26/A. A társasági adó alapjának megállapítása, az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek. A társasági adó kiszámítása, az adózott eredmény elszámolása, a mérleg szerinti eredmény megállapítása. Az eredmény elszámolás könyvelése
Társasági adót a vállalkozási tevékenységet végző adóalany fizet.
A társasági adó jellemzői:
- Jövedelemtípusú: nyereség után kell fizetni
- Versenysemleges
- Közvetlen: az adóteher viselője és a befizető azonos
- Az AEE nem azonos az adóalappal
- Az adóalap után számított adót csökkenteni lehet adókedvezményekkel
- Társasági adó mértéke: 16%
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
B. Pénzügyi műveletek eredménye
C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+/-B)
D. Rendkívüli eredmény
E. Adózás előtti eredmény (C+/-D)
Adófizetési kötelezettség
F. Adózott eredmény (E-tao)
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra
Jóváhagyott osztalék
G. Mérleg szerinti eredmény (F-osztalék)
Adózás előtti eredmény
+ növelő tétel
- csökkentő tétel
Adó alapja * 16% ill. 16% és/vagy 10%
- Adó
- adókedvezmények
Adózott eredmény
Növelő tételek:
- Számviteli tv szerinti écs
- Ráfordításként elszámolt céltartalék (céltartalék képzés: T86 – K42)
- Nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségek és ráfordítások (T52 – K38)
- Ráfordításként elszámolt bírság, késedelmi pótlék (kivéve önellenőrzési pótlék) T86 – K38
- Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés (T88 – K3)
- Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás (T88 – K38)
Csökkentő tételek:
- Adótörvény szerinti écs
- Iparűzési adó 100%-a (T86 – K469)
- Behajthatatlan követelés összege
- Céltartalék felhasználása (T 42– K96)
- Terven felüli écs év közben visszaírt összege (T1.8 – K96)
- Kapott osztalék és részesedés (T38 – K97)
- Munkanélküli foglalkoztatás esetén max 12 havi járulék összege
- Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás adott évben felhasznált összege
(T483 – K98)
- Adomány összege
- Bírság elengedése miatt elszámolt bevétel (T46 – K96)
Az eredményelszámolás könyvelése:
Költségek átvezetése ráfordítások közé: T 8. Ráfordítások - K 59. Technikai számla
Bevétel és ráfordítás számlák zárása: T 99. Technikai számla - K493. Adózott eredmény
Ráfordítás számlák zárzása: T 493. Mérleg szerinti eredmény – K 89. Technikai számla
Aktivált saját teljesítmény zárása (K egyenleg): T 59. Tech. Szla – K 493. MSZE
Tárgyévet terhelő társasági adó: T 891. Társasági adó – K 461. Társasági adó
Eredménytartalék igénybevétele osztalékfizetésre: T413 Eredménytartalék – K 493 MSZE
Osztalék elszámolás: T 493 MSZE – K 45 Röv. Lej. köt.
Mérleg szerinti eredményre átvezetés: T 493. Adózott eredmény – K 419. MSZE
26/B. A vállalkozási szintű hatékonysági mutatók összeállítása, szerepük a hatékonyság vizsgálatában
Hatékonyság: a legkisebb ráfordítással elérhető legnagyobb eredmény. Megmutatja, hogy egységnyi eredményre mennyi ráfordítás jut, vagy egységnyi ráfordítással mennyi eredmény érhető el.
Számítása = eredmény / ráfordítás
Vannak nemzetgazdasági hatékonysági mutatók és vállalati szintű hatékonysági mutatók. A hatékonyságot több mutatóval lehet jellemezni:
Mikroszintű mutatók:
Eredményt hozammutatókkal lehet jellemezni, más néven termelési értéknek nevezzük.
Típusai: Bruttó, nettó, anyagmentes termelési érték
Bruttó termelési érték = GDP
Komplex hatékonysági mutatók: nettó termelési érték
Eszközérték + bérköltség
Erőforrások hatékonysága :
Élőmunka hatékonysága: 1 főre jutó termelési értékekkel elemezhető
Bérhatékonyság = termelési érték
bérköltség
Eszközhatékonyság = nettó termelési érték
Lekötött eszközök
Tárgyi eszköz hatékonyság = nettó termelési érték
tárgyi eszközök nettó állománya
Készlethatékonyság = nettó termelési érték
átlag készlet
Devizahatékonysági mutató = export ért közvetlen ktg-e
export árbevétel devizában
Vizsgálni kell a költségek és a hatékonyság viszonyát:
Költséghatékonyság = Termelési költség
bruttó termelési érték
Egységnyi termelési értékre mennyi költség jut. Ez a fedezeti elemzésben a fedezeti hányad. Minden mutatót lehet az előző évihez, tervezetthez vagy az ágazati átlaghoz viszonyítani.
Tőkehatékonyság = bruttó termelési érték
saját tőke
Tőkearányos vállalkozási pénzjövedelem = pénzjövedelem
saját tőke
Pénzjövedelem = adózott eredmény + écs leírás (bruttó cash flow)
27/A. A társaságok átalakulásával, egyesülésével (összeolvadás, beolvadás), szétválásával (különválás, kiválás) összefüggő számviteli feladatok, különös tekintettel a vagyonértékelésre, vagyonleltár és vagyonmérleg készítése
Az átalakulás döntés meghozatala a társaság legfőbb szervének joga, minősített többséget igénylő határozat. A döntés bármilyen időpontban meghozható a következő korlátok mellett:
- Felszámolási, végelszámolási eljárás alatt nem lehet átalakulni,
· Jegyzett, de még be nem fizetett tőke esetén csak a tőke rendelkezésre bocsátása után lehet átalakulni,
· Csak Zrt-vé lehet átalakulni, NYRT szétvallással nem alapítható,
· Mivel a gazdasági társaság csak a bejegyzéssel jön létre, ezért az előtársaság nem alakulhat át.
a) Az átalakuló gazdasági társaság elszámolásai egyesülés esetén
1. lépés: Főkönyvi kivonatok lezárása, záróbeszámoló elkészítése. Korrekciós tételek:
T 4. Értékelési tartalék – K 1. Értékhelyesbítések
T/K 4. Mérleg szerinti eredmény – K/T 4. Eredménytartalék
2. lépés: Az átalakuló gazdasági társaság(ok) végleges vagyonmérlegének és kapcsolódó leltárának összeállítása. Megszűnő társaságok élhetnek a vagyonértékelés lehetőségével.
3. lépés: Az átalakulással létrejött gazdasági társaság elszámolja a vagyonátvételt (egyesülés), a vagyonfelosztásokat (szétvállás). Az egyesüléseknél a jogutódlás alapján:
T 1-3. Eszközök - K 3. Technika számla (eszköz-átvétel a vagyonleltár szerinti N értékben)
T 3. Technikai számla – K 4. Források (források átvétele)
T 3. Technikai számla – K 4. Saját tőke elemek (saját tőke átvétel)
4. lépés: Az átalakulással létrejött gazdasági társaság vagyonmérlegében a különbözetek elszámolása a következő tételeket tartalmazza:
· a belépő új tagok vagyoni hozzájárulása alapító dokumentum szerinti értékben,
· pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulások.
T 1-3. Eszközök - K 4. Jegyzett tőke (új tagok belépése)
T 1-3 Eszközök – K 4. Tőketartalék (új tagok belépésének ázsiója)
T 3. Pénzeszközök – K4. Jegyzett tőke ( pótlólagosan fizetett összeg)
T 3. Jegyzett, de…- K 4. Jegyzett tőke (még nem teljesített összegek)
T 4. Jegyzett tőke – K 4. Rövid lejáratú kötelezettségek( kilépő tagok)
T 4. Jegyzett tőke – K 4. Rövid lejáratú kötelezettségek (kilépés vagyontöbblete, döntés)
5. lépés: A saját tőke átrendezésének elszámolása törvényi korlátok figyelembevételével:
T/K. 4. Jegyzett tőke, eredmény- és tőketartalék - K/T 4. Jegyzett tőke, eredmény- és tőketartalék
Lekötött tartalék különbözetének elszámolása, a vagyonfelértékelés miatt keletkező fizetendő társasági adó lekötése:
T/K 4. Jegyzett tőke – K 4. Tőketartalék, eredménytartalék
A bejegyzés napjával az átalakulással érintett vállalkozások külső tulajdonosainak korábbi (megszűnt) részesedésüket ki kell vezetniük a könyvekből és a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlegének a megszűnt részesedésükre jutó saját tőkéjének értékében egy új részesedést kell állománya venniük:
T 8. Rendkívüli ráfordítások - K 1/3. Részesedés (korábbi részesedés kivezetése)
T 1/3. Részesedések - K 9. Rendkívüli bevételek
27/B. Az eredmény-kimutatás formájának (fajtájának) megválasztásánál figyelembe veendő szempontok. A különböző eljárással készített eredmény-kimutatások jellemzői.
Az eredmény-kimutatás olyan számviteli okmány, amely a beszámolási időszakra vonatkozóan, meghatározott szerkezetben összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás bevételeit és ráfordításait, továbbá a kettő különbözeteként a keletkező eredményt.
A hozamok és a ráfordítások eredménykategóriák szerint csoportosítása:
Ø Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Ø Pénzügyi műveletek eredménye
Ø Szokásos vállalkozási eredmény
Ø Rendkívüli eredmény
Ø Adózás előtti eredmény
Ø Adózott eredmény
Ø Mérleg szerinti eredmény
Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle módon állapítható meg, bemutatása „A” lépcsőzetes szerkezetben „B” mérleg formában
Összköltség eljárás: Az üzleti évben felmerült összes elemi költség gyűjtését és bemutatását hangsúlyozza, és ennek összegét veti össze az árbevétel, az egyéb bevétel, valamint az aktivált saját teljesítmények értékével.
Jellemzői:
· bruttó szemléletű: a hozamok: az árbevétel + az aktivált saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értéke
· Tárgy időszaki hozamokat, állítja szembe a tárgyidőszakot terhelő összes anyagjellegű ráf.+személyi jell. ráf+écs-vel
· a beszámolási időszakban felmerült elemi költségek, ráfordítások bemutatására helyezi a fő hangsúlyt
· a saját teljesítmények közvetlen önköltsége az 5. a 8. és a 9. számlaosztályokban könyvelt adatokból állítható össze
· nem alkalmas az egyes tevékenységek jövedelmezőségének elemzésére
Hátránya
· nem mutatja ki az értékesítés elszámolt közvetlen költségeit
· nincs lehetőség az értékesítés gazdaságosságának elemzésére
Forgalmi költség eljárás: az értékesítés érdekében tárgyidőszakban közvetlenül vagy közvetetten felmerült költségeket veszi számba, és ezt veti össze az értékesítés árbevételével, és az egyéb bevételekkel.
Jellemzői
· nettó szemléletű: a nem értékesített saját teljesítmények értékét, ill. az azokhoz felmerült ráfordításokat nem tartalmazza
· a fő hangsúlyt az értékesítés bevételére helyezi
· az értékesítés bevételét és annak költségeit állítja szembe függetlenül a termék előállításának időpontjától
· a költségeket közvetlen és közvetett költségek szerint csoportosítja
· nem alkalmas az egyes tevékenységek jövedelmezőségének elemzésére
· a közvetett költségeket fő funkciók szerint részletezi a 8 és a 9számlaosztályokon
Hátránya
· nem tükrözi a tárgyidőszaki költségfelmerülések teljes körét
· a költséggazdálkodás információ igényének kielégítéséhez külön nyilvántartást kell vezetni
Az eredmény-kimutatás választását a vállalkozás szervezetének, tevékenységének sajátosságai, valamint a belső információs igények és kielégítésük adminisztrációs lehetőségei befolyásolják. A választott módszert a számviteli politikában rögzíteni kell. A választási lehetőséget befolyásolja ill. meghatározza:
· tevékenység jellege
· az eredmény alakulása jellemzően mennyiben függ
§ teljesítés és a forgalom (termelés és az értékesítés) kapcsolatától
§ a forgalom (az értékesítés) egyenletességétől
§ a tulajdonosok, a befektetni szándékozók, a hitelező partnerek, belső és külső információs igényeitől, illetve az információs kötelezettségektől.
28/A. Az ellenőrzések számvitele. Az ellenőrzések fogalma, fajtái. Hibatípusok, hibajavítások. Az ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított hibák miatti módosítások elszámolása, kimutatása a mérlegben, az eredmény-kimutatásban, nyilvánosságra hozatala.
A számviteli törvény értelmében ellenőrzés a beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, ill. az adóhatósági ellenőrzés keretében.
Az ellenőrzés lehet önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés.
A gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében a könyvvizsgáló feladata a beszámoló valódiságának ellenőrzése.
Az adóhatóság (APEH, VPOP, Illetékhivatal, Önkormányzat) az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóbevétel jogellenes megrövidülésének megakadályozása érdekében ellenőrzi az adókötelezettség teljesítését.
A kétféle ellenőrzés a törvényesség betartását célozza, közös területük az adózás előtti eredmény meghatározása.
Az ellenőrzés során feltárt hibák:
- A beszámolóval még le nem zárt, tárgyévre vonatkozó ellenőrzések megállapításainak számviteli kezelése: a tárgyévre vonatkozó ellenőrzések megállapításait minden esetben a tárgyévi folyamatos könyvvezetés keretében kell rendezni. A rendezés során a hibásan lekönyvelt tételt stornírozni kell, majd helyesen újra le kell könyvelni.
- A beszámolóval lezárt üzleti év adataira vonatkozó ellenőrzések megállapítása: a beszámolóval lezárt üzleti évek adataira feltárt hibát is a tárgyévi könyvvezetés keretében kell rendezni, a lezárt év könyveinek megnyitására nincs lehetőség.
A hiba valamely korábbi beszámolóval lezárt időszakban a számviteli törvénynek vagy adótörvénynek nem megfelelő elszámolás, nyilvántartás, bevallás. A hiba újabb hibát eredményezhet, vagyis a hibahatást is figyelembe kell venni.
A feltárt hiba és hibahatás lehet:
· Jelentős összegű hiba: ha a feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét érintő értékének összege meghaladja a mérlegfőösszeg 2%-át, max 500 m ft.
· Nem jelentős összegű hiba: ha a hibák és hibahatások együttes összege nem haladja meg a jelentőség értékhatárát.
· Megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hiba: ha a hibák és hibahatások a saját tőkét 20%-al megváltoztatják. (növeli, csökkenti) ebben az esetben a mérleg és eredménykimutatás középső oszlopába be kell írni a javító adatokat, újra közzé kell tenni. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót ismételten közzé kell tenni.
Hibafajták:
· Értékelési hiba (eszköz-forrás)
· Eredményt érintő hiba (költség, ráfordítás, bevétel)
· Bevallási hiba:
§ Bizonylaton belüli, könyvelési javítást nem igénylő hiba
§ Könyvelést is érintő hiba (eszköz-forrás, költség, ráfordítás, bevétel)
Feladat a hiba kijavítása érdekében:
· A hiba leírása
· A hibás könyvelés és a helyes könyvelés összehasonlítása
· A hibahatások megállapítása, rögzítése
· A hiba nagyságrendjének megállapítása (jelentős, nem jelentős, lényeges, nem lényeges)
· A hiba, hibahatás javítása
A hibázás jogkövetkezményei:
· Adóbírság: adóhiány 50%-a
· Mulasztási bírság
· Késedelmi pótlék (jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része naponta)
· Önellenőrzési pótlék: jegybanki alapkamat 365-öd része naponta
28/B. A lízing fajtái, könyvviteli elszámolása. Különböző lízingszerződések tartalma.
A lízing lényege az adásvétellel egybekötött vagy egybeköthető bérlet. A lízingügylet szereplői a lízingbeadó, a lízingbevevő és a gyártó. A lízingbeadó és a gyártó között adásvételi szerződés jön létre, a lízingbeadó és a lízingbevevő lízingszerződést kötnek egymással. A szereplők között megjelenhet a bank is, mint a lízingbeadó hitelezője.
A lízing fajtái:
- Operatív (működési) és pénzügyi lízing
- Direkt és indirekt lízing
- Egyedi és komplett lízing
- Rövid és hosszú lejáratú lízing
- Kereskedelmi lízing
- Egyedi és fajlagos lízing
- Ingó és ingatlan lízing
- Belföldi és nemzetközi lízing
- Null lízing
A pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát megszerzi a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból, hogy a dolgot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja.
A lízing tárgya a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra, és ő viseli az eszközzel járó költségeket és ráfordításokat, így az értékcsökkenést is.
A felek a lízingszerződésben kikötik a tőketörlesztést, kamattörlesztést és a törlesztés ütemezését.
A pénzügyi lízingnél zárt végű és nyílt végű lízinget különböztetünk meg. Különbség az áfa elszámolásában van.
Zárt végű pénzügyi lízingnél az eszköz tulajdonjogának megszerzésekor a lízingbeadó kiszámlázza az eszközt áfás áron. A havi részszámlák a tőketörlesztést és a kamatot tartalmazzák, de csak a kamatot kell elszámolni. A futamidő végén a lízingbevevő megszerzi a dolog tulajdonjogát.
Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbevevőnek opciós elővételi joga van a dologra. A lízingbeadó áfa nélküli áron számlázza ki az eszközt, a havi részszámlák a tőketörlesztést, kamatot és áfát tartalmazzák, elszámolni a kamatot és az áfát kell.
Operatív lízingről akkor beszélünk, ha a lízingszerződés nem biztosít a lízingbevevőnek olyan jogot, amely alapján megszerezheti a lízingelt dolog tulajdonjogát a használati idő végén. Jellemzője, hogy az eszköz csak átmenetileg kerül a lízingbevevő használatába. Az eszköz beszerzése általában nem a lízingbevevő megbízásából történik.
A lízingszerződés a lízing alanyainak jogait és kötelezettségeit tartalmazza. A lízingszerződésben megállapított díj két alapvető elemből áll:
· A lízingtárgy szerződés szerinti értékének részlete és
· A fennálló tartozás után esedékes kamat.
A törlesztés ütemezésére és az alkalmazott kamat mértékére nézve a lízingszerződés az irányadó. A lízingdíj megállapításánál a bérbeadónak figyelembe kell vennie a tőkelekötés nagyságát, a fizetések gyakoriságát és összegét, a futamidőt, az irányadó kamatlábakat, az elvárt hasznot, egyéb költségtényezőket.
A teljes lízingdíj = (egy időszakra eső lízingdíj x időszakok száma) + egyéb felmerülő költségek
A fizetendő teljes lízingdíj és a teljes ár hányadosa határozza meg a lízingszorzót, képletben:
Lízingszorzó = Fizetendő teljes lízingdíj
A lízingtárgy teljes ára
29/A. A pénzügyi instrumentumok fogalma, csoportjai. A valós értéken történő értékelés célja és a szükséges számvitel-politikai döntések.
A magyar számviteli szabályozás szerint az eszközöket és forrásokat bekerülési értéken kell értékelni és a vagyonelemeket a mérlegben az aktualizált múltbeli értéken (Nettó-écs-értv+visszaírás) szerepeltetni. A magyar szabályozás néhány esetben az előzőektől eltérő szabály alkalmazását is megengedi. Alkalmazható például az aktuális piaci érték használata is. Amennyiben a vállalkozó él a piaci értékelés lehetőségével, úgy a vállalkozó a múltbeli értékelésről áttér az aktuális piaci értéken való értékre és ennek hatásaként szerepel az értékhelyesbítés, illetve az értékelési tartalék a mérlegben.
Pénzügyi instrumentum: Olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke keletkezik. Ide tartozik a szerződéses megállapodáson alapuló követelés, kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír, a származékos ügylet.
Pénzügyi eszköz:
§ Kereskedelmi célú pénzügyi eszköz
- Értékesíthető pénzügyi eszköz
- Lejáratig tartott pénzügyi eszköz
- Gazdálkodó által adott kölcsön és más követelés
Pénzügyi kötelezettség:
§ Kereskedelmi célú pénzügyi kötelezettségek
- Egyéb pénzügyi kötelezettségek
A pénzügyi eszközöket a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök közé, a pénzügyi kötelezettségeket a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek közé kell besorolni
Ha a vállalkozó a számviteli politikájában olyan döntést hozott, hogy alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor
- a kereskedelmi célú pénzügyi instrumentumokat (pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek) köteles valós értéken értékelni
- az értékesíthető pénzügyi eszközöket a vállalkozó értékelheti valós értéken
- a többi pénzügyi instrumentum pedig valós értéken nem értékelhető
Valós érték összege az az összeg:
- amelyért egy eszköz elcserélhető (eladható vagy megvásárolható) vagy
- egy kötelezettség rendezhető
- megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között,
- a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött ügylet keretében
Nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés
- gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelésre
- visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra és tulajdoni részesedést jelentő befektetésre
- lejáratig tartott pénzügyi eszközökre stb. (TK 377)
Ahol nem alkalmazható a való értéken történő értékelés, ott a pénzügyi instrumentumokat a törlesztésekkel és az értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt bekerülési (beszerzési) értéken, illetve a szerződés szerinti értéken kell kimutatni.
A valós értéken történő értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét a könyvvizsgálónak ellenőrizni kell.
A bekerülés időpontjában érvényes, illetve a mérlegfordulónapi értékelés esetén a mérleg fordulónapján érvényes valós értéken kell értékelni a kereskedési célú pénzügyi instrumentumokat
A bekerülés időpontjában érvényes, illetve a mérlegfordulónapi értékelés esetén a mérleg fordulónapján ismert valós értéken lehet értékelni az értékesítési célú pénzügyi eszközöket, amennyiben valós értékük megbízható módon meghatározható.
A beszerzés időpontjára és a mérleg fordulónapjára vonatkozóan a pénzügyi instrumentumokat a valós értékre kell ,illetve lehet átértékelni. Az átértékelés során átértékelési különbözet keletkezik, melynek elszámolása a következő:
- ha az értékelés kötelező
o eredményt módosító tétel
o pénzügyi műveltetek bevétele vagy ráfordítása
- ha az értékelés lehetőség
o saját tőkét módosító tétel
o értékelési tartalék
Valós érték meghatározásának módja
- piaci érték
o tőzsdén jegyzett árfolyam
o két fél szabad megállapodása szerinti ár
o számított érték
- általános értékelési eljárásokkal kiszámított érték
Valós érték alkalmazásának feltételei
- csak kettős könyvvitelt vezető vállalkozás választhatja a valós értéken történő értékelést
- ha a vállalkozás úgy dönt, hogy alkalmazza a valós értéken történő értékelést, úgy a befektetett és a forgatási célú pénzügyi eszközöket, illetve a pénzügyi kötelezettségeket csoportosítani kell
- csak akkor kötelező, illetve lehetséges a valós értéken történő értékelés, ha a vállalkozó a való értéken történő értékelést a számviteli politikai szerint választotta.
A valós értéken történő értékelés a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni.
29/B. A humán erőforrások elemzésének célja és módszerei. A munka termelékenységének mutatószámai. A termelékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata. Az emberi erőforrás felhasználáshoz kapcsolódó költségek elemzése.
Az erőforrások közül kiemelkedő jelentőséggel bír az emberi erőforrás. Az ember a vállalkozás legértékesebb és legdrágább erőforrása.
Az emberi erőforrással való gazdálkodás elemzésének feladatai:
· SWOT (GYELV) elemzés: a vállalkozás a belső és külső környezetét vizsgálja, ezen belül a gyengeségeket, erősségeket, lehetőségeket és veszélyeket.
· Létszám nagyságának és összetételének vizsgálata:
a) Munkaerő szükséglet meghatározása: a meghatározott szükségletet össze kell hasonlítani a meglévő állománnyal.
Munkaerő – szükséglet fedezete = rendelkezésre álló létszám / szükséges létszám
b) Dolgozó és hiányzó létszám aránya: azt mutatja meg, hogy hány ember jelenik meg a munkában, így kiszámolható a hiányzók aránya is.
Munkaerő felhasználási mutató = átlagos dolgozói létszám
Átlagos állományi létszám
Hiányzók aránya = 100 % - munkaerő – felhasználási mutató
c) Létszám összetétele: különböző szempontok alapján besorolják a munkavállalókat, pl: FEOR, munkaidő hossza, foglalkoztatás jellege szerint
d) Munkaerő mozgás (fluktuáció): belépők és kilépők a vállalkozásban
· Munkaidő kihasználása:
a) azt vizsgálja, hogy a munkarend szerinti napokon belül hogyan változott a teljesített napok és az egész napos távollétek aránya.
Munkaerő – felhasználás = teljesített napok
Munkarend szerinti napok
Hiányzások aránya = 100% - munkaerő – felhasználás
b) törtnapi távollétek vizsgálat
Munkanap átlagos hossza = teljesített órák száma
Teljesített napok száma
Munkaidő – kihasználás = munkanap átlagos hossza
Munkanap törvényes hossza
- Munkatermelékenység vizsgálata: milyen hatékonyan használja fel a vállalkozás az emberi erőforrását. A termelékenységet befolyásolják a gyártott termék korszerűsége, az alkalmazott gyártástechnológia műszaki színvonala, az emberek szakismerete, a munkaidő kihasználása.
Munkatermelékenység = termelés
munkaráfordítás
- Emberi erőforrás felhasználásához kapcsolódó költségek vizsgálata: az ember az egyik legdrágább erőforrás.
§ Munkajövedelem: bérköltség, egyéb jövedelem
§ Szociális költségek: járulékok
§ Oktatás, képzés, továbbképzés
§ Egyéb munkaerő költségek
A munkaköltségek jelentős hányadát a bérköltségek teszik ki. A bér összetétele: alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, egyéb bérek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése