerének egy kiemelt eleme, amely segíti a döntések meghozatalát és tervezését, a tervezett és tényleges adatok összehasonlítását, a vállalkozás környezeti változásokhoz való alkalmazkodását, a rövid és hosszú távú célok elérését.

A controlling szemléletmódjára jellemzők:

·   Célorientált: a jövőbeli sikerek elérése érdekében célokat tűznek ki

·   Szűkkeresztmetszet orientált: folyamatosan vizsgálják a fejlődés, előrelépés előtt felmerülő akadályokat.

·   Jövőorientált: a jövő sikereit szolgája, a múltat csak azért vizsgálja, hogy tanuljon a hibákból.

·   Költségtudatos: a controlling alapelve, hogy a költség csak valamilyen cél megvalósítása érdekében merülhet fel, ezért a költségeket a költséghelyeken mutatják ki.

A controlling feladatai:

·   Tervezés: célok meghatározása. A stratégiai célok hosszú távra, az operatív célok, pedig rövidtávra terveznek. Fontos feladat a célok elérésének figyelemmel kísérése.

·   Ellenőrzés: az ellenőrzés a terv-tény adatok összehasonlítás keretében valósul meg. A változások oka lehet a nem megfelelő tervezés, illetve az előre nem látható körülmények befolyása.

·   Információszolgáltatás: az információszolgáltatás beszámolókkal történik, ezek a beszámolók tartalmazzák a terv és tény adatok eltérésének okait. Ezeket különböző időszakokra készítik. A beszámoló követelménye, hogy minden szint vezetése olyan információhoz jusson, amely irányító munkájához szükséges.

Controllingrendszer működésének feltételei:

·   A controlling működésének alapfeltétele, hogy a vállalkozás szervezetén belül kialakítsák a felelősségi központok rendszerét. Ezek önálló döntési jogkörrel, hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek.

·   Megfelelően kiépített vezetői számvitel is szükséges: lehetővé teszi a költségek alakulásának folyamatos vizsgálatát

·   Korszerű tervezési rendszer megléte, amelynek ösztönözni, koordinálni, informálni kell

·   Mindezeken kívül fontos a beszámolórendszer, amely továbbítja az információkat a vezetőknek