11/A. A készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A készletek értékelése és helye a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A készletek értékvesztése, az értékvesztés visszaírása. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események és azok hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. A vásárolt készletek állományváltozásai, azok bizonylatai könyvelése. A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása.
Készletek az olyan anyagi eszközök, amelyek a gazdálkodó tevékenységét rövid távon, közvetlenül vagy közvetetten szolgálják.
Megjelenése a mérlegben:
B. Forgóeszközök
I. Készletek (2. számlaosztály)
- Anyagok (21-22. számlaosztály)
- Befejezetlen termelés és félkész termékek (23.)
- Növendék-, hízó- és egyéb állatok (24.)
- Késztermékek (25.)
- Áruk (26-28.)
- Készletekre adott előlegek (353.)
Bekerülési érték:
| Bekerülési jogcímek | Bekerülési érték |
| Beszerzési ár |
| |
| § Saját előállítás | Előállítási költség |
| § Apportként átvétel | Létesítő okirat szerinti érték |
| § Térítés nélküli átvétel | Piaci érték |
| § Ajándékként átvétel | Piaci érték |
| § Követelés fejében történő átvétel | Szerződés szerinti érték |
| § Beszerzés csere útján | Csereszerződés szerinti érték |
| § Fellelt leltári többlet | Piaci érték |
Vásárolt készletek állományba vétele
Bekerülési (beszerzési) értéknek tekintjük:
· Számlázott vételár engedménnyel csökkentett, felárral növelt összege
· Szállítási, rakodási költség
· Közvetítői, bizományolsi díjak
· Beszerzéshez szorosan kapcsolódó illetékek, adók, vámterhek, le nem vonható áfa
· A beszerzés finanszírozásához felvett hitel, kölcsön
§ Felvétele előtt fizetett bankgarancia díja
§ Rendelkezésre tartási jutaléka
§ Folyósítási jutaléka
§ Közjegyzői hitelesítés díja
§ Kezelési költsége
§ A raktárba történő beszállításig felmerült időarányos kamata
§ Stb.
A saját termelésű készletek állományba vétele
A STK (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték
· az 51. §. szerinti közvetlen önköltség, vagy
· az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség vagy
· a FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség.
Készletek értékelése:
Vásárolt készletek értékelése Saját termelésű készletek értékelése: értékelése:
Könyv szerinti érték Könyv szerinti érték
- Értékvesztés - Értékvesztés
+ Visszaírás + Visszaírás
Mérlegérték Mérlegérték
Készletekre adott előlegek: A szállítónak, importálást végző vállalkozónak készletek vásárlására előre átutalt, levonható áfa nélküli összege.
Aktiválás:
· Ft-ban adott előleg: levonható áfa nélkül
· Devizában adott előleg: elszámolási betétszámláról történő utalás esetén a választott hitelintézet devizaeladási árfolyamán, deviza betétszámláról történő utalás esetén a deviza könyv szerinti árfolyamán, amit a FIFO vagy átlagár módszerével határozhatunk meg.
Mérlegben szereplő érték:
Könyv szerinti érték
-Értékvesztés
+ Visszaírás
+- Árfolyamkülönbözet
Mérlegérték
A külföldi pénzértékre szóló eszközöknek és kötelezettségeknek a fordulónapi értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori Ft értéke közötti különbözete jeletős, és veszteség jellegű, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, ha nyereség jellegű, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni.
Értékvesztés:
Piaci típusú értékvesztés: Ha a vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), ill. könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a piaci értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.
Nem piaci típusú értékvesztés: A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét csökkentetten kell szerepeltetni, ha a készlet eredeti rendeltetésének nem felel meg, megrongálódott, felhasználása, értékesítése kétségessé vált, feleslegessé vált.
Ha a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. A készlet visszaírás utáni könyv szerinti értéke nem haladja meg a bekerülési értéket!
Vásárolt készletek: anyagok, áruk, készletekre adott előlegek
Anyagok: olyan vásárolt készletek, amelyeket termékelőállításhoz, illetve szolgáltatásnyújtáshoz szereztek be, az újratermelési folyamatban általában egyszer vesznek részt, és megjelenési formájukat általában elveszítik, vagy egyszer vagy többször is résztvesznek a termelési folyamatokban és a használat során értéküket elvesztik. A vállalkozás tevékenységét nem tartósan szolgálják.
Áruk: azok a vásárolt készletek, amelyeket a szokásos üzletmenet során szereznek be azzal a céllal, hogy azokat változatlan állapotban, értékük megtartása mellett tovább értékesítse.
Árunak minősülnek:
Kereskedelmi áruk: a nagykereskedelmi árukészletek, kiskereskedelmi egységek árukészletei, a vedéglátás árukészletei.
Közvetített szolgáltatások: a vállalkozó saját nevében vásárolt és harmadik személlyel kötött szerződés alapján, szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás.
Betétdíjas göngyölegek: minden olyan többször is felhasználható elsősorban csomagolási eszköz és edényzet, amely a termék eredeti minőségi követelményeit védi a szállítás közben, és amelyekre vonatkozóan a kibocsátó visszaváltási kötelezettséget vállal.
A vásárolt készletek állománynövekedései: A vásárolt készletek állománycsökkenése
· Beszerzés anyagfelhasználás
· Visszáru eladott áruk
· Anyag visszavételezés továbbszámlázott közvetített szolgáltatások
· Térítés nélküli átvétel selejtezés
· Ajándék térítés nélküli átadás
· Apport káresemény
· Leltári többlet hiány
· Csereszerződés keretében átvétel apportként átadás
· Vagyonfelosztási javaslat szerinti átvétel átsorolás, értékvesztés
A könyvelés alapbizonylatai: anyag/ áru bevételezési jegy, kivételezési jegy, külső számlák, leltár jegyzőkönyv, selejtezési jegyzőkönyv, értékvesztésről és annak visszaírásáról készített jegyzőkönyv, térítés nélküli átadás, átvétel bizonylata.
Analitikus nyilvántartás:
· Folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást vezet:
§ Alkalmazható értékelési eljárások:
- Tényleges bekerülési értéken FIFO módszerrel
- Átlagos beszerzési áron
- Elszámolóáras megoldás
§ Nem kötelező a tényleges mennyiségi felvétel (leltározás), a leltár elkészíthető a mennyiségi nyilvántartásból.
· Folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, de értékbeni nyilvántartást nem:
§ Az időszaki készletnövekedéseket azonnal költségként, ráfordításként kell elszámolni.
§ A zárókészlet mennyiségét a nyilvántartásokból is lehet számszerűsíteni, tehát itt sem kötelező a tényleges mennyiségi felvétel (leltározás)
§ A zárókészlet értéke FIFO módszerrel határozható meg, az utolsó beszerzési árak visszakeresésével.
· A vállalkozás értékbeli és mennyiségi nyilvántartást nem vezet:
§ Az időszaki készletnövekedéseket azonnal költségként, ráfordításként kell elszámolni.
§ Az év végi záró állományt kötelezően tételes mennyiségi leltárfelvétellel kell meghatározni.
§ A zárókészlet értéke FIFO módszerrel határozható meg, az utolsó beszerzési árak visszakeresésével.
11/B. A fedezeti költségszámítás módszere és felhasználási lehetőségei a vállalkozói döntések meghozatalánál. A költségek csoportosítása a fedezeti költségszámítás követelményeinek megfelelően.
Fedezeti összegnek nevezzük az árbevétel és az ahhoz kapcsolódó költségek különbségét. Számítása:
1. Árbevétel
2. - proporcionális (közvetlen) költségek
3. Fedezeti összeg (1-2)
4. - fix költségek
5. Eredmény (3-4)
Proporcionális költségek: azok a költségek, amelyek a termelési volumen változásával arányosan változnak, pl: közvetlen anyag és közvetlen bérköltség.
A fix jellegű költségek közé azokat a költségeket soroljuk, amelyek a termelés volumenének változására nem változnak (pl. az általános költségek jelentős része).
Fedezeti hányad = Fedezeti összeg / Árbevétel *100
Fedezeti pont (F): az a termelési, értékesítési volumen, amely mellett a vállalkozásnak sem vesztesége, sem nyeresége nincs, vagyis az összes költség és az árbevétel találkozása. A fedezeti ponthoz tartozó árbevételt termelés kritikus pontjának nevezzük.
Értékesítés = Fix költség + Változó költség
Fedezeti pont = Fix költség / egy egység fedezeti összege
A vállalati szintű döntések során akkor használják a fedezeti költségszámítást, amikor meg akarják állapítani, hogy:
· A különböző árbevétel, és költségváltozás mellett milyen eredmény és összes költség várható
· A különböző nagyságú eredmény eléréséhez mennyivel kell az árbevételt, a kapacitást változtatni
· milyen árbevételnél lesz az eredmény nulla.
Fedezetszámítás korlátai: a feltételezések, amelyeken a fedezetszámítás nyugszik, a valóságban nem mindig teljesülnek, még rövidtávon sem.
A fedezetszámítás feltételezi, hogy:
· a költségek és bevételek viselkedése ismert, és termelési szintek változásának hatása a költségekre és bevételekre meghatározható
· a költségek viselkedése a volumentől függ
· bármilyen mennyiségi változás esetén a fix költségek összege állandó
12/a. A sajátos beszámolási kötelezettségek. Csődeljárással, felszámolási eljárással és végelszámolással kapcsolatos feladatok. Devizanemváltás.
A sajátos beszámolási kötelezettség alatt a következőket értjük:
- Előtársasági működés,
- Átalakulás, jogutódlással való megszűnés
- Jogutód nélküli megszűnés, felszámolás, végelszámolás
- Beszámoló pénznemének megváltoztatása
- Ellenőrzés hibáinak, jogkövetkezményeinek elszámolása
Előtársaság: A törvény lehetőséget ad rá, hogy a bejegyzés előtt, előtársaságként is megkezdhesse a vállalkozás a tevékenységét, bizonyos korlátok mellett.
Ilyen korlátok:
- A tagok személyében nem lehet változás
- A létesítő okirat nem módosítható
- Megszűnésről dönteni nem lehet
Társaságot létre lehet hozni csak apporttal is. Kft-nél ha az apport kevesebb mint 50%, akkor 3 év áll rendelkezésre átadni. RT ha az apport 25%-nál kevesebb, 5 év áll rendelkezésre átadni az apportot
Előtársasági időszak egy üzleti évnek számít, ami az aláírástól a bejegyzésig tart. Az előtársasági időszakot mérleggel kell lezárni, utána nyitás után indul a következő üzleti év, ami dec31-ig tart.
Tulajdoni rész befizetése:
T384 Elsz. betét – K 479 Különféle Röv. Lej. köt.
Apport átadás:
T 161 – K 479 apport átadás
T 466 – K 479 Különféle Röv. Lej. köt.
Bejegyzés:
T3 Jegyzett, de… – K 411 Jegyzett tőke
Rendezés:
T479 Különféle Röv. Lej. köt. – K3 Jegyzett de…
Csődeljárás esetén a társaság ügyvezetője fizetési nehézség miatt a bírósághoz csődeljárási kérvényt nyújt be (feltéve, hogy nem kapott az előző két év alatt fizetési kedvezményt). A kérvény része egy 3 hónapnál nem régebbi beszámoló és a hitelezők névsora és tartozási összege, lejárata.
A csődeljárás kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. Ezt követően a kérelmezőnek 30 napon belül tárgyalnia kell a hitelezőkkel a fizetési haladékról. A tárgyalás eredményét a bíróságnak be kell jelenteni, egyezség esetén a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki.
A csődeljárás alatt a vállalkozót 90 napos (60 nappal hosszabbítható) fizetési haladék illeti meg munkabér, áfa, tb járulék vonatkozásában. Csődeljárás alatt felszámolás nem indítható, a fizetési haladék időtartama alatt a fizetőképesség helyreállítását célzó programot kell kidolgozni.
Hitelező által elengedett kötelezettség:
T4 Kötelezettségek – K 98 Rendkívüli bevételek
Kötelezettsége elengedése tulajdonszerzésért cserébe:
T4 Kötelezettségek – K4 Jegyzett tőke, tőketartalék
Felszámolási eljárást a vállalkozó maga, a hitelezők vagy a végelszámoló kezdeményezhet fizetésképtelenség esetén. Ha a felszámolást a vállalkozás maga kéri, akkor 3 hónapnál nem régebbi beszámolót kell csatolni, valamint a hitelezők névsorát, hitel összegét és lejáratát.
A felszámolási eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül függetlenül annak hosszától.
A felszámolás kezdő időpontja a cégbírósági végzés jogerőre emelkedésének napja. A kezdő nap előtti nappal záró leltárt, záró mérleget kell készíteni, a záró mérlegben korrekcióként kell elszámolni:
Értékelési tartalék kivezetése az értékhelyesbítéssel szemben:
T 417 ért tart – K 1 ért helyesbítések
Az időbeli elhatárolások feloldása képzési jogcímük szerint:
T 48 Passzív id. elhat. – K5,8,9 Eredmények
T 5,8,9 – K39 Aktív időbeli elhat
A felszámolás végén záró mérleget, záró kimutatást kell készíteni, ezt a bíróságnak és az adóhatóságnak meg kell küldeni.
Végelszámolás kezdete előtt le kell zárni az évet, az addigi időszak lesz az üzleti év. A végelszámolás ideje alatt üzleti évenként mérleget kell csinálni, üzleti jelentés nem kell. Hitelezői igényekre, szavatosságokra lekötött tartalékot kell készíteni. Pótlólagos tőkehozzájárulást az eredménytartalékba kell helyezni.
- Az elkészített mérleget 45 napon belül át kell adni a végelszámolónak a könyvvizsgálati jelentéssel együtt, ha könyvvizsgálatra kötelezett a cég.
- A beszámolót letétbe kell helyezni a cégbíróságon és közzé kell tenni az Igazságügyi Minisztériumnál
- tevékenységet záró mérleg dátuma = végelszámolás nyitó mérleg dátuma
- végelszámoló nyitó mérleg, nyitó leltár
- korrigált mérleget lehet készíteni pl. dec 1-től 45 nap+ 30 nap feltárt hibákat lekönyvelni korrigált nyitó mérleget készíteni, taggyűlést összehívni. A korrekciókat 5-9-re kell könyvelni, értékhelyesbítés kivételével
- végelszámoló teljes anyagi felelősséggel tartozik
- végelszámolás megszűnésének időpontjára, mint mérlegfordulónapra beszámoló készítése, könyvvizsgálat, elfogadtatás. Ezt a beszámolót piaci értéken kell elkészíteni.
- a mérleget a törlésre irányuló kérelem benyújtásáig, legkésőbb 150 napig kell letétbe helyezni, közzétenni. A mérleg alapján vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. A bejegyzést követően a vagyont fel kell osztani és le kell könyvelni, a mérleg nem tartalmazhat adatot!!!
- Ha a végelszámolás felszámolásba fordul, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal készít beszámolót.
Devizanemváltás:
Áttérés forintról devizára:
1. Általános szabály, hogy a nyitómérlegben forintban elkészített beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam reciprok értékén kell átszámítani (a társasági szerződésben rögzített devizanemben) a nyitómérlegbe.
2. Lehetséges különbözetek a nyitómérlegbe kerülő értékeknél az általános szabályhoz képest:
· Az áttérés szerinti devizában, valutában rögzített követelések, értékpapírok, pénzeszközök és kötelezettségek az analitika szerinti deviza értéken kerülnek be.
· A harmadik pénznemben fennálló elszámolás devizaértékét a társasági szerződés szerinti devizára kell konvertálni a keresztárfolyam alapján, és ez lesz a bekerülési érték.
· A különbözeteket össze kell vonni: ha nyereség, akkor tőketartalék, ha veszteség, akkor eredménytartalék.
· Amennyiben a jegyzett tőke társasági szerződésben rögzített értéke eltér az átszámítási árfolyamon számított értéktől, a pozitív különbözet minden esetben tőketartalék lesz. Negatív változás esetén a tőketartalék pozitív összegéig, azon felül az eredménytartalék terhére számolható el.
Áttérés devizáról forintra:
1. a devizában elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam értékén kell átszámítani a nyitómérlegbe.
- Lehetséges különbözetek a nyitómérlegbe kerülő értékeknél az általános szabályoz képest:
· A forintban rögzített követelések, értékpapírok, pénzeszközök és kötelezettségek az analitika szerinti forint értéken kerülnek be.
· A harmadik pénznemben fennálló elszámolásoknál a választott hitelintézet vételi/eladási árfolyam átlagán számított értékek a bekerülési értékek.
· A különbözeteket össze kell vonni: - ha nyereség, akkor tőketartalék; - ha veszteség, akkor eredménytartalék.
· Amennyiben a jegyzett tőke társasági szerződésben rögzített értéke eltér az átszámítási árfolyamon számított értéktől, a pozitív különbözet minden esetben tőketartalék lesz. Negatív változás esetén a tőketartalék pozitív összegéig, azon felül az eredménytartalék terhére számolható el.
Áttérés devizáról devizára:
1. a devizában elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB keresztárfolyam értékén kell átszámítani a nyitómérlegbe.
- Lehetséges különbözetek kiszámítása:
· A létesítő okirat módosítása szerinti devizában rögzített követelések, értékpapírok, pénzeszközök és kötelezettségek az analitika szerint devizaértéken kerülnek be.
· A harmadik pénznemben fennálló elszámolásoknál a választott hitelintézet keresztárfolyamán számított értékek a bekerülési értékek.
· A forintos értékeket az MNB árfolyamon számított értéken vesszük fel a könyvbe.
· A különbözeteket össze kell vonni: - ha nyereség, akkor tőketartalék; - ha veszteség, akkor eredménytartalék.
· Amennyiben a jegyzett tőke társasági szerződésben rögzített értéke eltér az átszámítási árfolyamon számított értéktől, a pozitív különbözet minden esetben tőketartalék lesz. Negatív változás esetén a tőketartalék pozitív összegéig, azon felül az eredménytartalék terhére számolható el.
A számviteli nyilvántartások egyeztetése során kiderülhetnek korábbi könyvelési hibák, ezeket javítani kell.
Jelentősnek számít a hiba, ha a hiba és a hibahatás eredménye előjeltől függetlenül meghaladja az előző év mérlegfőösszegének 2%-át. A nem jelentős hibákat a feltárás évének gazdasági eseményei között kell elszámolni. A jelentős hibát elkülönítetten, a mérleg és eredemény-kimutatás középső oszlopában kell feltűntetni. A jelentős hiba akkor lényeges, ha az utolsó közzétett beszámoló saját tőkéjét 20%-kal módosítja. Ilyenkor ismételten közzé kell tenni a javított beszámolót.
12/B. Az eredménykategóriák. Az üzemi (üzleti ) tevékenység eredménye részletes elemzésének lehetőségei (ár, volumen, összetétel, önköltség összefüggések)
A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetése során a következő eredménykategóriákkal találkozunk:
- az értékesítés bruttó eredménye (csak a forgalmi költség eljárású eredmény-kimutatásban)
- Üzemi (üzleti) tevékenysége eredménye
- Pénzügyi műveletek eredménye
- Szokásos vállalkozási eredmény
- Rendkívüli eredmény
- Adózás előtti eredmény
- Adózott eredmény
- Mérleg szerinti eredmény
Az üzemi eredmény alakulását a következők befolyásolják:
Ø Az értékesített termékek árszínvonalának változása:
Az áremelés az eredményt javítja, az árcsökkenés az eredményt rontja. Az árak meghatározásában szerepet játszhat, hogy szabad áron értékesíthető-e a termék, vagy hatósági árat kell rá alkalmazni.
Áv = ∑ q1(p1 – p0)
ahol:
Áv = az árszínvonal-változás
q1 = az egyes termékekből értékesített mennyiségek a tárgyévben
p0 = előző évi (v. tervezett) eladási ár
p1 = tényleges eladási ár (átlagár) a tárgyévben
Ø Értékesítés volumenének változása
Vv = ∑(q1 – q0) * p0f0 vagy ∑(q1-q0)* n0(f/nó)0
Ahol:
Vv= az értékesítési volumen változása
p0 = az egyes termékek bázis (vagy terv) eladási ára
f0 = az egyes termékek bázis (vagy terv) fedezeti hányada
q1 = értékesített volumen a tárgyidőszakban
q0 = ugyanaz a bázis időszakban (vagy a tervben)
n0 = az egyes termékek bázis fajlagos normaóra szükséglete
(f/nó)0 = az egyes termékek bázis (vagy tervezett) egy normaórára jutó fedezeti összege
Ø Értékesített termékek közvetlen önköltségének változása: q1*(ö0-ö1)
tárgyidőszaki értékesített mennyiség * (tervezett önktg – tényleges önktg).
Ez a képlet csak akkor alkalmazható, ha a tárgyévben és a bázis évben ugyanazt a terméket gyártják.
Ø Értékesítés összetételének változása: a kevésbé jövedelmező cikk gyártásának és értékesítésének a többi cikk volumenének növelését meghaladó mérvű növelése a vállalkozás jövedelmezőségét csökkenti, visszaszorítása a vállalkozás jövedelmezőségét javítja.
Ø Közvetett költségek változása: közvetett költségek lehetnek az értékesítés költségei, igazgatási költségek, egyéb általános költségek. Elemzési feladat a tervtől való eltérések megállapítása a költségcsoportonkénti bontásban, illetve annak értékelése, hogy az eltéréseket milyen mértékben idézték elő a szervezeti egységektől függő és független tényezők.
Ø Egyéb bevételek és ráfordítások változása:
Az egyéb bevételek és ráfordítások elemzését az abszolút eltérések módszerével a főkönyvi könyvelés adataiból a tervezett, illetve bázis adatokhoz viszonyítva kell elvégezni.
13/A. A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. Az előállítási költség tartalma. A költségek fogalma, csoportosítása az elszámolás szempontjából költségfajták (költségnemek) szerint. A költségek elszámolásának lehetősége és jelentősége a kettős könyvvezetésben.
Saját termelésű készletek: nyilvántartása a 2. számlaosztályban történik.
befejezetlen termelés/félkész termékek: az értékesítést megelőzően a termelés valamelyik fázisában vannak.
késztermékek: az értékesítést megelőzően már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak.
növendék, hízó, és egyéb állatok: vásárolt, illetve saját előállítású állatok, amelyeknél a tartási cél a nevelés, a hízlalás, az egyéb (nem tenyésztési) célú hasznosítás. A számlacsoporton belül célszerű állatfajonként megnyitni a számlákat. A tenyésztési célra nevelt állatokat a tenyészérettség elérésekor át kell minősíteni tenyészállatokká. Az átminősített növendék állatok értékét saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell elszámolni.
Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a ráfordítások:
· Az eszköz előállítása, rendeltetésének megváltoztatása, üzembe helyezése, bővítése, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül keletkeznek
· Az eszközökre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók
· Az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban állnak.
Az előállítási költségek között kell elszámolni az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz biztosított vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék közvetlen önköltségét.
Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket közvetlen önköltség nem tartalmazhat.
Aktiválás: tényleges előállítási költségen utókalkulációval vagy norma szerinti kalkulációval.
Saját termelésű készletek értékelése
Könyv szerinti érték
-Értékvesztés
+visszaírás_______
Mérlegérték
A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolata: az analitikus nyilvántartások adatait a főkönyvi nyilvántartás adataival legalább a mérlegkészítés előtt egyeztetni kell.
A Sztv. a termelési költségek elszámolásával kapcsolatban kötelezően előírja, hogy a felmerült költségeket költségnemenként az 5. számlaosztályban el kell számolni. Az egységes számlakeret lehetővé teszi a 6-7. számlaosztályok használatát is. Ezek használata vállalkozói döntés.
A költségelszámolás módszerei:
· A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli.
· A vállalkozó a költségeket elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, másodlagosan a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokban könyveli.
· A vállalkozó a költségeket elsődlegesen a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokban, másodlagosan az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli.
Költségen a tevékenység, a termelés érdekében felhasznált eszközök pénzben kifejezett összegét értjük.
Ráfordítás egy meghatározott időszak eszközfelhasználásának mennyiségben és pénzben kifejezett összege.
Kiadáson általában az eszközcsökkenést értjük, de természetesen ide tartoznak a pénzkiadások is.
A költségek csoportosítása:
· Költségnemek szerint:
§ Anyagköltség: az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értéke, a vásárolt növendék, hízó és egyéb állatok bekerülési értéke, csökkentve a termelés, a tevékenység során keletkezett hulladékok, haszonanyag értékével. A vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgáló anyagi eszközök bekerülési értéke. A felhasznált energiahordozó értéke, a vízdíj, a nyomtatványok, az irodaszerek felhasználásának értéke, stb.
§ Igénybe vett szolgáltatások értéke: szállítás, rakodás, csomagolás, kölcsönzés, bérlet, bérmunka, eszköz karbantartás, postai, távközlési szolgáltatás, bizományosi tevékenység, oktatás, továbbképzés, hirdetés, reklám, propaganda, könyvvizsgálat, könyvviteli szolgáltatás, stb.
§ Egyéb szolgáltatások értéke: illeték, jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díj, egyéb hatósági, szolgáltatási eljárási díj, pénzügyi, befektetési szolgáltatás díja (bankköltség), biztosítási díj
§ Bérköltség: az üzleti évhez kapcsolódó minden olyan kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság.
§ Személyi jellegű egyéb kifizetések: költségtérítések, természetbeni juttatások, betegszabadság, táppénz, munkáltató által fizetett baleset és életbiztosítás, nyugdíjpénztárba befizetett tagdíjkiegészítés, végkielégítés stb.
§ Bérjárulékok: nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, eho, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adó módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg.
§ Értékcsökkenési leírás: az immateriális javak, a tárgyi eszközök bekerülési értékéből a tárgyévre költségként elszámolt összeg.
· Tervezésük, elszámolásuk szerint:
§ Közvetlen költségek: megállapítható, hogy melyik termelési folyamatra és termékre milyen mértékben számolhatók el
§ Közvetett költségek: a vállalkozás működésével, és irányításával kapcsolatban keletkeztek. Keletkezésükkor a termékre közvetlen termelési költségként elszámolni nem lehet.
· Összetételük, összetettségük szerint:
§ Elemi költségek: további részekre nem bonthatók
§ Összetett (komplex) költségek: több elemi költségből tevődnek össze
· Felmerülési helyük szerint:
§ Költséghelyi költségek: költséghely, ahol a költség felmerül.
§ Költségviselői költségek: költségviselő az a termék, szolgáltatás, tevékenység, amelynek érdekében a költség felmerül.
· A termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint:
§ Alapköltségek: a technológiai folyamathoz szorosan kapcsolódnak
§ Járulékos költségek: nem kapcsolódnak szorosan a termelési folyamathoz, hanem a vállalkozás irányítási tevékenységével kapcsolatban merülnek fel.
A beszámoló lehet:
- Éves beszámoló
- Egyszerűsített éves beszámoló
- Összevont (konszolidált) éves beszámoló
- Sajátos egyszerűsített éves beszámoló
Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, amennyiben nem jogosult az egyszerűsített éves beszámoló készítésére. Az éves beszámoló részei a mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés.
A mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan, előírt csoportosításban, értékben mutatja a vállalkozás eszközeit és forrásait.
A vállalkozás két séma közül választhat:
· „A” változat, mely mérlegszerű elrendezésű, egyik oldalon az eszközök, másik oldalon a források.
· „B” változat, mely lépcsőzetes elrendezésű.
A mérleg fontos információforrást jelent az elemzéshez, hiszen ezek alapján vizsgálható a vállalkozás vagyoni jövedelmi és pénzügyi helyzetének alakulása, továbbá az eszközök, és források összetételének változása.
A mérlegből származnak a tőkeszerkezeti mutatók, az adósságállományra vonatkozó mutatók és a likviditási mutatók alapadatait.
Az eredmény-kimutatás a vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza. Megállapítható belőle melyek az eredményt előidéző fő tényezők, az adózás előtti eredmény hogyan oszlik meg a tulajdonosok, az állami költségvetés és a vállalkozásnál maradó részre, továbbá jövedelmezőségi szempontból támpontul szolgálhat a jövőbeni döntésekhez.
Az eredmény megállapítás módszerei lehetnek az összköltség eljárással készélő „A” vagy „B” változat és a forgalmi költség eljárással készülő „A” vagy „B” változat. Az eredmény-kimutatás adataiból számítható mutatószámok a jövedelmezőségei mutatók és a hatékonysági mutatók.
A kiegészítő melléklet meghatározó részét a mérleghez és eredmény-kimutatáshoz nyújtott információk adják. A kiegészítő melléklet számszaki adatokat és szöveges részeket egyaránt tartalmaz. Fontos szabály, hogy a bemutatott információk hasznosíthatósága álljon arányban azok előállítási költségeivel.
Az üzleti jelentés az éves beszámolónak nem része, azzal egyidejűleg azonban el kell készíteni. Lényege az elemzés és értékelés.
14/A. A követelések fogalma, fajtái, bekerülési értékük, értékelésük a mérlegben, különös tekintettel a devizakövetelésekre. Követelések értékvesztése, annak visszaírása. A behajthatatlan követelések kritériumai. Követelések engedményezése, beszámítása. Vásárolt követelések. Követelések a kiegészítő mellékletben.
A követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási vagy egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a gazdálkodó által már teljesítettek, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásteljesítéshez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítéshez, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak.
Követelések fajtái:
· Követelések áruszállításból (vevők): termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak.
· Váltókövetelések: nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelés
· Egyéb követelések: munkavállalói tartozás, visszatérítendő adó, igényelt, de még nem teljesített támogatás, rövid lejáratra adott pénzeszköz, tartósan adott kölcsön tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részlete, peresített követelésből a fordulónapig jogerősen megítélt követelés.
A mérlegben elfoglalt helyük:
B/II. Követelések
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) (31)
2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben (32)
3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben (33)
4. Váltókövetelések (34)
5. Egyéb követelések (36)
6. Követelések értékelési különbözete
7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
Követelés jellegű eszközök más mérlegcsoportokban:
· Adott előlegek
· Tartósan adott kölcsönök
· Tartósan lekötött pénzeszközök
· Bankbetétek
· Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
· Járó kamatok és járó egyéb bevételek
A követelések bekerülési értéke:
| Számlázáskor | Elfogadott, elismert értéken |
| Követelések fejében átvétel esetén csődeljárás során felszámolás esetén átvételkor | A megállapodás, szerződés szerinti értéken Átvételkor a csődegyezség szerinti értéken Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken |
| Csere útján beszerzett követelések esetén | Csereszerződés szerinti értéken |
| Térítés nélküli átvétel esetén | Átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéken, legfeljebb a piaci értéken |
| Ajándékként hagyatékként kapott, többletként fellelt követelés esetén | Az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken |
| Devizás követelés esetén | A teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintérték |
| Barter ügylet esetén | Az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott devizaárfolyamon számított érték |
Követelések értékelése a nyilvántartásba vételkor:
Szerződés, számla, egyéb bizonylat szerint teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert összeg
+ Fizetendő áfa_______________________________________________________________
Követelések bekerülési értéke
Követelések értékelése:
Követelések bekerülési értéke
+ Utólag felszámított felárak
+ Utólag adott engedmények
- Pénzügyi rendezés, beszámítás
- Behajthatatlan követelés
+ Értékvesztések visszaírása
+- Év végi értékelésből adódó árfolyamkülönbözete__________________________________
Mérlegérték
Devizás követelések értékelése: A devizás követeléseket a mérlegben a mérleg fordulónapján érvényes választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetek hatása jelentős. Ha nem jelentős, akkor marad a könyv szerinti érték.
Devizás tételek év végi értékelése: Ha veszteség jellegű, akkor pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, ha nyereség jellegű, akkor pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni.
Értévesztés: Ha a pénzügyi rendezés a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg, és a várhatóan megtérülő összeg tartósan és jelentősen < KSZÉ, akkor értékvesztést kell elszámolni. Ha a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen > KSZÉ, akkor az értékvesztést visszaírással csökkenteni kell.
Behajthatatlan követelések:
· A végrehajtási eljárás során arra részben vagy egészben nincs fedezet
· A csődeljárás, felszámolási eljárás során egyezség keretében elengedték
· A felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján nincs rá fedezet
· A felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerint nincs rá fedezet
· A végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével
· A bíróság előtt érvényesíteni nem lehet
· Elévült
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell, a behajthatatlan követeléseket az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelések összegét a rendkívüli ráfordítások közötti elszámolással kell leírni, mint hitelezési veszteséget.
· Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban és követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokban mennyi az anya – és leányvállalatok követelése
· A követelések eredeti értékét, nyilvántartásba vételi értékét, üzleti évben elszámolt értékvesztés összegét és a visszaírás.
· Támogatási program keretében végleges jelleggel kapott támogatásokat, annak felhasználását.
· El nem ismert, peresített követeléseket
· Hátrasorolt követelések értékét
· Jelentős összegű hitelezési veszteséget
3. Tőkearányos jövedelmezőség:
ROE = Adózott eredmény / Saját tőke
A tőkearányos adózott eredmény mutatója információt ad az osztalékfizetési képességre vonatkozóan, nemzetközi gyakorlatban is alkalmazzák vállalkozások összehasonlítására.
Mérleg szerinti eredmény/Saját tőke
Azt mutatja meg, hogy a vállalkozás az adózott eredményből milyen mértékkel gyarapította saját tőkéjét.
Szokásos vállalkozási eredmény / Saját tőke
4. Élőmunkaarányos jövedelmezőség:
1 főre jutó fedezeti összeg = Fedezeti összeg / létszám
1 főre jutó adózatlan eredmény = adózás előtti eredmény / létszám
1 főre jutó adózott eredmény = adózott eredmény / létszám
Bérarányos jövedelmezőség = adózás előtti eredmény / bérköltség *100
5. Eszközarányos jövedelmezőség: az eredménykategóriákat viszonyítjuk az eszközök meghatározott csoportjával, az eszközök jövedelemtermelő képességére ad jelzéseket, remélhetőleg növekedést mutatva.
ROA = Adózás előtti eredmény / Eszközök összesen * 100
ROI = Adózott eredmény / Eszközök összesen *100
E mutatók alapján a lekötött eszközérték és bérráfordítás arányos jövedelmezőség alakulása vizsgálható.
A jövedelmezőségi mutatók több egymást követő évre számított mértéke alapján a jövedelmezőségi szintjének időbeli alakulásáról, a fejlődés dinamikájáról egyaránt képet kapunk.
15/A. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalma, fajtái, csoportosításuk. Az értékpapírok helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az értékpapírok értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek csoportosítása. A határidős, az opciós, a swap, illetve az azonnali ügyletek elszámolása. Az értékpapírokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben.
B. Forgóeszközök
III. Értékpapírok
1. részesedések kapcsolt vállalkozásban (371.)
2. egyéb részesedések (372.)
3. saját részvények, saját üzletrészek (373.): a visszavásárlási értékként fizetett ellenértéken kell nyilvántartani.
4. forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (374.)
5. értékpapírok értékelési különbözete
Az értékpapírok a mérlegben bekerülési értéken kerülnek állományba.
Részesedések állományba vétele:
· beszerzéskor vételáron
· apportként átvételkor apportértéken
· térítés nélküli átvétel esetén az átadónál kimutatott KSZÉ, max .piaci érték
· követelés fejében átvételkor a megállapodás szerint
· csere útján beszerzett részesedés esetén a csereszerződés szerinti érték
Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományba vétele:
· beszerzéskor vételáron kamat nélkül
· apport átvételkor apportértéken
· követelés fejében átvételkor a megállapodás szerint
· térítés nélküli átvétel esetén az átadónál kimutatott KSZÉ, max piaci érték
A kamatozó ép-ok (kötvény, diszkontjegy) bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamatot. A diszkont értékpapíroknál, a kibocsátónál a kibocsátási érték lesz a bekerülési érték, másodlagos forgalomban beszerzéskor a vételár.
Értékpapírok értékelése a mérlegben:
Könyv szerinti érték
- értékvesztés
+ visszaírás
+/- árf. kül
Mérlegérték
Értékvesztést kell elszámolni, ha az ép KSZÉ-e és a piaci értéke közötti különbség jelentős és tartós. Ha az értékpapír piaci értéke tartósan magasabb, mint a KSZÉ, akkor a korábban elszámolt értékvesztést vissza kell írni. Az értékvesztés visszaírásával a KSZÉ nem haladhatja meg a beszerzési értéket.
HATÁRIDŐS, OPCIÓS, SWAP, AZONNALI ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA
Határidős ügyletek
A felek a szerződésben meghatározott fajtájú, és mennyiségű értékpapír adásvételére állapodnak meg előre meghatározott kötési áron egy későbbi időpontra.
Az ügylet lejáratig a 0. szla osztályban szerepelnek kötési árfolyamon. Eredményt csak az ügylet zárásakor lehet elszámolni.
Nyilvántartásba vétel: T0. - K függő kötelezettség,
Fordulónapi időarányos árkülönb, elsz.: T391 Akt. Id. elhat. - K97 Pénz. Műv. Bev.
Jelenlegi eredmény elszámolása: T függő köv. - K0.
Ügylet zárása: T0. jövőbeli követelés - K0.
Befolyt nyereség elszámolása: T384 Elszámolási betét-K97 Pénzügyi műv. Bev.
Akt. Id. elhat. Felold.: T97 Pénz. Műv. Bev.-K391 Akt. Id. elhat.
Jövőbeli követelés kivezetése: T0. -K jövőbeni köv.,
Zárás időpontja lehet : - lejárat, - opciólehívás, - határidős ügyletek likvidálásának (ellenügylet kötésének) időpontja.
Opciós ügyletek
Olyan speciális határidős ügylet, amelyben az egyik fél (opció kiírója) a kapott opciós díj fejében egyoldalú kötelezettséget vállal, a másik fél (opció vevője) a fizetett opciós díj fejében jogosultságot szerez arra, hogy a lejárati idő végén, vagy a lejárati idő alatt, az opciós ügylet tárgyát képező értékpapírt vagy más tőzsdei terméket, a szerződésben meghatározott áron és mennyiségben, egymásnak adásvétel keretében átadják.
A fizetett opciós díj növeli a bekerülési értéket. A határidős ügyleteknél a bekerülési értéke a kötési árral megegyezik.
Swap ügyletek
Valamely pénzügyi instrumentum (tőzsdei termék, értékpapír, deviza, opció) cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi, illetve több határidős ügyletből áll., amelyek általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonják maguk után után.
Típusai: - kamat, -deviza, -tőkecsere ügylet
Kiegészítő melléklet: forgóeszközök értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.
15/B. Az önköltség megállapítás módszerei, szükségessége. A vállalkozás önköltség számítási kötelezettsége. Az önköltség számítási szabályzat tartalma és az összeállításánál figyelembe veendő szempontok.
Az önköltség a termék vagy szolgáltatás meghatározott mennyiségének előállítására fordított eszközök pénzben kifejezett összege. Az önköltségszámítás olyan tevékenység, amellyel a termelés, tevékenység megkezdése előtt, a termelés folyamata alatt, ill. a termelés befejezése után megállapítható a termék vagy a szolgáltatás tervezett, ill. tényleges önköltsége.
Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a Sztv. írja elő, a számviteli politikában kell elkészíteni.
Önköltség számítás alól mentesül az a vállalkozó, akinek:
· ELÁBÉ-val és közvetített szolgáltatásokkal csökkentett nettó árbevétele nem éri el az 1 mrd ft-ot
- A költségnemek szerinti költségek együttes összege az 500 m ft-ot nem haladja meg
A kalkuláció információt szolgáltat a vezetés számára:
- Hogyan alakul a termelés, szolgáltatás költsége, önköltsége
- Szükséges-e a beavatkozás a jövedelmezőség javítása érdekében
- STK mérlegértékének megállapításához
- STK értékeléséhez
A kalkuláció kialakításával kapcsolatos követelmények:
Ø adatbázisa a könyvviteli elszámolás legyen,
Ø megbízható és könnyen áttekinthető, ellenőrzött és ellenőrizhető adatokat szolgáltasson,
Ø adattartalma és információáramlása szabályozott legyen,
Ø helyesen kell megválasztani a vetítési alapokat,
Ø a teljes önköltségszámítást kell biztosítani,
Ø meg kell valósítani a bizonylati rendet és fegyelmet,
Ø az önköltségszámítás jó megszervezéséhez, gyakorlati végrehajtásához a vállalkozásoknál megfelelő szemlélet kialakítása szükséges,
Ø a kalkulációt gyorsan a céljának megfelelően kell összeállítani,
Ø a kalkuláció igazodjon a vállalkozás sajátosságaihoz,
Ø a kalkulációban résztvevők összhangjának biztosítása,
Ø a megfelelő szervezettséggel biztosítani kell a kalkuláció hatékonyságénak növelését,
Ø a megfelelő utalványozás, gazdasági fegyelem,
Ø a megfelelő bizonylatolás.
A kalkuláció időpontja szerint lehet:
· Előkalkuláció: a gazdasági tevékenység megkezdése előtt kiszámítjuk a termékek, szolgáltatások tervezett, várható önköltségét. Előkalkulációt készíthetünk üzleti tervekhez, költségcsökkentési tervekhez, saját előállítású eszközök gazdaságossági számításaihoz.
- Közbenső kalkuláció: gazdasági tevékenység, termelés folyamata alatt egy-egy fázisban kiszámítjuk a termék tényleges önköltségét.
- Utókalkuláció: a termelés befejezése után, a kalkulációs időszak végén számítjuk a termék, szolgáltatás tényleges önköltségét.
Az önköltségszámításnak csak akkor van értelme, ha ténylegesen csak annyi költséget visel egy termék, amennyi az előállítással kapcsolatban merül fel.
A kalkuláció módszerei:
Ø Osztókalkuláció: ahol a felmerült költségeket a termelés mennyiségével elosztva határozzuk meg az önköltséget. Ez történhet egyszerű osztókalkulációval vagy egyenértékszámos osztókalkulációval.
Ø Pótlékoló kalkuláció: lényege, hogy a terméket, termékcsoportot, szolgáltatást terhelő:
§ közvetlen költségeket a felhasználáskor elszámoljuk a konkrét termékre, termékcsoportra, szolgáltatásra,
§ közvetítetett (általános) költségeket pedig először a felmerülés helyén gyűjtjük, majd valamilyen vetítési alap segítségével felosztjuk.
A felosztás módja szerint lehet költségkigyűjtésen alapuló pótlékolós vagy válogató pótlékolás.
Ø Vegyes kalkuláció: ha többféle kalkulációs módszert alkalmazunk.
Ø Normatív kalkuláció: az érvényes normák alapján kell meghatározni a norma szerinti önköltséget.
Tartalom szerinti csoportosítás: lehet ipari, építőipari, mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi stb. kalkuláció.
Az önköltségszámítás rendjét minden vállalkozó sajátosságainak és igényeinek megfelelően kell, hogy kialakítsa. A szabályzatnak a következőket kell tartalmaznia:
♦ az önköltségszámítás tárgyát
♦ a kalkulációs forma, a kalkulációs költségtényezők tartalmát,
♦ az önköltségszámítás módszerét, beleértve a költségek elszámolásának módját,
♦ a költségek utalványozásának, elszámolásának és felosztásának bizonylati rendjét,
♦ az önköltségszámítás készítésének időpontját vagy időpontjait, a kalkulációs időszakot,
♦ az önköltségszámítás és a könyvvitel adatainak egyeztetési módját,
♦ az önköltségszámítási adatok szolgáltatásáért és ellenőrzéséért felelős személyek munkakörének megjelölését,
♦ az önköltségszámítás információinak körét és azok továbbadásának módját és idejét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése