6/A Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepük a vállalkozásoknál. Az immateriális javak helye a mérlegben. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események az azok elszámolása. A bekerülési értékbe tartozó tételek. Az immateriális javak terv szerinti ÉCS megállapítása és elszámolása. A terven felüli ÉCS és annak visszaírása. Az immateriális javak értékhelyesbítése. Az immateriális javak értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. Immateriális javak a kiegészítő mellékletében.
Az immateriális javak között azokat a forgalomképes, de nem anyagi jellegű javakat mutatjuk ki, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét.
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
1. Alapítás–átszervezés aktivált értéke (111.): a vállalkozás tevékenységének indításával, bővítésével, átalakításával kapcsolatos (beruházásnak nem minősülő) költségeket lehet itt kimutatni, amelyek a bevételekben várhatóan megtérülnek. Az alapítás–átszervezés lekötött tartaléknak minősül, így osztalékfizetési korlátot jelent.
2. Kísérlet–fejlesztés aktivált értéke (112.): olyan jövőben hasznosítható, árbevételben megtérülő, kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült költségeket lehet itt figyelembe venni, amely a létrehozott termék árában nem vehető figyelembe, mert túl magas lenne a piaci ár.
3. Vagyoni értékű jogok (113.): azok a megszerzett jogok mutathatók ki itt, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, pl: márkanév, licence, játékjog, koncessziós jog, bérleti jog, használati jog
4. Szellemi termékek (114.): találmány, szabadalom, ipari minta, szerzői jogvédelem, szellemi alkotások, szoftver, know how, védjegy. A szellemi termékek között csak azokat a szellemi termékeket lehet kimutatni, amelyek korlátozás nélkül állnak a vállalkozás szolgálatában, függetlenül attól, hogy vették vagy maguk állították elő.
5. Üzleti vagy cégérték (115.): cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés. Lehet negatív és pozitív. Vállalatot értékelni lehet: 1) a vevő az eszközöket és kötelezettségeket piaci értéken tételesen állományba veszi, az eszközök értékéből levonja a kötelezettségeket. Pozitív üzleti értéknél az ellenérték magasabb, a negatívnál pedig alacsonyabb a vállalat ténylegesen értékelt értékénél. 2) adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, fogalmazzák.
6. Immateriális javakra adott előleg (351.): Forintban adott áfa nélkül, devizában adott a devizabetét árfolyamán számított értékben.
7. Immateriális javak értékhelyesbítése (117.)
Az immateriális javakat bekerülési (beszerzési) értéken kell állományba venni:
· beszerzéskor: tényleges beszerzési áron
- apport átvételkor: létesítő okiratban meghatározott értéken
- követelés fejében való átvételkor: megállapodás szerinti értéken
- saját előállításkor: tényleges közvetlen önköltségen
- térítés nélküli átvétel esetén: átadónál kimutatott érték, de max. a piaci érték
- ajándékként kapott: piaci értéken
Immateriális javakra az állományba vétel időpontjától terv szerinti ÉCS-t kell elszámolni. A törvény az ÉCS elszámolására korlátokat állít:
- üzleti vagy cégérték esetében 5 év, vagy hosszabb idő, ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
- befejezett kísérleti fejlesztés és alapítás – átszervezés 5 év, vagy rövidebb idő
Terven felüli ÉCS-t kell elszámolni:
- ha a könyv szerinti érték tartósan magasabb a piaci értéknél
- a tevékenység megváltozása miatt nincs szükség az immateriális jószágra
- a kísérlet – fejlesztés megszűnik vagy eredménytelen
A terven felüli ÉCS-t olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág a mérlegkészítéskori piaci értéken szerepeljen a mérlegben.
Ha az immateriális jószágnál a piaci érték alapján meghatározott terven felüli ÉCS elszámolásának okai már nem állnak fenn, akkor az elszámolt terven felüli ÉCS-t meg kell szűntetni, az immateriális jószágot a piaci értékre vissza kell értékelni.
Ha az immateriális jószág piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, akkor értékhelyesbítést kell elszámolni. Az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékban kell kimutatni.
Az immat. javakat a mérlegben nettó értéken kell értékelni: adott előleg értékelése:
Bekerülési érték Bekerülési érték
- terv szerinti écs - Értékvesztés
- terven felüli écs + Visszaírás
+ visszaírás ±Árfolyamkülönbözet (ha van)
Nettó érték Mérlegérték
+ értékhelyesbítés
Beszerzés: T11 Immat. Jav. – K384 Elsz. betét
Értékhelyesbítés: T117 Imm. Jav. értékhelyesb. – K417 Értékelési tartalék
Terven felüli écs: T866 Értékveszt., terv. fel. écs – K118 Imm. jav. terv. fel. Écs-e és
visszaírása
Értékesítés: T861 Ért. Imm. Jav. TE KSZÉ – K11 Imm. jav (KSZÉ kivezetése)
T119 Imm. Jav. terv. sz. écs-je – K861 Ért. Imm. Jav (écs kivezetése)
T384 Elsz. betét – K961 Ért. Imm. Jav. TE. Bev. (árbevétel)
Térítés nélküli átadás: T889 Egyéb vagyon csök.-sel jár. RR – K11 Imm. Jav.
T119 Imm. Jav terv. sz. écs – K889 Egyéb vagyon csök-sel jár. RR
Térítés nélküli átvétel: T111-115 Immat. Jav. – K989 Egyéb vagyon növ-sel jár. RB.
Apport átvétel: T17 Tul. Rész. jelentő bef. – K981 Társ. Be. eszk. Lét. Ok. Megh. ért.
Apport átadás: T881 Társ. Bevitt E. NYSZÉ–K11 Im. Jav. (immat jószág kivezetése)
T119 I. Jav. ter. sz. écs – K881 Társ. Bevitt E NYSZÉ (écs kivezetése)
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az immateriális tükröt, azaz az immateriális javak nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott ÉCS nyitóértékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi ÉCS leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban.
Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. Be kell mutatni a kutatás és kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit.
6/B. A termelés számbavétele. A termelési érték számbavétele. A termelési érték meghatározásának módszerei. A termelési érték alakulásának volumenének összetételének, minőségének és ütemességének vizsgálata.
A termelőtevékenységet folytató vállalkozások alapvető feladata a tevékenységi körükbe tartozó termékekkel, szolgáltatásokkal szemben támasztott vevői igények kielégítése, ezért olyan nagyságú és összetételű termelést kell megvalósítaniuk, amely megfelel a piaci igényeknek.
1. A termelési érték számbavétele:
A vállalkozásoknak mérnie kell a termelés nagyságát, terjedelmét. Ez történhet: természetes mértékegységekben, munkamértékegységben, illetve értékben.
A termelésiérték-mutatók felépítése:
Értékesített késztermékek nettó árbevétele
+/- késztermék készlet változása
+ értékesített félkésztermékek nettó árbevétele
+ SEEAÁ (közvetlen előállítási önköltségen számítva)
KÉSZTERMELÉS ÉRTÉKE
+ számlázott szolgáltatások nettó árbevétele
BEFEJEZETT TERMELÉS ÉRTÉKE
+/- befejezetlen és félkész termelés állományváltozása (közvetlen önköltségen számítva)
TELJES TERMELÉSI ÉRTÉK
Értékesítés nettó árbevétele
- ELÁBÉ
- Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
+ SEEAÉ
± STK ÁV
BRUTTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK
A bruttó termelési érték mutatókon kívül nettó mutatók is vannak:
Bruttó termelési érték
- Anyagköltség
- igénybevett szolgáltatásokból az anyagjellegű szolgáltatások értéke
ANYAGMENTES TERMELÉSI ÉRTÉK
Anyagmentes termelési érték
- ÉCS
NETTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK
A nettó termelési érték azt mutatja, hogy a vállalkozás az adott időszakban mennyivel járul hozzá a nemzeti jövedelemhez.
Személyi jellegű ráfordítás
+ ÉCS
+ Adózás előtti eredmény
HOZZÁADOTT ÉRTÉK
2. A termelés elemzési feladatai
A vállalkozások a gazdasági tevékenység elemzése során rendszeresen számszerűsítik azt, hogy hogyan változott a termelési érték és a változás milyen okokra vezethető vissza. Az elemzéshez alapvetően statisztikai számításokat alkalmaznak: érték – ár – és volumenindex számítást.
Értékindex: Árindex: Volumenindex:
Iv = ∑q1p1 Ip = ∑q1p1 Iq = ∑q1p0
∑q0p0 ∑q1p0 ∑q0p0
Iv = Ip * Iq
Ahol:
Iv: az értékindex: a termelési értékek változását mutatja
Ip: az árszínvonal változását mutatja.
Iq: az eladott mennyiségek együttes, átlagos változását mutatja.
q1: az egyes termékek tárgyévi (tényleges) mennyisége
p0: az egyes termékek bázisévi (tervezett) mennyisége
p1 – az egyes termékek tárgyévi (tényleges) ára
p0 – az egyes termékek bázisévi (tervezett) ára
A termelés elemzésekor nélkülözhetetlen annak vizsgálata is, hogyan alakul a termelés összetételének változása, mely standardizálás módszerével elvégezhető. A standardizálás lényege, hogy az egyes tényezők hatásának számszerűsítésekor feltételezzük más tényezők változatlanságát.
A gazdaságos termelés nélkülözhetetlen feltétele, hogy a termelővállalkozások a lehetőségekhez képest egyenletes, folyamatos, ütemes termelést valósítsanak meg. Az ütemesség elemzéséhez statisztikai módszerek alkalmazhatók.
Jellegzetességük:
· Csak egyenlő hosszúságú időszakok adatait hasonlítják össze
· Az ütemességet a természetes mértékegységek mutatják
· Egyidejűleg többféle módszert lehet alkalmazni
A termékkibocsátás ütemességének vizsgálatához alkalmazható módszerek:
· Megoszlási viszonyszámok
· Grafikonok
· Szórás, ill. relatív szórás
Az ütemesség vizsgálatához a számítások elvégzése nem elegendő. A számításokat követően keresni kell, hogy milyen okokra vezethető vissza az ütemtelenség, és ki kell mutatni a annak következményeit
A minőség vizsgálata során a vállalkozásnak alapvetően azt kell értékelnie, hogy a vevő mennyire elégedett az általa nyújtott minőséggel. Vizsgálni kell a terméknek azon tulajdonságait, amelyeket a vevő igényel, fontosnak tart. Értékelhető az is, hogyan alakulnak a nem megfelelő minőség miatti veszteségek.
A minőség nem csak a vevő szempontjából vizsgálható, hanem a gyártó szemszögéből is. Pl.: vizsgálják a selejt nagyságának, valamint arányának alakulását.
A minőség elemzésének fontos területe az ún. minőséggel kapcsolatos költségek vizsgálata:
Megelőzési költségek: a minőségi követelmények teljesítése, ill. a hibamentes termékkibocsátás érdekében megtett intézkedések költsége.
Minősítési költségek: a termékek, folyamatok ellenőrzési terv szerint végzett ellenőrzésének, értékelésének költségei.
Hibaköltségek: az egyes minőségi követelmények nem teljesítése következtében keletkező költségek.
A megelőzési és minősítési költségeknek nem a csökkentése, hanem optimális szintre való beállítása a cél. A hibaköltségek veszteségek, amelyek a nem megfelelő munkára vezethetők vissza, ezért ennek csökkentése fontos feladat.
7/A. A tárgyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A tárgyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása, az amortizáció számításának módszerei. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. A tárgyi eszközök értékhelyesbítése. A tárgyi eszközök értékelése a mérlegben.
Tárgyi eszközök olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozás tevékenységet, függetlenül attól hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem. Itt kerülnek kimutatásra az ezen eszközök beszerzésére adott előlegek és az értékhelyesbítés.
A. Befektetett eszközök (1. számlaosztály)
II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok (12.): a rendeltetésszerűen használatba vett földterület és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek (13.): rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, melyek közvetlenül szolgálják a vállalkozás tevékenységét.
3. Egyéb berendezések felszerelések, járművek (14.): közvetetten szolgálják a vállakozás tevékenységét.
4. Tenyészállatok (15.): azok az állatok, amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható terméket termelnek, ezen termékek értékesítése, vagy egyéb hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
5. Beruházások, felújítások (16.): a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke. Felújítás: a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam növeléssel, felújítással kapcsolatos munkák még nem aktivált bekerülési értéke.
6. Beruházásokra adott előlegek (352.): a beruházási szállítónak importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt a levonható előzetesen felszámított áfá-t nem tartalmazó összeg.
7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése (1x7.): ha a KSZÉ < Piaci érték, jelentősen. Elszámolása lehetőség. A piaci értéket könyvvizsgálóval hitelesítettni kell. A forrás oldalon értékelési tartalékként jelenik meg. Beruházások esetében nem lehet alkalmazni. Ha a piaci érték újra magasabb mint a KSZÉ, és ez jelentős, akkor a korábban elszámolt értékvesztést vissza kell írni, de maximum a korábban elszámolt mértékig.
Bekerülési jogcímek, bekerülési érték: az eszköz megszerzése, létesítése, üzembehelyezése érdekében az üzembehelyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg kapcsolódó tételek együttes összege. Nem része az előzetesen felszámított áfa, az arányosítással megosztott áfa le nem vonható hányada, beruházáshoz véglegesen kapott támogatás, karbantartási költség, aktiválás után vásárolt tartozékok, alkatrészek.
· Beszerzéskor: a beszerzési ár
· Saját előállításkor: előállítási költség: azok a ráfordítások, amelyek az eszköz előállítása, rendeltetésének megváltoztatása, üzembe helyezése, bővítése, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül keletkeznek, az eszközre megfelelő mutatók segítségével elszámolhatók, az előállítással szoros kapcsolatban állanak. (nem része az értékesítési, igazgatási és egyéb általános költségek, amelyek az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozhatók)
· Apport átvételkor: apport érték
· Térítés nélküli átvételkor: a piaci érték
· Ajándék, hagyaték esetén: piaci érték
Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok:
· A rendeltetésszerűen használatba vett földterület és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.
· Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
Ingatlan vásárlás esetén, ha az adott ingatlanhoz a vállalkozás tulajdonában lévő bérleti jog tartozott, akkor a szerződés alapján beszámított összeg.
Építési telek és a rajta lévő épület egyidejű beszerzése esetén, ha az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt telek építésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit a telek értékét növelő költségként kell elszámolni, az üres telek piaci értékének megfelelő összegéig.
Az eszközök beszerzése esetén a következőkről kell dönteni:
- Mennyi a hasznos élettartam hossza?
· Mekkora a várható maradványérték?
· Milyen módszerrel határozzák meg az értékcsökkenés összegét?
A hasznos élettartam az általános szabályok szerint az az időszak, amely alatt az amortizálható immateriális eszközt és tárgyi eszközt a gazdálkodó időarányosan, vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja.
Az écs számítása:
A leírás alapja: Bruttó érték – maradványérték
Módszerek:
· Lineáris módszer: a használati idő alatt minden évben azonos összegű vagy mértékű écs kerül elszámolásra. Előnye könnyen alkalmazható, hátránya, hogy nem közvetíti az eszköz tényleges elhasználódását. A leírási kulcs képlete: L= 100/n
· Degresszív leírás: a használati idő első éveiben több, a használati idő utolsó éveiben kevesebb écs kerül elszámolásra. Előnye, hogy jobban követi az eszköz avulását, hátránya, hogy bonyolult.
Módszerei:
Számtani sor módszere:
Leírási kulcs képlete: L = n-a
1+n *n n= használati idő
a= már leírt évek száma
A képlet a következő módon is használható:
Évek számának fordított számsora
Évek számának összege
Mértani sor módszere: a leírási kulcs állandó, a számítás alapja az évről-évre változó nettó érték. Nettó érték= Bruttó érték-használati idő alatt elszámolt écs.
A leírási kulcs képlete: L= (1- ngyökM/B)*100
N= használati idő
M= maradványérték
B= bruttó érték
- Progresszív leírási módszer: a használati idő első éveiben kevesebb, a használati idő utolsó éveiben több écs kerül elszámolásra.
· Teljesítményarányos leírás: olyan műszaki gépeknél, járműveknél használható, amelyeknél a teljesítmény mérhető, tervezhető. A számítás alapja a maradványértékkel korrigált bruttó érték. Meg kell határozni az eszköz használati idő alatti maximális teljesítményét. Ennek ismeretében egy normát kell számítani. Az éves écs kiszámítható az éves teljesítmény és a számított norma szorzataként. Előnye, hogy követi az eszköz avulását, hátránya, hogy nem képes a technikai avulást követni, és nagy adminisztrációval jár.
Terven felüli écs-t kell elszámolni:
· ha a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke
· feleslegessé válás, megrongálódás, megsemmisülés, hiány, rendeltetésszerűen nem használható, használhatatlan
· egyéb ráfordításként kerül elszámolásra
Terven felüli écs visszaírása:
· ha a piaci érték a mérlegkészítéskor jelentősen magasabb a terv szerinti écs figyelembevételével meghatározott nettó értéknél.
· Egyéb bevételként kerül elszámolásra
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési) értéke kerülnek állományba. Az aktiválás időpontját dokumentálni kell, az üzembe helyezésről bizonylatot kell kiállítani.
| Gazdasági esemény | Bekerülési (beszerzési) érték |
| Beszerzéskor | Tényleges beszerzési áron |
| Apportként történő átvételkor átalakulás esetén | A létesítő okiratban meghatározott értékben Végleges vagyonvmérlegben szereplő értékben |
| Részesedés megszűnése fejében átvett eszközök esetében: a) jegyzett tőke leszállításakor b) végelszámolás esetén | A társaság által közölt, számlázott értéken Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken |
| Követelés fejében átvétel esetén a) csődeljárás során b) felszámolás esetén átvételkor | A megállapodás, szerződés szerinti értékben Átvételkor a csődegyezség szerinti értékben Vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben |
| Csere útján beszerzett eszköz esetén | Csereszerződés szerinti értékben |
| Saját előállításkor | Tényleges közvetlen önköltségen |
| Térítés nélküli átvétel esetén | Átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéken, legfeljebb a piaci értéken |
| Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök esetén | Az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken |
Importbeszerzések értéke:
Forintban történő kiegyenlítés esetén - Levonható áfa nélküli számlaérték
Devizában, valutában történő kiegyenlítés esetén – A levonható áfa nélküli devizának a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintérték
Barter ügylet esetén (azonos devizaérték esetén) – Az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott devizaárfolyamon számított értéke.
A tárgyi eszközök esetében, ha a törvény máshogy nem rendelkezik, azok rendeltetésszerű használatba vételének napjától kezdve terv szerinti ÉCS-t kell elszámolni.
Nem számolható el terv szerinti ÉCS a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési értéke után é az üzembe nem helyezett beruházásnál, a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, az olyan kép- és hangarchívummal, egyéb gyűjteménynél, műemléki védettségű épületnél, illetve egyéb más eszköznél, amely értékéből a használat során nem veszít, illetve amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő.
Tárgyi eszközök értékelése a mérlegben:
Bekerülési érték
- Terv szerinti ÉCS
- Terven felüli ÉCS
+ Terven felüli ÉCS visszaírása
Mérlegérték
+ Értékhelyesbítés
- Értékhelyesbítés visszavezetése
Piaci érték
7/B. A likviditás vizsgálatát szolgáló mérlegek. A cash flow kimutatás tartalma és összeállítása, a pénzeszközök változására ható tényezők elemzése a cash flow kimutatás alapján
A vállalkozás gazdálkodásának egyik legfontosabb elemzési területe a pénzügyi helyzet vizsgálata. A pénzügyi helyzet megítélésének 3 fő iránya:
- Az adósságállományra vonatkozó mutatók
- A likviditásra vonatkozó mutatók
- Cash flow alakulásának vizsgálata
Likviditási Mérleg: egy olyan kétoldalú kimutatás, amely az eszközöket a pénzé tehetőségük sorrendjében, a forrásukat rendelkezésre állásuk sorrendjében mutatja. Az egyes csoportokba sorolt eszköz és forrásérték összehasonlítása során megállapítható a likviditási többlet.
Összeállítható a fordulónappal elkészített mérlegből, de a nyersmérlegből is.
Likviditási mérleg:
Eszköz
I. Likvid eszközök
II. Mobil eszközök
III. Mobilizálható eszközök
IV. Immobil eszközök
Forrás
I. Lejárt kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
III. Hosszú lejáratú kötelezettségek
IV. Vissza nem fizetendő forrás (saját tőke, hátrasorolt kötelezettségek)
A pénzügyi helyzet elemzése történhet a cash flow alakulásának vizsgálatával. A cash-flow a pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt. Értéke megegyezik a pénzbevételek és pénzkiáramlás különbségével.
A cash flow kimutatás hasznosítása:
· A vállalkozás részéről: a vezetés láthatja számszerűsítve a korábbi döntéseinek következményeit a pénzeszközök állományára.
· A hitelezők és befektetők részéről: információhoz jutnak a vállalkozás kötelezettségteljesítési és osztalékfizetési képességéről
A cash flow összállítása során három tevékenységcsoport hatását vizsgálják a pénzáramlásra:
Kategóriák:
· Operatív működési (üzleti) tevékenység:
o bevétel: minden olyan pénzáramlás, amely az üzleti tevékenységből származik, valamint azon bevételek, amelyik a normál üzletmenettől függnek, de nem az árbevétel részei.
o kiadás: üzemi tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások, a vállalkozás által fizetett kamatok, adók, illetékek is.
· Befektetési (beruházási) tevékenysége
o bevétel: befektetési céllal vásárolt értékpapírok, részesedések, tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítéséből származó bevételek, valamint a kapott osztalék, részesedés
o kiadás: befektetési céllal vásárolt értékpapírok, részesedések, tárgyi eszközök, immateriális javak vásárlására fordított pénzösszegek
· Pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége: a tulajdonosi források megszerzését ill. visszafizetését, a hitel kölcsönfelvétellel és törlesztéssel kapcsolatos pénzmozgásokat foglalja magában
A cash flow kimutatás összeállításának legnehezebb feladata az operatív cash flow kimunkálása.
Erre két módszer alakult ki:
· Direkt módszer: az eladásokból származó pénzáramlásból levonjuk mindazon üzleti ráfordításokat, amelyek a pénzállományt csökkentik.
· Indirekt módszer: kiindulási pontnak valamely számviteli eredménykategóriát tekintjük, amit korrigálunk azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát ugyan befolyásolják, de pénzmozgással nem járnak.
8/A. A tárgyi eszközök állományának növekedése és csökkenése. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. A beruházás, a felújítás, a fenntartás elkülönítése. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása. Tárgyi eszközök a kiegészítő mellékletben.
Állománynövekedés:
- beszerzés, beruházás,
- követelés fejében átvétel,
- térítés nélküli átvétel,
- apportként átvétel,
- tulajdoni hányad fejében átvétel,
- saját előállítás,
- leltártöbblet.
Állománycsökkenés:
- terv szerinti ÉCS,
- terven felüli ÉCS,
- selejtezés,
- értékesítés,
- térítés nélküli átadás,
- apportként átadás,
- káresemény, hiány,
- kötelezettség fejében átadott tárgyi eszköz.
Beszerzés: T161 Befejezetlen beruházások – K384 Elsz. betét
Aktiválás: T12-15 Tárgyi eszközök – K161 Befejezetlen ber.
Terv szerinti écs: T57 Értékcsökkenési leírás – K129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti écs-e
Értékhelyesbítés: T127-157 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése – K417 Értékelési tartalék
Terven felüli écs: T866 Értékvesztés, terven felüli écs – K128-158 TE terv. f. écs-e és annak visszaír.
Értékesítés: T861 Ért. Imm. Jav., TE KSZÉ – K121-151 TE (k.sz.é kivezetése)
ÉCS kivezetése: T129-159 Tárgyi eszközök terv. sz. écs-e– K861 Ért. Imm. Jav., TE KSZÉ
Árbevétel: T384 Elsz. betét– K961 Ért. Imm. Jav., TE bevétele
Térítés nélküli átadás: T889 Egyéb vagyoncsök. Járó RR – K121-151 Tárgyi eszk.
Térítés nélküli átvétel: T121-151 Tárgyi eszk.– K989 Egyéb vagyonnöv. Járó RR.
Apport átvétel: T17 Tul. Rész. Jel. Bef.– K981 Társ.ba bevitt eszk. Lét. Ok. meghat. Ért.
Könyvelés alapbizonylatai:
- külső számlák,
- szerződések,
- társasági szerződés,
- leltári többlet jegyzőkönyv,
- térítés nélküli átvétel bizonylata,
- szállítólevél,
- üzembe helyezési jegyzőkönyv,
- saját előállítás esetén jegyzőkönyv, számítási anyagok,
- hagyatéki, ajándékozási bizonylatok.
Eredmény-kimutatással való kapcsolat:
| Terv szerinti ÉCS | Költség |
| Terven felüli ÉCS Hiány, káresemény, selejtezés, értékesítés Értékvesztés | Egyéb ráfordítás |
| Visszaírás | Egyéb bevétel |
| Apportként történő átadás Térítés nélküli átadás | Rendkívüli ráfordítás |
| Követelés fejében átvétel Részesedés fejében átvétel Térítés nélküli átvétel | Rendkívüli bevétel |
Beruházás: a meglévő tárgyi eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának közvetlen növelése.
Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának helyreállítását szolgáló tevékenység.
Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan működését szolgáló javítási tevékenység.
A tárgyi eszközök egyedi analitikus nyilvántartást igényelnek, melynek tartalma:
Azonosító adatok:
- Tárgyi eszköz megnevezése
· Azonosító adatok, leltári szám
· Gyártás éve, beszerzés, üzembe helyezés ideje, pótlólagos beruházások
· A létesítő cég, szállító neve, címe, stb.
· Kapcsolódó főkönyvi számla számok
· Tartozékok
· Egyéb
Nyilvántartási adatok:
· Az eszközhöz kapcsolódó költséghelyek
· Écs elszámolásának módszerei, leírási kulcs
· Maradványérték
· Tervezett használati idő
Állományi és értékadatok:
· Bruttó érték (bekerülési érték)
· Elszámolt écs-k
· Társasági adótörvény szerinti écs összege
· Értékhelyesbítésre vonatkozó adatok
· Tárgyi eszköz nettó értéke
Az analitika és a főkönyv számlák közti egyenlőségnek kötelezően fenn kell állnia.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott ÉCS nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi ÉCS leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban.
8/B. A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség. A könyvvizsgáló feladatai. A könyvvizsgálói jelentés és záradék tartama. A beszámolók elektronikus közzététele, és letétbe helyezése
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli törvény előírása szerint készült, megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről és működése eredményéről. Az információk megbízhatóságát a független könyvvizsgáló által elvégzett könyvvizsgálat garantálja.
A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámolót, az összevont mérleget, és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját. Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két év átlagában nem haladja meg a 100m ft-ot.
Nincs mentesség:
- ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő (pl: rt, egyszemélyes kft)
- takarékszövetkezet
- konszolidálásba bevont vállalkozás
- külföldi székhelyű vállalkozó mo-i fióktelepe.
Amennyiben kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozás legfőbb szerve köteles bejegyzett könyvvizsgálót választani. Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara bejegyzett tagja jogosult.
Konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálatára az anyavállalat választ könyvvizsgálót. Ha a konszolidált beszámoló felülvizsgálatára nem választanak külön könyvvizsgálót, akkor az anyavállalat könyvvizsgálójának feladata az ellenőrzés.
A könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló szabályszerűségének vizsgálata, számviteli törvény és létesítő okirat előírásainak betartása, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.
A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:
- a független könyvvizsgálói jelentés címét, címzettjét
- a könyvvizsgálói jelentés tárgyát képező beszámoló azonosítóit
- a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölését
- a könyvvizsgálat hatáskörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölését
- az elvégzett könyvvizsgálói véleményt, a záradékot vagy a záradékot alátámasztó vizsgálatok összefoglaló bemutatását
- a könyvvizsgáló álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e a Sztv.-ben foglaltaknak, továbbá az egyéb jogszabályoknak,
- a könyvvizsgálói záradékot (hitelesítő, korlátozott, elutasító) vagy a záradék megadásának elutasítását
- figyelemfelhívó megjegyzést
- a könyvvizsgálói jelentés keltezését
- a könyvvizsgálatért felelős személy nevét, aláírását, kamarai nyilvántartási számát
- könyvvizsgálói társaság esetén a társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.
A számviteli törvény előírja a beszámoló nyilvánosságra hozatalát (közzétételét) és letétbe helyezését. Közzétenni az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnál, letétbe helyezni pedig a helyi Cégbíróságon kell.
Kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak a mérlegforduló napot (dec. 31) követő 150 napon belül kell letétbe helyeznie a beszámolót.
A konszolidált beszámolót a mérlegforduló napot követő 180 napon belül kell letétbe helyezni.
A külföldi székhelyű vállalkozó mo-i fióktelepe köteles az éves beszámolót a mérlegforduló napot követő 150 napon belül letétbe helyezni.
9/A. A befektetett eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdaságban. A befektetett pénzügyi eszközök helye és csoportosíta a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése és annak visszaírása. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása.
Befektetett pénzügyi eszközök: más vállalkozásban tartósan lekötött hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök, amelyek elsődleges célja a tartós jövedelemszerzés és/vagy befolyásolás.
Csoportosítása:
A (Befektetett eszközök)
III. Befektetett pénzügyi eszközök
1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban (171): kapcsolt vállalkozás az anyavállalat, a közös vezetésű vállalkozás, a társult vállalkozás.
2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban (191)
3. Egyéb tartós részesedés (172): egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata közvetlenül vagy közvetetten sem rendelkezik a szavazatok 20 %-ával.
4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban (192):
5. Egyéb tartósan adott kölcsön (193-198):
6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (18): a tárgyévet követő üzleti évben nem akarják eladni.
7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (177)
8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete (1x8)
A befektetett pü-i eszközök bekerülési értéken kerülnek állományba, mindig amennyibe került.
Bekerülési értékbe tartozó tételek:
· beszerzéskor: vételár + bizományosi díj, vételi opció díja
- apportként árvételkor: apport értéken
- követelés fejében átvételkor: megállapodás, szerződés szerinti értéken
- csere útján történő beszerzéskor: a csereszerződés szerinti érték, a cserébe adott
- csődeljárás során: átvételkor a csődegyezség szerinti értéken
- felszámolás esetén: vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken
- térítés nélküli átvételnél: átadónál nyilvántartott értéken, max. a piaci értéken
Kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a kamatot. A vételárban lévő kamat nem aktiválható, az átvevő kapott kamatot csökkentő tételként, az átadó pedig növelő tételként számolja el.
Értékvesztést kell elszámolni a részesedési, és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után, függetlenül attól, hogy a forgóeszközök, ill. a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, ha az értékpapír könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet veszteség jellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős.
Ha a mérlegkészítéskori piaci érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, akkor a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti beszerzési értéket.
A piaci érték meghatározásakor figyelembe kell venni a társaság piaci megítélését, a megítélés tendenciáit, az osztalékkal csökkentett tőzsdei, és tőzsdén kívüli árfolyamát és annak tendenciáit, megszűnő társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéjének, ill. a befektetés KSZÉ és névértéke arányát.
Értékhelyesbítés csak a tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél lehet, az értékhelyesbítés összegére értékelési tartalékot kell képezni. Ha a vállalkozó él az értékelés lehetőségével, akkor minden év végén el kell végezni az értékelést, és meg kell állítani az értékhelyesbítés összegét.
Ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit, a különbözet növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben.
Ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, akkor a különbözet csökkeni az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, de max az előző évi értékhelyesbítés összegéig.
Ha az értékelés során a piaci érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni, a könyv szerinti értéket pedig értékvesztés elszámolásával a piaci érték szintjére kell csökkenteni.
A külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök értékelése vagy az MNB által közzétett hivatalos deviza középárfolyamon vagy a vállalkozás által választott hitelintézet devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán történik.
Az általános szabályoktól el lehet tértni:
· ha a hitelintézet, ill. az MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valutára szóló eszközöket/kötelezettségeket kell Ft-ra átszámítani
· ha az általános szabály alkalmazása esetén a megbízható és valós összkép követelénye nem érvényesül
· barter ügylet esetén, az ügylet teljes időszaka alatt az értékelés az első teljesítés napján érvényes választott árfolyamon történik.
A fordulónapi értékelés a következők szerint történik:
A külföldi pénzértékre szóló eszközök körének a meghatározása, kijelölése, ezután az egyedi árfolyam különbözetek meghatározása, utána az összevont árfolyam különbözet kiszámítása, ezt követi a minősítés, és végül az átértékelés jön, ha jelentős.
A befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben:
Részesedések értékelése:
Könyv szerinti érték
- értékvesztés
+ visszaírás
± árfolyamkülönbözet
Mérlegérték
+ Részesedések értékhelyesbítés
Tartósan adott kölcsön értékelése a mérlegben:
Könyv szerinti érték
- értékvesztés
+ visszaírás
± árfolyamkülönbözet
Mérlegérték
Adott kölcsönök értékénél az egy éven túl esedékes összegeket kell a befektetetett pénzügyi eszközök között a mérlegbe beállítani. A mérlegben a követelést az elfogadott összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. Bizonylatai: a szerződések (alapító okirat, adásvételi szerződés stb.), számlák, jegyzőkönyvek, térítés nélküli átvételi bizonylatok, belső bizonylatok (számítási anyagok).
9.B.
A számviteli szolgáltatás fogalma, rendszere. A könyvviteli szolgáltatással kapcsolatos előírások, a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel szembeni követelmények.
A számviteli szolgáltatás a számviteli törvényben előírt könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége, a könyvviteli szolgáltatás és a könyvvizsgálói tevékenység együttesen.
A számviteli szolgáltatást végzőknek jogszabályi feltételeken alapuló engedéllyel kell rendelkezniük. A mérlegképes könyvelőkre vonatkozóan a Sztv., valamint a nyilvántartásra vonatkozóan külön kormányrendelet írja elő a szabályokat.
A könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak:
- számviteli politika, könyvviteli elszámolás, beszámoló készítés rendszerének, kialakítása (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is),
- a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámoló készítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása,
- a főkönyvi nyilvántartások vezetése, az összesítő feladatok készítése, a beszámoló összeállítása; a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzése, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonása,
· az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, megbízhatóságának bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek megtartásának biztosításával a valóság megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása.
A vállalkozás a könyvviteli feladatainak elvégzésére okleveles könyvvizsgálót illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezőt köteles megbízni. Ez alól mentesül az a vállalkozó, akinek az üzleti évet megelőző két üzleti év átlag éves nettó árbevétele a 10 m ft-ot nem haladja meg.
A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult:
- mérlegképes könyvelő végzettséggel
- a mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenértékű képesítéssel
- az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező személyek
- nyilvántartását a Pénzügyminisztérium;
- a kamarai tag könyvvizsgálók (ideértve a tagságukat szüneteltetőket is) nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti.
Mérlegképes könyvelői nyilvántartásba fel kell venni azt a személyt, aki legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik és a képesítés megszerzését követő 3 éves számviteli, pü-i gyakorlatot igazol, büntetlen előéletű és a tevékenység gyakorlását korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya alatt nem áll; továbbá Magyarországon könyvviteli szolgáltatást kíván végezni.
A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt:
- aki az évi kötelező továbbképzésben nem vesz részt
- akit bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek
- akit a bíróság a foglalkozásától eltiltott
- aki a nyilvántartásba vételkor valótlan adatot adott meg
- aki kéri a nyilvántartásból való törlését
- akit cselekvőképességében korlátozott a bíróság
- aki elhalálozott.
Ha a nyilvántartásból való törlés okai megszűntek, akkor újra lehet kérni a felvételt.
10/A. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. Befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben.
Befektetett pü-i eszközöknek hívjuk azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozás tevékenységét 1 éven túl szolgálják.
A befektetett pénzügyi eszközöket a kettős könyvvitelben az I. számla osztályban tartjuk nyilván. 17-19 számlaosztályig. A mérlegben az A/III.
17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések kell tekinteni minden olyan értékpapírt, értékpapírnak minősülő okiratot, amelyben a kibocsátó meghatározott ellenérték (pénzösszeg, hozzájárulás) ellenében a befektetőnek vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
- Üzletrész,
- részjegy ,
- vagyonjegy
- kapcsolt vállalkozás anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás
18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok : azok a befektetési céllal megvásárolt ép-ok, melyeket a tulajdonos a tárgyévet követő évben nem szándékozik eladni, beváltani, lejárata a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes.
Azokat az értékpapírokat kell itt kimutatni, amelyben a kibocsátó(adós) meghatározott pénzösszeget rendelkezésre bocsát elismerve, hogy a pénz kölcsön összegét annak meghatározott kamatát a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti.
- Kötvény
- Kincstárjegy
- Letéti jegy
- Közraktárjegy
- Zálogjegy
- Takaréklevél
- Határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy
19.Tartósan adott kölcsön: itt azokat a pénzkölcsönöket kell kimutatni, amelyeknél az adóssal kötött szerződés szerint a tárgyévet követő évben a fizetési kötelezettség még nem esedékes.
A tárgyévet követő üzleti évben esedékes törlesztő részeket a mérlegben a forgóeszközök között kell kimutatni.
Értékhelyesbítésként a részesedések bekerülési értékét meghaladó piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki.
A vállalkozás a befektetett eszközökről egyedi nyilvántartást vezet. A vásárolt kötvényeknél, részvényeknél, egyéb értékpapíroknál célszerű értékpapír –elszámolási vagy átvezetési számlát alkalmazni., átvezetési számla javítja a könyvvezetés áttekinthetőségét.
Eredménykimutatással való kapcsolat
Eredménykimutatásnál a B/Pü.műveletek eredmény között található
- Értékvesztés (általában )adott kölcsön – pü.műv.egyéb ráfordítás
- Visszaírás adott kölcsönnél- pü.műv. egyéb ráfordítás csökkentő tétel, egyéb bevétel
- Osztalék, részesedés - pü.műv. bevétele, ráfordítása
- Részesedés értékesítés - pü.műv bevétel
- Kamat – pü.műv. bevétel
- Névérték és bekerülési érték különbözet - pü.műv. egyéb bevétel, egyéb ráfordírás
- Térítés nélküli átadás- rendkívüli ráfordítás
- Követelés fejében átvétel – rendkívüli bevétel
- Részesedés fejében átvétel – rendkívüli bevétel
- Térítés nélküli átvétel- rendkívüli bevétel
Aktív időbeli elhatárolásként lehet a mérlegben kimutatni a befeketett pü-i eszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetből az üzleti évre jutó összeget.
A névérték alatt kibocsátott ,névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke és kibocsátási érték (vételár) közötti különbözetet az adott üzleti évre időarányosan járó összeget aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni.
A vételárban lévő kamat(beszerzéskor elszámolt kamat) összege
· a befektetett pü.eszközök között megtestesítő kamatozó értékpapírok esetében a bef.pü.eszk kamatait csökkentő tételként
· forgóeszközök között megtestesítő kamatozó értékpapírokat az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként kell kimutatni.
A kiegészítő mellékletnek tartalmazni kell:
Ø minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata,
Ø minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet,
Ø minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása,
Ø bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, továbbá
Ø minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a befektetett pü-i eszközök értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.
10/B A készletgazdálkodás elemzése. A készletek állományának vizsgálata. A készletállomány összetételének elemzése. A készletgazdálkodás összefüggése a termeléssel és az eredmény alakulásával. A készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető adatok vizsgálata
A készletgazdálkodás biztosítja, hogy a termeléshez szükséges anyag a megfelelő időben, megfelelő helyen, megfelelő mennyiségben a legkisebb tőkelekötés és költségráfordítás mellett a rendelkezésre álljon.
A vállalkozásoknak feladataik ellátásához forgó eszközökre van szükségük, ezen belül a legfontosabb készletek:
· anyagkészlet
· befejezetlen termelés körébe tartozó készletek
· félkész termék készlet
· késztermékek készlet.
A vállalkozások ezekben a készletekben tőkét kötnek le, tehát nem mindegy, hogy milyen nagyságban állnak rendelkezésre és milyen gyorsan forognak.
A készletek elemzése kapcsán a következő feladatokat kell elvégezni:
1) Készletállomány készletnormához viszonyított elemzése
Ennek során a számításokat készletfajták szerint kell elvégezni, a vizsgálat célja a tervezett készletnagyságtól való eltérések okának kiderítése.
Anyagkészlet = átlagos tárolási idő (nap) * 1 napi anyagfelhasználás
Az anyagkészlet csökkenthető, ha az átlagos tárolási idő vagy a napi anyagfelhasználás csökken.
Átlagos tárolási idő csökkentése:
· korszerű anyagszükséglet tervezéssel (just in time)
· elfekvő készletek felhasználása, értékesítése
· megbízható szállítási partner
Napi anyagfelhasználás csökkentése:
· termelés csökkentése
· termelés összetételének változtatása
· gyártásfejlesztéssel
· olcsóbb, helyettesítő anyagok alkalmazásával
Befejezetlen termelés = gyártásfinanszírozási idő * 1 napi termelési költség
Gyártásfinanszírozási idő = gyártási átfutási idő * átlagos készültségi fok
Gyártási átfutási idő csökkentése:
· gyártmányfejlesztés, gyártásfejlesztés
· jobb munkaszervezés
· korszerű gyártási rendszer alkalmazása
· anyagmozgatási rendszer korszerűsítése
A napi termelési költség csökkentése a közvetlen önköltség csökkentésével oldható meg.
Késztermék készlet = átlagos késztermék tárolási idő (nap) * 1 napi termelési költség
2) a készlet összetételének, hatékonyságának vizsgálata
Itt azt kell vizsgálni, hogy hogyan változott az összes készleten belül az egyes készletfajták részaránya, a vállalkozás készletének összetétele illetve készlethatékonysága.
1000 Ft átlagos készlet értékére jutó term. Ért.= Term. Érték / készlet átlagos értéke
3) a készletek időbeli alakulásának, valamint a termelés és a készletek kapcsolatának számszerűsítése
Ennek során vizsgálhatjuk:
· a készletek nagyságának alakulását: két időpont készletének, vagy két időszak átlagkészletének a különbségét számszerűsítjük.
· a készletlekötés alakulását: a forgóeszközök forgási sebességének vizsgálata.
Fordulatok száma: nettó árbevétel / átlagos készletérték
Készletigényesség mutató: átlagos készletérték / nettó árbevétel
Forgási idő mutató: időszak napjainak száma / fordulatok száma
· a készletrugalmasság mutatót: Készlet változás %-a / árbevétel változás %-a
· a relatív készletváltozást:
Lekötött készlet értéke = forgási idő napokban x egy napra jutó árbevétel
· értékesítés és a készletek alakulásának kapcsolatát
4) a készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető adatok vizsgálata:
Figyelmeztető adatok:
· anyagárkülönbözetek
· fuvardíjak
· anyagok értékesítése során keletkezett veszteségek
· készletek értékvesztései (leértékelés, selejtezés)
· leltárkülönbözetekből adódó veszteségek
· fizetett bankkamatok
· fizetett kötbérek
· fizetett bírságok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése