Számvitel tételek A

1/A. A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége. A számviteli törvény célja, filozófiája, hatálya, kikre terjed ki. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük a törvény szerinti beszámoló elkészítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során.

A számviteli törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyekkel megbízható, valós össszkép nyújtható a törvény hatálya alá tartozók vagyoni, jövedemi, pénzügyi helyzetéről. Célja a piac szereplőinek tájékoztatása, mely a beszámoló készítéssel valósul meg.

A hatályos számviteli törvény filozófiája az, hogy a számviteli rendszer legyen képes arra, hogy a vállalkozások tevékenységéről a lehető leghitelesebb képet mutassa, s ezt röviden a megbízható és valós összkép követelményének is nevezhetjük.

A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.

Gazdálkodó: olyan természetes és jogi személy, aki/amely gazdasági tevékenységet folytat, azaz gazdálkodik.

A gazdálkodók közé tartozik:

·    A vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely saját nevében és kockázatára, nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez.

·    Az államháztartás szervezetei: azok a szervezetek, melyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály annak minősít.

·    Egyéb szervezetek:

·    MNB

·    Az általuk, illetve természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény

Számviteli szempontból nem gazdálkodó:

·    Egyéni vállalkozó

·    Polgári jogi társaság

·    Építőközösség

·    Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete

·    EVA-s jogi személyiség nélküli társaság, ha azt választotta

A számviteli alapelvek:

·    A vállalkozás folytatásának elve: a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani a működését, folytatni tudja tevékenységét.

·    A teljesség elve: könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni.

·    A valódiság elve: a beszámoló adatainak a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak kell lenniük.

·    Az óvatosság elve: nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan.

·    Az összemérés elve: az adott időszak eredményének meghatározásakor az adott időszak elismert bevételeit és költségeit (ráfordításait) kell figyelembe venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.

·    A tartalom elsődlegessége a formával szemben: a gazdasági eseményeket, ügyleteket a gazdasági tartalmuknak megfelelően kell szerepeltetni.

·    Az egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni és értékelni.

·    A bruttó elszámolás elve: minden bevételt és költséget (ráfordítást) el kell számolni, azokat összevonni nem lehet.

·    Az időbeli elhatárolás elve: az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az egyes időszakok között megoszlik.

·    A lényegesség elve: minden olyan információt, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, és ezáltal a szervezet döntéseit, be kell mutatni.

·    A költség haszon összevetésének elve: az információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel.

·    A világosság elve: a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, rendezett formában kell elkészíteni.

·    A folytonosság elve: az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyeznie az előző üzleti év záróadataival.

·    A következetesség elve: a beszámoló tartalma és formája tekintetében biztosítani kell az állandóságot, az összehasonlíthatóságot.

Nem nevesített alapelvek:

·    A hasznosíthatóság elve: a beszámoló adatai olyan formában és tartalommal álljanak rendelkezésre, amelyekkel az üzleti események értékelhetők.

·    A semlegesség elve: a beszámoló információinak előítélettektől és elfogultságtól mentesnek kell lenniük.

·    Az időszerűség elve: a beszámoló információi ne indokolatlanul későn álljanak rendelkezésre.

·    A helytállóság elve: a beszámoló információi a tévedéstől és az előítélettől mentesek legyenek.

2/A. A számviteli politika fogalma, szerepe, kialakítása. A számviteli politika tartalma. A számviteli politika keretében elkészíthető szabályzatok. Az értékelési szabályzat tartalma, követelmények a szabályzattal szemben. Az egységes számlakeret célja és tartalma. A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok, a számlarend fogalma.

A számviteli politika a számviteli törvény végrehajtása érdekében szükséges módszereket, eszközöket, szabályokat tartalmazza, amelyek kihatnak az adott gazdálkodó vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetére, befolyásolják a tárgyévi adózás előtti és adózás utáni eredményét is.

A számviteli alapelvek alapján ki kell alakítani a vállalkozás adottságainak megfelelő számviteli politikát. Keretében rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amellyekkel meghatározza a vállalkozó, hogy mit tekint a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek, nem lényegesnek, jelentősnek, nem jelentősnek, és hogy a választási lehetőségei közül melyeket, milyen feltételekkel alkalmazza.

A számviteli politika a vállalkozás számára kötelező, attól eltérni csak a számviteli politika módosítása után lehet.

A számviteli politika kialakításáért a képviseletre jogosult személy felelős, azt ő írja alá. A számviteli politikát úgy kell kialakítani, hogy megbízható és valós információkat tartalmazó beszámolót lehessen összeállítani.

A számviteli politika kialakítása során az alábbi fontos kérdésekben kell dönteniük a vezetőknek:

·   A beszámoló formája

·   A mérlegkészítés formája

·   Eredménykimutatás formája

·   Mérlegkészítés napjának meghatározása

·   A mérleg és az eredménykimutatás további tagolása

·   Écs leírás módszereinek meghatározása

·   Alapítás-átszervezés költségeinek aktiválása

·   A kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása

·   A kiegészítő melléklet tartalmának meghatározása

·   Az éves beszámoló nyilvánosságra hozatala

·   A könyvvizsgálat szabályai

A számviteli politika részei:

·   Leltárkészítési és leltározási szabályzat

·   Értékelési szabályzat

·   Önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat

·   Pénzkezelési szabályzat

·   Bizonylati szabályzat        nem kötelezők

·   Számlarend

Az értékelési szabályzat: a számviteli alapelvek és a törvényben rögzített értékelési szabályok egy adott vállalkozásra vonatkozó saját előírásainak gyűjteménye.

Az értékelési szabályzat keretében kell szabályozni

·   eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározását

·   az eszközök és kötelezettségek nyilvántartási értékének változási lehetőségeit, tartalmát

·   az eszközök és a kötelezettségek év végi értékelését, annak módszereit

·   az eszközök és kötelezettségek állományból való kivezetése feltételeinek meghatározását

·   az előzőek alapját képező dokumentumok megjelölését

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés maradéktalanul biztosítja a számviteli törvényben előírt beszámoló elkészítését. Mindehez érvényesíteni kell a bizonylati elvet, és be kell tartani a bizonylati fegyelmet.

Számlakeret: a könyvviteli elszámolások során alkalmazandó főkönyvi számlák egységesen és következetesen felépített rendszere.

Számlakeret tartalma:

Számla osztály                        Számlaosztály megnevezése                             

1.                                             Befektetett eszközök

2.                                             Készletek

3.                                             Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások

4.                                              Források

5.                                              Költségnemek

6.                                              Költséghelyek, általános költségek

7.                                              Tevékenységek költségei

8.                                              Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások

9.                                              Értékesítés árbevétele és bevételek

0.                                              Nyilvántartási számlák

Számlarend kialakításánál figyelembe veendő szempontok:

·   feleljen meg az egységes számlakeret előírásainak,

·   segítse a számviteli politika maradéktalan érvényesítését,

·   szerkezete, taglalása, szöveges része legyen világos, egyértelmű, áttekinthető

·   segítse a belső és külső ellenőrzés megbízhatóságát

·   adjon alapinformációkat az elemző tevékenységhez

·   biztosítsa, hogy az információk valamennyi érdekelt részére időben, kellő részletességgel, megbízható és valós tartalommal álljanak rendelkezésre

A számlarend tartalma:

·   Alkalmazott számla száma és neve (számlatükör)

·   Tartalma, ha az az elnevézésből nem egyértelmű, növekedési és csökkenési jogcímei, számlát érintő gazdasági események, és más számlákkal való kapcsolata

·   Főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolata

·   Bizonylati rend

3/A. A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata. Az éves beszámoló részét képező különböző mérlegek felépítése. A mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai.

A beszámoló a vállalkozás működéséről, valós vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetéről készített dokumentum. A beszámoló valódiságát a leltár és a könyvvezetés támasztja alá. A beszámoló célja az információszolgáltatás. A beszámoló egy üzleti évre készül.

Az üzleti év: az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Fordulónapja általában december 31.

Eltérhet:

·   előtársasági időszaknál és az azt követő 1. üzleti évnél

·   átalakulás esetén

·   devizanem változás esetén

·   felszámolás, végelszámolás esetén

·   12 hónapnál hosszabb csak felszámolási eljárás esetén lehet

A beszámoló formái:

·   Éves beszámoló

·   Egyszerűsített éves beszámoló

·   Éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló

·   Sajátos egyszerűsített éves beszámoló (2009.01.01-től)

A beszámoló formájának választása függ:

·   a mérleg főösszegétől 500 millió Ft, EU: 900 millió Ft

·   az éves nettó árbevétel nagyságától 1000 millió Ft, EU: 1800 millió Ft

·   a foglalkoztatottak létszámától 50 fő, EU: 50 fő

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a három mutatóérték közül bármely kettő nem haladja meg a határértéket.

Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót:

·   Rt

·   Konszolidálásba bevont vállalkozás

·   Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe

·   Ahol az üzleti év eltér a naptári évtől

·   Olyan vállalkozó, amely értékpapírjainak tőzsdei forgalma engedélyezett, vagy azt kérelmezték

Az egyszerűsített éves beszámoló részei: Egyszerűsített éves beszámoló mérlege,  Egyszerűsített eredménykimutatás, Kiegészítő melléklet.

A vállalkozónak a beszámolót könyvvitellel kell alátámasztania. Ebből következik, hogy a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség szoros kapcsolatban van.

A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvezetés végezhető egyszeresen vagy kettős könyvvitel rendszerében. A mérleg olyan vagyonkimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalkozás anyagi és nem anyagi javait összetétel és eredet szerint.

A mérleg két változatban állítható össze:

·    „A” változat: kétoldalas, az egyik oldalon az eszközöket, a másik oldalon a forrásokat mutatja.

·    „B” változat: lépcsőzetes szerkezetű, az első részben az eszközöket, a második részben a forrásokat mutatja.

A mérleg tagolása kötött, mely három fokozatú: a továbbtagolásnak nincsen akadálya

·    mérlegfőcsoport: nagybetűkkel jelöljük

·    mérlegcsoport: római számokkal jelöljük

·    mérlegtétel: arab számokkal jelöljük

Egyszerűsített mérleg felépítése:

A/ Befektetett eszközök                                         D/ Saját tőke

I.     Immateriális javak                                                                  I. Jegyzett tőke

II.   Tárgyi eszközök                                              II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

III.  Befektetett pénzügyi eszközök                     III. Tőketartalék

B/ Forgóeszközök                                                   IV. Eredménytartalék

I.     Készletek                                                         V. Lekötött tartalék

II.   Követelések                                                    VI. Értékelési tartalék

III.   Értékpapírok                                                  VII. Mérleg szerinti erdmény

IV.   Pénzeszközök                                                E/ Céltartalékok

C/ Aktív időbeli elhatárolások                              F/ Kötelezettségek

I.   Hátrasorolt kötelezettségek

II.   Hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

G/ Passzív időbeli elhatárolások

A mérlegtételeket értékelésénél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni. Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással egyeztetéssel ellenőrizni és ( a Sztv.-ben szabályozott esetek kivételével) egyenként értékelni kell.

Az értékelés az a tevékenység, amelynek keretében az egyes vagyonelemek értékét kiszámítjuk. Az értékelés a mennyiségben felvett anyagi javak pénzértékre történő átszámítása, másrészt annak megvizsgálása, hogy az anyagi és nem anyagi javak pénzértékét nem kell-e módosítani.

Mérlegérték= Bekerülési érték +-Értékmódosítások

Értékmódosítások az értékcsökkenések, az értékvesztés, az árfolyamkülönbözet miatt lehetnek.

Bekerülési érték lehet beszerzési ár, vagy az előállítási költség. A bekerülési érték megállapításakor a vételárból kell kiindulni, melyeket módosít:

·    Szállítási, rakodási költség

·    Alapozási, szerelési, üzembehelyezési költség

·    Bizományosi díj

·    Vámköltségek

·    Felár

·    Illetékek

·    Opciós díj

·    Kapott engedmény

·    Hatósági, igazgatási díjak

·    Előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa

·    Igénybe vett hitel költségei

·    Tárgyi eszközöknél korrekciós tétel az eszköz bővítéssel, állagának helyreállításával, az eszköz értéknövelésével kapcsolatos munkák értéke.

4/A Különböző formában működő társaságok alapításával kapcsolatos számviteli feladatok. Az előtársasági időszak. Előtársaságok létrejötte, megszűnése, könyvvezetési, beszámolási kötelezettsége.

Cégalapításról akkor beszélünk, ha valaki megteremti annak lehetőségét, hogy saját cégneve alatt jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon.

Gazdasági társaság alapítható jogi személyiségként és jogi személyiség nélkül (KFT, BT).

A gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

Korlátolt felelősségű társaság:

Jogi személyiséggel rendelkezik, alapításakor társasági szerződést kötnek, a törzstőke minimuma 500.000 Ft, Kft-t létre lehet hozni csak apporttal is.

Ha az apport kevesebb mint 50%, akkor 3 év áll rendelkezésre átadni.

Részvénytársaság:

Az Rt zártkörű akkor alapítási okirat, nyilvánosan működő Rt- nél alapszabály elfogadása szükséges. RT ha az apport 25%-nál kevesebb, 5 év áll rendelkezésre átadni az apportot , részvénytőke minimum 5 illetve 20 m ft.

Zárt alapítás során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a ZRT valamennyi részvényét átveszik. A NYRT. nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható.

Előtársaság

A vállalatok előtársaságként jönnek létre, az aláírástól a cégbírósági bejegyzésig tart.

Előtársasági időszak egy üzleti évnek számít, ami az aláírástól a bejegyzésig tart. Az előtársasági időszakot mérleggel kell lezárni, utána nyitás után indul a következő üzleti év, ami dec.31-ig tart. Az előtársaság nem egy önálló jogalany, hanem a cég működésének egy sajátos szakasza, ezért nem lehet egymástól elkülönülten kezelni a megalakult cég és az előtársaság könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét.

Alapításkori gazdasági események

Megnevezés	Tartozik	Követel	Összeg
A tulajdonosok által befizetett pénzösszeg	Elszámolási betétszámla	Jegyzett, de még …	A bank által jóváírt összeg
Az apport rendelkezésre bocsátása	Eszközök	Jegyzett, de még ...	Apport lista szerinti érték
Előzetesen felszámított áfa	Előzetes áfa	Rövid lejáratú kötelezettség
Ügyvédi díj	Igénybe vett szolgáltatások	Szállítók	Számla szerinti érték
Illeték	Egyéb szolgáltatások	Pénztár	Számla szerinti érték
Cégbírósági bejegyzés	Jegyzett, de még ….	Jegyzett tőke	Cégbíróság szerinti összeg
További befizetések	Elszámolási betétszámla	Jegyzett, de még…	A bank által jóváírt összeg
Bejegyzés után (zárás az általános szabályok szerint, majd nyitás):
Nyitás utáni rendező tételek	Eredménytartalék	Mérleg szerinti eredmény	(veszteség esetén)
	Mérleg szerinti eredmény	Eredménytartalék	(nyereség esetén)
További befizetések	Elszámolási betétszámla	Jegyzett, de még …	A bank által jóváírt összeg

5/A A könyvviteli zárlat célja, a havi, negyedéves és az éves zárlati feladatok. A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok. Az üzleti év fogalma, jelentősége, a beszámoló készítés (mérlegkészítés) időpontjának megválasztása és annak hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. A főkönyvi számlák megnyitása, évnyitás utáni rendező tételek.

A könyvviteli zárlat az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása.

A kettő könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az általa választott időszakonként, de legalább év végén főkönyvi kivonatot készíteni. A főkönyvi kivonat a könyvelés ellenőrzését szolgálja.

A zárlati munkákat a számviteli törvény csak egy alkalommal írja elő, de célszerű legalább negyedévente zárást készíteni. A teljesség és valódiság elvének érvényesítése érdekében az évközi zárlati feladatok elvégzése indokolt. A könyvviteli zárlat a könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető és összesítő könyvelési munkák és számlák technikai lezárása.

Havi zárlati feladatok:

·   Befektetett eszközök, vásárolt készletek, Saját termelésű készletek állományváltozása

·   Amortizációs politika szerint a terv szerinti ÉCS elszámolása

·   Áruszállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó követelések nyilvántartásba vétele, elszámolása

·   Áruszállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó kötelezettségek nyilvántartásba vétele, elszámolása

·   Adott előleg elszámolása

·   Áfa elszámolása

·   Munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások, személyi jellegű ráfordítások elszámolása

·   Pénzeszközökkel kapcsolatos elszámolások,

·   Különböző bevallásokkal kapcsolatos elszámolások

Negyedéves zárlati feladatok:

·   Havi zárlati feladatok végrehajtása

·   Tárgyi eszközök és készletek szükség szerinti átsorolása

·   Amortizációs politika szerint a terv szerinti ÉCS elszámolása (ha nem havi)

·   Szükség szerint a terven felüli ÉCS elszámolása

·   Vásárolt készletekhez kapcsolódóan a beérkezett, de nem számlázott szállítások elszámolása

·   A Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások, az előállítási költség meghatározása

·   A végrehajtott leltározáshoz kapcsolódó elszámolások

·   Különböző bevallásokkal kapcsolatos elszámolások

Éves zárlati feladatok:

·   Havi és negyedéves zárlati feladatok végrehajtása

·   Fordulónapi leltározáshoz kapcsolódó elszámolások

·   Készlet – és költségszámlák korrigálása, ha a vállalkozó nem folyamatosan vezeti a készletszámlákat

·   Készletek értékelési különbözetének elszámolása, felosztása

·   Befejezetlen termelés, a félkész termékek év végi állományának megállapítása és elszámolása

·   Saját termelésű készletek utókalkulációinak elkészítése, a szükséges helyesbítések végrehajtása

·   Időbeli elhatárolások elszámolása

·   Eszközök és kötelezettségek minősítése a lekötési idő és a lejárat alapján, a szükséges átsorolások elvégzése

·   Behajthatatlan követelések elszámolása

·   A főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetése

·   Költségszámlák zárása

·   Eredményszámlák zárása, átvezetés az évi eredményszámlára

·   Eszköz és forrásszámlák zárása

A könyvviteli zárlat gazdasági eseményei:

Bevétel számlák zárása	T 9. Bevételek	K 4. Adózott eredmény
Aktivált saját teljesítmények zárása	T 5. Aktivált saját teljesítmények	K 4. Adózott eredmény
Költségszámlák zárása	T 4. Adózott eredmény	K 5. (8) Költségek
Ráfordítás számlák zárása	T 4. Adózott eredmény	K 8. Ráfordítások
Tárgyévet terhelő társasági adó elszámolása	T 8. Eredményt terhelő adók	K 4. Társasági adó kötelezettség
Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra	T 4. Eredménytartalék	K 4. Adózott eredmény
Osztalék elszámolása	T 4. Adózott eredmény	K 4. Rövid lejáratú kötelezettségek
Mérleg szerinti eredmény (nyereség)	T 4. Adózott eredmény	K 4. Mérleg szerint eredmény
Következő év (nyitás után)	T 4. Mérleg szerinti eredmény	K 4. Eredménytartalék

Az üzleti év, azaz időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Időtartama általában megegyezik a naptári évvel, de bizonyos esetekben eltérhet:

·   külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelephelyénél, ha a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér;

·   a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér;

Az üzleti év időtartama általában 12 hónap, de ettől eltérő is lehet:

·   előtársasági időszak esetén

·   átalakulás során megszűnő vállalkozónál

·   átalakulással létrejövő vállalkozónál

·   felszámolás esetén

·   végelszámolás esetén

Az üzleti év mérlegfordulónapjának újabb megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett.

A mérlegkészítés időpontja, azaz időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet, és el kell végezni. A Sztv. nem írja elő a napját, de követelmény, hogy évente azonos időpontra készítse el.

Egy-egy beszámolási időszakot (üzleti évet) mindig mérleggel nyitunk és zárunk. A főkönyvi számlákon is nyitással kezdődik, és zárással fejeződik be a könyvelés. A főkönyvi számlák nyitása a nyitómérleg alapján történik. A nyitás során az eszköz és forrásszámlákat nyitjuk meg a Nyitómérleg számláival szemben. A nyitás után szükség lehet a rendező tételek könyvelésére is. Ezeket a folyamatosan felmerülő gazdasági események elszámolása előtt rögzítjük a főkönyvi számlákon.

6/A Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepük a vállalkozásoknál. Az immateriális javak helye a mérlegben. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események az azok elszámolása. A bekerülési értékbe tartozó tételek. Az immateriális javak terv szerinti ÉCS megállapítása és elszámolása. A terven felüli ÉCS és annak visszaírása. Az immateriális javak értékhelyesbítése. Az immateriális javak értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. Immateriális javak a kiegészítő mellékletében.

Az immateriális javak között azokat a forgalomképes, de nem anyagi jellegű javakat mutatjuk ki, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

1. Alapítás–átszervezés aktivált értéke (111.): a vállalkozás tevékenységének indításával, bővítésével, átalakításával kapcsolatos (beruházásnak nem minősülő) költségeket lehet itt kimutatni, amelyek a bevételekben várhatóan megtérülnek. Az alapítás–átszervezés lekötött tartaléknak minősül, így osztalékfizetési korlátot jelent.

2. Kísérlet–fejlesztés aktivált értéke (112.): olyan jövőben hasznosítható, árbevételben megtérülő, kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült költségeket lehet itt figyelembe venni, amely a létrehozott termék árában nem vehető figyelembe, mert túl magas lenne a piaci ár.

3. Vagyoni értékű jogok (113.): azok a megszerzett jogok mutathatók ki itt, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, pl: márkanév, licence, játékjog, koncessziós jog, bérleti jog, használati jog

4. Szellemi termékek (114.): találmány, szabadalom, ipari minta, szerzői jogvédelem, szellemi alkotások, szoftver, know how, védjegy. A szellemi termékek között csak azokat a szellemi termékeket lehet kimutatni, amelyek korlátozás nélkül állnak a vállalkozás szolgálatában, függetlenül attól, hogy vették vagy maguk állították elő.

5. Üzleti vagy cégérték (115.): cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés. Lehet negatív és pozitív. Vállalatot értékelni lehet: 1) a vevő az eszközöket és kötelezettségeket piaci értéken tételesen állományba veszi, az eszközök értékéből levonja a kötelezettségeket. Pozitív üzleti értéknél az ellenérték magasabb, a negatívnál pedig alacsonyabb a vállalat ténylegesen értékelt értékénél.  2) adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, fogalmazzák.

6. Immateriális javakra adott előleg (351.): Forintban adott áfa nélkül, devizában adott a devizabetét árfolyamán számított értékben.

7. Immateriális javak értékhelyesbítése (117.)

Az immateriális javakat bekerülési (beszerzési) értéken kell állományba venni:

·         beszerzéskor: tényleges beszerzési áron

• apport átvételkor: létesítő okiratban meghatározott értéken
• követelés fejében való átvételkor: megállapodás szerinti értéken
• saját előállításkor: tényleges közvetlen önköltségen
• térítés nélküli átvétel esetén: átadónál kimutatott érték, de max. a piaci érték
• ajándékként kapott: piaci értéken

Immateriális javakra az állományba vétel időpontjától terv szerinti ÉCS-t kell elszámolni. A törvény az ÉCS elszámolására korlátokat állít:

• üzleti vagy cégérték esetében 5 év, vagy hosszabb idő, ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
• befejezett kísérleti fejlesztés és alapítás – átszervezés 5 év, vagy rövidebb idő

Terven felüli ÉCS-t kell elszámolni:

• ha a könyv szerinti érték tartósan magasabb a piaci értéknél
• a tevékenység megváltozása miatt nincs szükség az immateriális jószágra
• a kísérlet – fejlesztés megszűnik vagy eredménytelen

A terven felüli ÉCS-t olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág a mérlegkészítéskori piaci értéken szerepeljen a mérlegben.

Ha az immateriális jószágnál a piaci érték alapján meghatározott terven felüli ÉCS elszámolásának okai már nem állnak fenn, akkor az elszámolt terven felüli ÉCS-t meg kell szűntetni, az immateriális jószágot a piaci értékre vissza kell értékelni.

Ha az immateriális jószág piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, akkor értékhelyesbítést kell elszámolni. Az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékban kell kimutatni.

Az immat. javakat a mérlegben nettó értéken kell értékelni:   adott előleg értékelése:

Bekerülési érték                                                                                   Bekerülési érték

- terv szerinti écs                                                                                  - Értékvesztés

- terven felüli écs                                                                                                 + Visszaírás

+ visszaírás                                                                                                         ±Árfolyamkülönbözet (ha van)

Nettó érték                                                                                                        Mérlegérték

+ értékhelyesbítés

Beszerzés:                                     T11 Immat. Jav. – K384 Elsz. betét

Értékhelyesbítés:                        T117 Imm. Jav. értékhelyesb. – K417 Értékelési tartalék

Terven felüli écs:                         T866 Értékveszt., terv. fel. écs  – K118 Imm. jav. terv. fel. Écs-e és 

                                                                                                         visszaírása

Értékesítés:                                  T861 Ért. Imm. Jav. TE KSZÉ – K11 Imm. jav (KSZÉ kivezetése)

                                                        T119 Imm. Jav. terv. sz. écs-je – K861 Ért. Imm. Jav (écs kivezetése)

                                                        T384 Elsz. betét – K961 Ért. Imm. Jav. TE. Bev. (árbevétel)

Térítés nélküli átadás:                T889 Egyéb vagyon csök.-sel jár. RR – K11 Imm. Jav.

                                                        T119 Imm. Jav terv. sz. écs – K889 Egyéb vagyon csök-sel jár. RR

Térítés nélküli átvétel:               T111-115 Immat. Jav. – K989 Egyéb vagyon növ-sel jár. RB.

Apport átvétel:                            T17 Tul. Rész. jelentő bef. – K981 Társ. Be. eszk. Lét. Ok. Megh. ért.

Apport átadás:                             T881 Társ. Bevitt E. NYSZÉ–K11 Im. Jav.  (immat jószág kivezetése)

                                                        T119 I. Jav. ter. sz. écs – K881 Társ. Bevitt E NYSZÉ (écs kivezetése)

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az immateriális tükröt, azaz az immateriális javak nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott ÉCS nyitóértékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi ÉCS leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban.

Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. Be kell mutatni a kutatás és kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit.

7/A. A tárgyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A tárgyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok.  A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása, az amortizáció számításának módszerei. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. A tárgyi eszközök értékhelyesbítése. A tárgyi eszközök értékelése a mérlegben.

Tárgyi eszközök olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozás tevékenységet, függetlenül attól hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem. Itt kerülnek kimutatásra az ezen eszközök beszerzésére adott előlegek és az értékhelyesbítés.

A. Befektetett eszközök (1. számlaosztály)

II. Tárgyi eszközök

·         Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok (12.): a rendeltetésszerűen használatba vett földterület és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.

·         Műszaki berendezések, gépek, járművek (13.): rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, melyek közvetlenül szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

·         Egyéb berendezések felszerelések, járművek (14.): közvetetten szolgálják a vállakozás tevékenységét.

·         Tenyészállatok (15.): azok az állatok, amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható terméket termelnek, ezen termékek értékesítése, vagy egyéb hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

·         Beruházások, felújítások (16.): a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke. Felújítás: a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam növeléssel, felújítással kapcsolatos munkák még nem aktivált bekerülési értéke.

·         Beruházásokra adott előlegek (352.): a beruházási szállítónak importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt a levonható előzetesen felszámított áfá-t nem tartalmazó összeg.

·         Tárgyi eszközök értékhelyesbítése (1x7.): ha a KSZÉ < Piaci érték, jelentősen. Elszámolása lehetőség. A piaci értéket könyvvizsgálóval hitelesítettni kell. A forrás oldalon értékelési tartalékként jelenik meg. Beruházások esetében nem lehet alkalmazni. Ha a piaci érték  újra magasabb mint a KSZÉ, és ez jelentős, akkor a korábban elszámolt értékvesztést vissza kell írni, de maximum a korábban elszámolt mértékig.

Bekerülési jogcímek, bekerülési érték: az eszköz megszerzése, létesítése, üzembehelyezése érdekében az üzembehelyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg kapcsolódó tételek együttes összege. Nem része az előzetesen felszámított áfa, az arányosítással megosztott áfa le nem vonható hányada, beruházáshoz véglegesen kapott támogatás, karbantartási költség, aktiválás után vásárolt tartozékok, alkatrészek.

·   Beszerzéskor: a beszerzési ár

·   Saját előállításkor: előállítási költség: azok a ráfordítások, amelyek az eszköz előállítása, rendeltetésének megváltoztatása, üzembe helyezése, bővítése, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül keletkeznek, az eszközre megfelelő mutatók segítségével elszámolhatók, az előállítással szoros kapcsolatban állanak. (nem része az értékesítési, igazgatási és egyéb általános költségek, amelyek az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozhatók)

·   Apport átvételkor: apport érték

·   Térítés nélküli átvételkor: a piaci érték

·   Ajándék, hagyaték esetén: piaci érték

Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok:

·   A rendeltetésszerűen használatba vett földterület és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.

·   Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Ingatlan vásárlás esetén, ha az adott ingatlanhoz a vállalkozás tulajdonában lévő bérleti jog tartozott, akkor a szerződés alapján beszámított összeg.

Építési telek és a rajta lévő épület egyidejű beszerzése esetén, ha az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt telek építésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit a telek értékét növelő költségként kell elszámolni, az üres telek piaci értékének megfelelő összegéig.

Az eszközök beszerzése esetén a következőkről kell dönteni:

• Mennyi a hasznos élettartam hossza?

·         Mekkora a várható maradványérték?

·         Milyen módszerrel határozzák meg az értékcsökkenés összegét?

A hasznos élettartam az általános szabályok szerint az az időszak, amely alatt az amortizálható immateriális eszközt és tárgyi eszközt a gazdálkodó időarányosan, vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja.

Az écs számítása:

A leírás alapja: Bruttó érték – maradványérték

Módszerek:

·         Lineáris módszer: a használati idő alatt minden évben azonos összegű vagy mértékű écs kerül elszámolásra. Előnye könnyen alkalmazható, hátránya, hogy nem közvetíti az eszköz tényleges elhasználódását. A leírási kulcs képlete: L= 100/n

·         Degresszív leírás: a használati idő első éveiben több, a használati idő utolsó éveiben kevesebb écs kerül elszámolásra. Előnye, hogy jobban követi az eszköz avulását, hátránya, hogy bonyolult.

Módszerei:

Számtani sor módszere:

Leírási kulcs képlete: L =     n-a

                                            1+n     *n

n= használati idő

a= már leírt évek száma

A képlet a következő módon is használható:

Évek számának fordított számsora

        Évek számának összege

Mértani sor módszere: a leírási kulcs állandó, a számítás alapja az évről-évre változó nettó érték. Nettó érték= Bruttó érték-használati idő alatt elszámolt écs.

A leírási kulcs képlete: L= (1- ngyökM/B)*100

N= használati idő

M= maradványérték

B= bruttó érték

• Progresszív leírási módszer: a használati idő első éveiben kevesebb, a használati idő utolsó éveiben több écs kerül elszámolásra.

·         Teljesítményarányos leírás: olyan műszaki gépeknél, járműveknél használható, amelyeknél a teljesítmény mérhető, tervezhető. A számítás alapja a maradványértékkel korrigált bruttó érték. Meg kell határozni az eszköz használati idő alatti maximális teljesítményét. Ennek ismeretében egy normát kell számítani. Az éves écs kiszámítható az éves teljesítmény és a számított norma szorzataként. Előnye, hogy követi az eszköz avulását, hátránya, hogy nem képes a technikai avulást követni, és nagy adminisztrációval jár.

Terven felüli écs-t kell elszámolni:

·   ha a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke

·   feleslegessé válás, megrongálódás, megsemmisülés, hiány, rendeltetésszerűen nem használható, használhatatlan

·   egyéb ráfordításként kerül elszámolásra

Terven felüli écs visszaírása:

·   ha a piaci érték a mérlegkészítéskor jelentősen magasabb a terv szerinti écs figyelembevételével meghatározott nettó értéknél.

·   Egyéb bevételként kerül elszámolásra

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési) értéke kerülnek állományba. Az aktiválás időpontját dokumentálni kell, az üzembe helyezésről bizonylatot kell kiállítani.

Gazdasági esemény	Bekerülési (beszerzési) érték
Beszerzéskor	Tényleges beszerzési áron
Apportként történő átvételkor             átalakulás esetén	A létesítő okiratban meghatározott értékben Végleges vagyonvmérlegben szereplő értékben
Részesedés megszűnése fejében átvett eszközök esetében:        a) jegyzett tőke leszállításakor                           b) végelszámolás esetén	A társaság által közölt, számlázott értéken Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken
Követelés fejében átvétel esetén a)       csődeljárás során b)       felszámolás esetén átvételkor	A megállapodás, szerződés szerinti értékben Átvételkor a csődegyezség szerinti értékben Vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben
Csere útján beszerzett eszköz esetén	Csereszerződés szerinti értékben
Saját előállításkor	Tényleges közvetlen önköltségen
Térítés nélküli átvétel esetén	Átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéken, legfeljebb a piaci értéken
Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök esetén	Az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken

Importbeszerzések értéke:

Forintban történő kiegyenlítés esetén  - Levonható áfa nélküli számlaérték

Devizában, valutában történő kiegyenlítés esetén – A levonható áfa nélküli devizának a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintérték

Barter ügylet esetén (azonos devizaérték esetén) – Az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott devizaárfolyamon számított értéke.

A tárgyi eszközök esetében, ha a törvény máshogy nem rendelkezik, azok rendeltetésszerű használatba vételének napjától kezdve terv szerinti ÉCS-t kell elszámolni.

Nem számolható el terv szerinti ÉCS a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési értéke után é az üzembe nem helyezett beruházásnál, a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, az olyan kép- és hangarchívummal, egyéb gyűjteménynél, műemléki védettségű épületnél, illetve egyéb más eszköznél, amely értékéből a használat során nem veszít, illetve amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő.

Tárgyi eszközök értékelése a mérlegben:                   

Bekerülési érték                                                               

-    Terv szerinti ÉCS                                                                           

-    Terven felüli ÉCS                                                                           

+ Terven felüli ÉCS visszaírása                                     

Mérlegérték                       

+ Értékhelyesbítés

- Értékhelyesbítés visszavezetése

Piaci érték                                                          

8/A. A tárgyi eszközök állományának növekedése és csökkenése. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. A beruházás, a felújítás, a fenntartás elkülönítése. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása. Tárgyi eszközök a kiegészítő mellékletben.

Állománynövekedés:

• beszerzés, beruházás,
• követelés fejében átvétel,
• térítés nélküli átvétel,
• apportként átvétel,
• tulajdoni hányad fejében átvétel,
• saját előállítás,
• leltártöbblet.

Állománycsökkenés:

• terv szerinti ÉCS,
• terven felüli ÉCS,
• selejtezés,
• értékesítés,
• térítés nélküli átadás,
• apportként átadás,
• káresemény, hiány,
• kötelezettség fejében átadott tárgyi eszköz.

Beszerzés:                  T161 Befejezetlen beruházások – K384 Elsz. betét

Aktiválás:                    T12-15 Tárgyi eszközök – K161 Befejezetlen ber.

Terv szerinti écs:       T57 Értékcsökkenési leírás – K129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti écs-e

Értékhelyesbítés:      T127-157 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése – K417 Értékelési tartalék

Terven felüli écs:   T866 Értékvesztés, terven felüli écs – K128-158 TE terv. f. écs-e és annak visszaír.

Értékesítés:                T861 Ért. Imm. Jav., TE KSZÉ – K121-151  TE      (k.sz.é kivezetése)

ÉCS kivezetése:         T129-159  Tárgyi eszközök terv. sz. écs-e– K861 Ért. Imm. Jav., TE KSZÉ

Árbevétel:                  T384 Elsz. betét– K961 Ért. Imm. Jav., TE bevétele

Térítés nélküli átadás:     T889 Egyéb vagyoncsök. Járó RR – K121-151 Tárgyi eszk.

Térítés nélküli átvétel:    T121-151 Tárgyi eszk.– K989 Egyéb vagyonnöv. Járó RR.

Apport átvétel:                 T17 Tul. Rész. Jel. Bef.– K981 Társ.ba bevitt eszk. Lét. Ok. meghat. Ért.

Könyvelés alapbizonylatai:

• külső számlák,
• szerződések,
• társasági szerződés,
• leltári többlet jegyzőkönyv,
• térítés nélküli átvétel bizonylata,
• szállítólevél,
• üzembe helyezési jegyzőkönyv,
• saját előállítás esetén jegyzőkönyv, számítási anyagok,
• hagyatéki, ajándékozási bizonylatok.

Eredmény-kimutatással való kapcsolat:

Terv szerinti ÉCS	Költség
Terven felüli ÉCS Hiány, káresemény, selejtezés, értékesítés Értékvesztés	Egyéb ráfordítás
Visszaírás	Egyéb bevétel
Apportként történő átadás Térítés nélküli átadás	Rendkívüli ráfordítás
Követelés fejében átvétel Részesedés fejében átvétel Térítés nélküli átvétel	Rendkívüli bevétel

Beruházás: a meglévő tárgyi eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának közvetlen növelése.

Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának helyreállítását szolgáló tevékenység.

Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan működését szolgáló javítási tevékenység.

A tárgyi eszközök egyedi analitikus nyilvántartást igényelnek, melynek tartalma:

Azonosító adatok:

• Tárgyi eszköz megnevezése

·         Azonosító adatok, leltári szám

·         Gyártás éve, beszerzés, üzembe helyezés ideje, pótlólagos beruházások

·         A létesítő cég, szállító neve, címe, stb.

·         Kapcsolódó főkönyvi számla számok

·         Tartozékok

·         Egyéb

Nyilvántartási adatok:

·         Az eszközhöz kapcsolódó költséghelyek

·         Écs elszámolásának módszerei, leírási kulcs

·         Maradványérték

·         Tervezett használati idő

Állományi és értékadatok:

·         Bruttó érték (bekerülési érték)

·         Elszámolt écs-k

·         Társasági adótörvény szerinti écs összege

·         Értékhelyesbítésre vonatkozó adatok

·         Tárgyi eszköz nettó értéke

Az analitika és a főkönyv számlák közti egyenlőségnek kötelezően fenn kell állnia.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott ÉCS nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi ÉCS leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban.

9/A. A befektetett eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdaságban. A befektetett pénzügyi eszközök helye és csoportosíta a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése és annak visszaírása. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása.

Befektetett pénzügyi eszközök: más vállalkozásban tartósan lekötött hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök, amelyek elsődleges célja a tartós jövedelemszerzés és/vagy befolyásolás.

Csoportosítása:

A (Befektetett eszközök)

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1.  Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban (171): kapcsolt vállalkozás az anyavállalat, a közös vezetésű vállalkozás, a társult vállalkozás.

2.  Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban (191)

3.   Egyéb tartós részesedés (172): egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata közvetlenül vagy közvetetten sem rendelkezik a szavazatok 20 %-ával.

4.   Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban (192):

5.   Egyéb tartósan adott kölcsön (193-198):

6.   Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (18): a tárgyévet követő üzleti évben nem akarják eladni.

7.   Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (177)

8.   Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete (1x8)

A befektetett pü-i eszközök bekerülési értéken kerülnek állományba, mindig amennyibe került.

Bekerülési értékbe tartozó tételek:

·         beszerzéskor: vételár + bizományosi díj, vételi opció díja      

• apportként árvételkor: apport értéken
• követelés fejében átvételkor: megállapodás, szerződés szerinti értéken
• csere útján történő beszerzéskor: a csereszerződés szerinti érték, a cserébe adott
• csődeljárás során: átvételkor a csődegyezség szerinti értéken
• felszámolás esetén: vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken
• térítés nélküli átvételnél: átadónál nyilvántartott értéken, max. a piaci értéken

Kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a kamatot. A vételárban lévő kamat nem aktiválható, az átvevő kapott kamatot csökkentő tételként, az átadó pedig növelő tételként számolja el.

Értékvesztést kell elszámolni a részesedési, és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után, függetlenül attól, hogy a forgóeszközök, ill. a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, ha az értékpapír könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet veszteség jellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős.

Ha a mérlegkészítéskori piaci érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, akkor a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti beszerzési értéket.

A piaci érték meghatározásakor figyelembe kell venni a társaság piaci megítélését, a megítélés tendenciáit, az osztalékkal csökkentett tőzsdei, és tőzsdén kívüli árfolyamát és annak tendenciáit, megszűnő társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéjének, ill. a befektetés KSZÉ és névértéke arányát.

Értékhelyesbítés csak a tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél lehet, az értékhelyesbítés összegére értékelési tartalékot kell képezni. Ha a vállalkozó él az értékelés lehetőségével, akkor minden év végén el kell végezni az értékelést, és meg kell állítani az értékhelyesbítés összegét.

Ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit, a különbözet növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben.

Ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, akkor a különbözet csökkeni az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, de max az előző évi értékhelyesbítés összegéig.

Ha az értékelés során a piaci érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni, a könyv szerinti értéket pedig értékvesztés elszámolásával a piaci érték szintjére kell csökkenteni.

A külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök értékelése vagy az MNB által közzétett hivatalos deviza középárfolyamon vagy a vállalkozás által választott hitelintézet devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán történik.

Az általános szabályoktól el lehet tértni:

·   ha a hitelintézet, ill. az MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valutára szóló eszközöket/kötelezettségeket kell Ft-ra átszámítani

·   ha az általános szabály alkalmazása esetén a megbízható és valós összkép követelénye nem érvényesül

·   barter ügylet esetén, az ügylet teljes időszaka alatt az értékelés az első teljesítés napján érvényes választott árfolyamon történik.

A fordulónapi értékelés a következők szerint történik:

A külföldi pénzértékre szóló eszközök körének a meghatározása, kijelölése, ezután az egyedi árfolyam különbözetek meghatározása, utána az összevont árfolyam különbözet kiszámítása, ezt követi a minősítés, és végül az átértékelés jön, ha jelentős.

A befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben:

Részesedések értékelése:                                              

Könyv szerinti érték

- értékvesztés

+ visszaírás

±  árfolyamkülönbözet

Mérlegérték

+ Részesedések értékhelyesbítés

Tartósan adott kölcsön értékelése a mérlegben:

Könyv szerinti érték

- értékvesztés

+ visszaírás

±  árfolyamkülönbözet

Mérlegérték

Adott kölcsönök értékénél az egy éven túl esedékes összegeket kell a befektetetett pénzügyi eszközök között a mérlegbe beállítani. A mérlegben a követelést az elfogadott összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. Bizonylatai: a szerződések (alapító okirat, adásvételi szerződés stb.), számlák, jegyzőkönyvek, térítés nélküli átvételi bizonylatok, belső bizonylatok (számítási anyagok).

10/A. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. Befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben.

Befektetett pü-i eszközöknek hívjuk azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozás tevékenységét 1 éven túl szolgálják.

A befektetett pénzügyi eszközöket a kettős könyvvitelben az I. számla osztályban tartjuk nyilván. 17-19 számlaosztályig. A mérlegben az A/III.

17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések kell tekinteni minden olyan értékpapírt, értékpapírnak minősülő okiratot, amelyben a kibocsátó meghatározott ellenérték (pénzösszeg, hozzájárulás) ellenében a befektetőnek vagyoni és egyéb jogokat biztosít. 

• Üzletrész,
• részjegy ,
• vagyonjegy
• kapcsolt vállalkozás anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás

18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok  : azok a befektetési céllal megvásárolt ép-ok, melyeket a tulajdonos a tárgyévet követő évben nem szándékozik eladni, beváltani, lejárata a tárgyévet követő  üzleti évben nem esedékes.

Azokat az értékpapírokat kell itt kimutatni, amelyben a kibocsátó(adós) meghatározott pénzösszeget rendelkezésre bocsát elismerve, hogy a pénz kölcsön összegét annak meghatározott kamatát a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti.

• Kötvény
• Kincstárjegy
• Letéti jegy
• Közraktárjegy
• Zálogjegy
• Takaréklevél
• Határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy

19.Tartósan adott kölcsön: itt azokat a pénzkölcsönöket kell kimutatni, amelyeknél az adóssal kötött szerződés szerint a tárgyévet követő évben a fizetési kötelezettség még nem esedékes.

A tárgyévet követő üzleti évben esedékes törlesztő részeket a mérlegben a  forgóeszközök között kell kimutatni.

Értékhelyesbítésként a részesedések bekerülési értékét meghaladó piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet  mutatható ki.

A vállalkozás a befektetett eszközökről egyedi nyilvántartást vezet. A vásárolt kötvényeknél, részvényeknél, egyéb értékpapíroknál célszerű értékpapír –elszámolási vagy átvezetési számlát alkalmazni., átvezetési számla javítja a könyvvezetés  áttekinthetőségét.

Eredménykimutatással való kapcsolat

Eredménykimutatásnál a B/Pü.műveletek eredmény között található

• Értékvesztés (általában )adott kölcsön – pü.műv.egyéb ráfordítás
• Visszaírás adott kölcsönnél- pü.műv. egyéb ráfordítás csökkentő tétel, egyéb bevétel
• Osztalék, részesedés  -  pü.műv. bevétele, ráfordítása
• Részesedés értékesítés  - pü.műv bevétel
• Kamat – pü.műv. bevétel
• Névérték és bekerülési érték különbözet  - pü.műv. egyéb bevétel, egyéb ráfordírás
• Térítés nélküli átadás- rendkívüli ráfordítás
• Követelés fejében átvétel – rendkívüli bevétel
• Részesedés fejében átvétel – rendkívüli bevétel
• Térítés nélküli átvétel- rendkívüli bevétel

Aktív időbeli elhatárolásként lehet a mérlegben kimutatni a befeketett pü-i eszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetből  az üzleti évre jutó összeget.

A vállalkozó maga dönt , hogy alkalmazza az időbeli elhatárolás vagy sem. Nem lehet alkalmazni az időbeli elhatárolást olyan kamatozó értékpapírokra, amelyek a valós értéken történő értékelés alá tartoznak.

A névérték alatt kibocsátott ,névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke és kibocsátási érték (vételár) közötti különbözetet az adott üzleti évre időarányosan járó összeget aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni.

A vételárban lévő kamat(beszerzéskor elszámolt kamat) összege

·         a befektetett pü.eszközök között  megtestesítő kamatozó értékpapírok esetében a bef.pü.eszk kamatait csökkentő tételként

·         forgóeszközök között megtestesítő kamatozó értékpapírokat az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként kell kimutatni.

A kiegészítő mellékletnek tartalmazni kell:

Ø  minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata,

Ø  minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet,

Ø  minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása,

Ø  bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, továbbá

Ø  minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a befektetett pü-i eszközök értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.

11/A. A készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A készletek értékelése és helye a mérlegben,  az értékelés bizonylati alátámasztása. A készletek értékvesztése, az értékvesztés visszaírása. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események és azok hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. A vásárolt készletek állományváltozásai, azok bizonylatai könyvelése. A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása.

Készletek az olyan anyagi eszközök, amelyek a gazdálkodó tevékenységét rövid távon, közvetlenül vagy közvetetten szolgálják.

Megjelenése a mérlegben:

B. Forgóeszközök

I. Készletek (2. számlaosztály)

1. Anyagok (21-22. számlaosztály)
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek (23.)
3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok (24.)
4. Késztermékek (25.)
5. Áruk (26-28.)
6. Készletekre adott előlegek (353.)

Bekerülési érték:

Bekerülési jogcímek	Bekerülési érték
Beszerzés	Beszerzési ár
Egyéb állománynövekedések:
§ Saját előállítás	Előállítási költség
§ Apportként átvétel	Létesítő okirat szerinti érték
§ Térítés nélküli átvétel	Piaci érték
§ Ajándékként átvétel	Piaci érték
§ Követelés fejében történő átvétel	Szerződés szerinti érték
§ Beszerzés csere útján	Csereszerződés szerinti érték
§ Fellelt leltári többlet	Piaci érték

Vásárolt készletek állományba vétele

Bekerülési (beszerzési) értéknek tekintjük:

·    Számlázott vételár engedménnyel csökkentett, felárral növelt összege

·    Szállítási, rakodási költség

·    Közvetítői, bizományolsi díjak

·    Beszerzéshez szorosan kapcsolódó illetékek, adók, vámterhek, le nem vonható áfa

·    A beszerzés finanszírozásához felvett hitel, kölcsön

§ Felvétele előtt fizetett bankgarancia díja

§ Rendelkezésre tartási jutaléka

§ Folyósítási jutaléka

§ Közjegyzői hitelesítés díja

§ Kezelési költsége

§ A raktárba történő beszállításig felmerült időarányos kamata

§ Stb.

A saját termelésű készletek állományba vétele

A STK (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték

·    az 51. §. szerinti közvetlen önköltség, vagy

·    az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség vagy

·    a FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség.

Készletek értékelése:

Vásárolt készletek értékelése                                                                          Saját termelésű készletek értékelése:                                                                                        értékelése:

Könyv szerinti érték                                                                                          Könyv szerinti érték

-          Értékvesztés                                                                                                       - Értékvesztés

+     Visszaírás                                                                                                             + Visszaírás

Mérlegérték                                                                                                              Mérlegérték

Készletekre adott előlegek: A szállítónak, importálást végző vállalkozónak készletek vásárlására előre átutalt, levonható áfa nélküli összege.

Aktiválás:

·    Ft-ban adott előleg: levonható áfa nélkül

·    Devizában adott előleg: elszámolási betétszámláról történő utalás esetén a választott hitelintézet devizaeladási árfolyamán, deviza betétszámláról történő utalás esetén a deviza könyv szerinti árfolyamán, amit a FIFO vagy átlagár módszerével határozhatunk meg.

Mérlegben szereplő érték:

Könyv szerinti érték

-Értékvesztés

+ Visszaírás

+- Árfolyamkülönbözet

Mérlegérték

A külföldi pénzértékre szóló eszközöknek és kötelezettségeknek a fordulónapi értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori Ft értéke közötti különbözete jeletős, és veszteség jellegű, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, ha nyereség jellegű, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni.

Értékvesztés:

Piaci típusú értékvesztés: Ha a vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), ill. könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a piaci értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.

Nem piaci típusú értékvesztés: A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét csökkentetten kell szerepeltetni, ha a készlet eredeti rendeltetésének nem felel meg, megrongálódott, felhasználása, értékesítése kétségessé vált, feleslegessé vált.

Ha a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. A készlet visszaírás utáni könyv szerinti értéke nem haladja meg a bekerülési értéket!

Vásárolt készletek: anyagok, áruk, készletekre adott előlegek

Anyagok: olyan vásárolt készletek, amelyeket termékelőállításhoz, illetve szolgáltatásnyújtáshoz szereztek be, az újratermelési folyamatban általában egyszer vesznek részt, és megjelenési formájukat általában elveszítik, vagy egyszer vagy többször is résztvesznek a termelési folyamatokban és a használat során értéküket elvesztik. A vállalkozás tevékenységét nem tartósan szolgálják.

Áruk: azok a vásárolt készletek, amelyeket a szokásos üzletmenet során szereznek be azzal a céllal, hogy azokat változatlan állapotban, értékük megtartása mellett tovább értékesítse.

Árunak minősülnek:

Kereskedelmi áruk: a nagykereskedelmi árukészletek, kiskereskedelmi egységek árukészletei, a vedéglátás árukészletei.

Közvetített szolgáltatások: a vállalkozó saját nevében vásárolt és harmadik személlyel kötött szerződés alapján,  szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás.

Betétdíjas göngyölegek: minden olyan többször is felhasználható elsősorban csomagolási eszköz és edényzet, amely a termék eredeti minőségi követelményeit védi a szállítás közben, és amelyekre vonatkozóan a kibocsátó visszaváltási kötelezettséget vállal.

A vásárolt készletek állománynövekedései:           A vásárolt készletek állománycsökkenése

·    Beszerzés                                                                                     anyagfelhasználás

·    Visszáru                                                                                        eladott áruk

·    Anyag visszavételezés                                                               továbbszámlázott közvetített szolgáltatások

·    Térítés nélküli átvétel                                                                selejtezés

·    Ajándék                                                                                        térítés nélküli átadás

·    Apport                                                                                          káresemény

·    Leltári többlet                                                                              hiány

·    Csereszerződés keretében átvétel                                          apportként átadás

·    Vagyonfelosztási javaslat szerinti átvétel                                átsorolás, értékvesztés

A könyvelés alapbizonylatai: anyag/ áru bevételezési jegy, kivételezési jegy, külső számlák, leltár jegyzőkönyv, selejtezési jegyzőkönyv, értékvesztésről és annak visszaírásáról készített jegyzőkönyv, térítés nélküli átadás, átvétel bizonylata.

Analitikus nyilvántartás:

·    Folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást vezet:

§ Alkalmazható értékelési eljárások:

-     Tényleges bekerülési értéken FIFO módszerrel

-     Átlagos beszerzési áron

-     Elszámolóáras megoldás

§ Nem kötelező a tényleges mennyiségi felvétel (leltározás), a leltár elkészíthető a mennyiségi nyilvántartásból.

·    Folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, de értékbeni nyilvántartást nem:

§ Az időszaki készletnövekedéseket azonnal költségként, ráfordításként kell elszámolni.

§ A zárókészlet mennyiségét a nyilvántartásokból is lehet számszerűsíteni, tehát itt sem kötelező a tényleges mennyiségi felvétel (leltározás)

§ A zárókészlet értéke FIFO módszerrel határozható meg, az utolsó beszerzési árak visszakeresésével.

·    A vállalkozás értékbeli és mennyiségi nyilvántartást nem vezet:

§ Az időszaki készletnövekedéseket azonnal költségként, ráfordításként kell elszámolni.

§ Az év végi záró állományt kötelezően tételes mennyiségi leltárfelvétellel kell meghatározni.

§ A zárókészlet értéke FIFO módszerrel határozható meg, az utolsó beszerzési árak visszakeresésével.

12/a. A sajátos beszámolási kötelezettségek. Csődeljárással, felszámolási eljárással és végelszámolással kapcsolatos feladatok. Devizanemváltás.

A sajátos beszámolási kötelezettség alatt a következőket értjük:

• Előtársasági működés,
• Átalakulás, jogutódlással való megszűnés
• Jogutód nélküli megszűnés, felszámolás, végelszámolás
• Beszámoló pénznemének megváltoztatása
• Ellenőrzés hibáinak, jogkövetkezményeinek elszámolása

Előtársaság: A törvény lehetőséget ad rá, hogy a bejegyzés előtt, előtársaságként is megkezdhesse a vállalkozás a tevékenységét, bizonyos korlátok mellett.

Ilyen korlátok:

• A tagok személyében nem lehet változás
• A létesítő okirat nem módosítható
• Megszűnésről dönteni nem lehet

Társaságot létre lehet hozni csak apporttal is. Kft-nél ha az apport kevesebb mint 50%, akkor 3 év áll rendelkezésre átadni. RT ha az apport 25%-nál kevesebb, 5 év áll rendelkezésre átadni az apportot

Előtársasági időszak egy üzleti évnek számít, ami az aláírástól a bejegyzésig tart. Az előtársasági időszakot mérleggel kell lezárni, utána nyitás után indul a következő üzleti év, ami dec31-ig tart.

Tulajdoni rész befizetése:

      T384 Elsz. betét – K 479 Különféle Röv. Lej. köt.

Apport átadás:

      T 161 – K 479  apport átadás 

      T 466 – K 479 Különféle Röv. Lej. köt.

Bejegyzés:

      T3 Jegyzett, de… – K 411 Jegyzett tőke

Rendezés:

      T479 Különféle Röv. Lej. köt. – K3 Jegyzett de… 

Csődeljárás esetén a társaság ügyvezetője fizetési nehézség miatt a bírósághoz csődeljárási kérvényt nyújt be (feltéve, hogy nem kapott az előző két év alatt fizetési kedvezményt). A kérvény része egy 3 hónapnál nem régebbi beszámoló és a hitelezők névsora és tartozási összege, lejárata.

A csődeljárás kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. Ezt követően a kérelmezőnek 30 napon belül tárgyalnia kell a hitelezőkkel a fizetési haladékról. A tárgyalás eredményét a bíróságnak be kell jelenteni, egyezség esetén a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki.

A csődeljárás alatt a vállalkozót 90 napos (60 nappal hosszabbítható) fizetési haladék illeti meg munkabér, áfa, tb járulék vonatkozásában. Csődeljárás alatt felszámolás nem indítható, a fizetési haladék időtartama alatt a fizetőképesség helyreállítását célzó programot kell kidolgozni.

Hitelező által elengedett kötelezettség:

T4 Kötelezettségek – K 98 Rendkívüli bevételek

Kötelezettsége elengedése tulajdonszerzésért cserébe:

T4 Kötelezettségek – K4 Jegyzett tőke, tőketartalék

Felszámolási eljárást a vállalkozó maga, a hitelezők vagy a végelszámoló kezdeményezhet fizetésképtelenség esetén. Ha a felszámolást a vállalkozás maga kéri, akkor 3 hónapnál nem régebbi beszámolót kell csatolni, valamint a hitelezők névsorát, hitel összegét és lejáratát.

A felszámolási eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül függetlenül annak hosszától.

A felszámolás kezdő időpontja a cégbírósági végzés jogerőre emelkedésének napja. A kezdő nap előtti nappal záró leltárt, záró mérleget kell készíteni, a záró mérlegben korrekcióként kell elszámolni:

Értékelési tartalék kivezetése az értékhelyesbítéssel szemben:

T 417 ért tart – K 1 ért helyesbítések

Az időbeli elhatárolások feloldása képzési jogcímük szerint:

T 48 Passzív id. elhat. – K5,8,9 Eredmények

T 5,8,9 – K39 Aktív időbeli elhat

A felszámolás végén záró mérleget, záró kimutatást kell készíteni, ezt a bíróságnak és az adóhatóságnak meg kell küldeni.

Végelszámolás kezdete előtt le kell zárni az évet, az addigi időszak lesz az üzleti év. A végelszámolás ideje alatt üzleti évenként mérleget kell csinálni, üzleti jelentés nem kell. Hitelezői igényekre, szavatosságokra lekötött tartalékot kell készíteni.  Pótlólagos tőkehozzájárulást az eredménytartalékba kell helyezni.

-          Az elkészített mérleget 45 napon belül át kell adni a végelszámolónak a könyvvizsgálati jelentéssel együtt, ha könyvvizsgálatra kötelezett a cég.

-          A beszámolót letétbe kell helyezni a cégbíróságon és közzé kell tenni az Igazságügyi Minisztériumnál

-          tevékenységet záró mérleg dátuma = végelszámolás nyitó mérleg dátuma

-          végelszámoló nyitó mérleg, nyitó leltár

-          korrigált mérleget lehet készíteni pl. dec 1-től 45 nap+ 30 nap feltárt hibákat lekönyvelni korrigált nyitó mérleget készíteni, taggyűlést összehívni. A korrekciókat 5-9-re kell könyvelni, értékhelyesbítés kivételével

-          végelszámoló teljes anyagi felelősséggel tartozik

-          végelszámolás megszűnésének időpontjára, mint mérlegfordulónapra beszámoló készítése, könyvvizsgálat, elfogadtatás. Ezt a beszámolót piaci értéken kell elkészíteni.

-          a mérleget a törlésre irányuló kérelem benyújtásáig, legkésőbb 150 napig kell letétbe helyezni, közzétenni. A mérleg alapján vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. A bejegyzést követően a vagyont fel kell osztani és le kell könyvelni, a mérleg nem tartalmazhat adatot!!!

-          Ha a végelszámolás felszámolásba fordul, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal készít beszámolót.

Devizanemváltás:

Áttérés forintról devizára:

1.       Általános szabály, hogy a nyitómérlegben forintban elkészített beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam reciprok értékén kell átszámítani (a társasági szerződésben rögzített devizanemben) a nyitómérlegbe.

2.       Lehetséges különbözetek a nyitómérlegbe kerülő értékeknél az általános szabályhoz képest:

·         Az áttérés szerinti devizában, valutában rögzített követelések, értékpapírok, pénzeszközök és kötelezettségek az analitika szerinti deviza értéken kerülnek be.

·         A harmadik pénznemben fennálló elszámolás devizaértékét a társasági szerződés szerinti devizára kell konvertálni a keresztárfolyam alapján, és ez lesz a bekerülési érték.

·         A különbözeteket össze kell vonni: ha nyereség, akkor tőketartalék, ha veszteség, akkor eredménytartalék.

·         Amennyiben a jegyzett tőke társasági szerződésben rögzített értéke eltér az átszámítási árfolyamon számított értéktől, a pozitív különbözet minden esetben tőketartalék lesz. Negatív változás esetén a tőketartalék pozitív összegéig, azon felül az eredménytartalék terhére számolható el.

Áttérés devizáról forintra:

1.       a devizában elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam értékén kell átszámítani a nyitómérlegbe.

2. Lehetséges különbözetek a nyitómérlegbe kerülő értékeknél az általános szabályoz képest:

·         A forintban rögzített követelések, értékpapírok, pénzeszközök és kötelezettségek az analitika szerinti forint értéken kerülnek be.

·         A harmadik pénznemben fennálló elszámolásoknál a választott hitelintézet vételi/eladási árfolyam átlagán számított értékek a bekerülési értékek.

·         A különbözeteket össze kell vonni:  - ha nyereség, akkor tőketartalék; - ha veszteség, akkor eredménytartalék.

·         Amennyiben a jegyzett tőke társasági szerződésben rögzített értéke eltér az átszámítási árfolyamon számított értéktől, a pozitív különbözet minden esetben tőketartalék lesz. Negatív változás esetén a tőketartalék pozitív összegéig, azon felül az eredménytartalék terhére számolható el.

Áttérés devizáról devizára:

1.       a devizában elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB keresztárfolyam értékén kell átszámítani a nyitómérlegbe.

2. Lehetséges különbözetek kiszámítása:

·         A létesítő okirat módosítása szerinti devizában rögzített követelések, értékpapírok, pénzeszközök és kötelezettségek az analitika szerint devizaértéken kerülnek be.

·         A harmadik pénznemben fennálló elszámolásoknál a választott hitelintézet keresztárfolyamán számított értékek a bekerülési értékek.

·         A forintos értékeket az MNB árfolyamon számított értéken vesszük fel a könyvbe.

·         A különbözeteket össze kell vonni:  - ha nyereség, akkor tőketartalék; - ha veszteség, akkor eredménytartalék.

·         Amennyiben a jegyzett tőke társasági szerződésben rögzített értéke eltér az átszámítási árfolyamon számított értéktől, a pozitív különbözet minden esetben tőketartalék lesz. Negatív változás esetén a tőketartalék pozitív összegéig, azon felül az eredménytartalék terhére számolható el.

A számviteli nyilvántartások egyeztetése során kiderülhetnek korábbi könyvelési hibák, ezeket javítani kell.

Jelentősnek számít a hiba, ha a hiba és a hibahatás eredménye előjeltől függetlenül meghaladja az előző év mérlegfőösszegének 2%-át. A nem jelentős hibákat a feltárás évének gazdasági eseményei között kell elszámolni. A jelentős hibát elkülönítetten, a mérleg és eredemény-kimutatás középső oszlopában kell feltűntetni. A jelentős hiba akkor lényeges, ha az utolsó közzétett beszámoló saját tőkéjét 20%-kal módosítja. Ilyenkor ismételten közzé kell tenni a javított beszámolót.

13/A. A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. Az előállítási költség tartalma. A költségek fogalma, csoportosítása az elszámolás szempontjából költségfajták (költségnemek) szerint. A költségek elszámolásának lehetősége és jelentősége a kettős könyvvezetésben.

Saját termelésű készletek: nyilvántartása a 2. számlaosztályban történik.

befejezetlen termelés/félkész termékek: az értékesítést megelőzően a termelés valamelyik fázisában vannak.

késztermékek: az értékesítést megelőzően már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak.

növendék, hízó, és egyéb állatok: vásárolt, illetve saját előállítású állatok, amelyeknél a tartási cél a nevelés, a hízlalás, az egyéb (nem tenyésztési) célú hasznosítás. A számlacsoporton belül célszerű állatfajonként megnyitni a számlákat. A tenyésztési célra nevelt állatokat a tenyészérettség elérésekor át kell minősíteni tenyészállatokká. Az átminősített növendék állatok értékét saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell elszámolni.

Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a ráfordítások:

·   Az eszköz előállítása, rendeltetésének megváltoztatása, üzembe helyezése, bővítése, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül keletkeznek

·   Az eszközökre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók

·   Az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban állnak.

Az előállítási költségek között kell elszámolni az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz biztosított vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék közvetlen önköltségét.

Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket közvetlen önköltség nem tartalmazhat.

Aktiválás: tényleges előállítási költségen utókalkulációval vagy norma szerinti kalkulációval.

Saját termelésű készletek értékelése

Könyv szerinti érték

-Értékvesztés

+visszaírás_______

Mérlegérték

A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolata: az analitikus nyilvántartások adatait a főkönyvi nyilvántartás adataival legalább a mérlegkészítés előtt egyeztetni kell.

A Sztv. a termelési költségek elszámolásával kapcsolatban kötelezően előírja, hogy a felmerült költségeket költségnemenként az 5. számlaosztályban el kell számolni. Az egységes számlakeret lehetővé teszi a 6-7. számlaosztályok használatát is. Ezek használata vállalkozói döntés.

A költségelszámolás módszerei:

·   A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli.

·   A vállalkozó a költségeket elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, másodlagosan a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokban könyveli.

·   A vállalkozó a költségeket elsődlegesen a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokban, másodlagosan az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli.

Költségen a tevékenység, a termelés érdekében felhasznált eszközök pénzben kifejezett összegét értjük.

Ráfordítás egy meghatározott időszak eszközfelhasználásának mennyiségben és pénzben kifejezett összege.

Kiadáson általában az eszközcsökkenést értjük, de természetesen ide tartoznak a pénzkiadások is.

A költségek csoportosítása:

·   Költségnemek szerint:

§ Anyagköltség: az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értéke, a vásárolt növendék, hízó és egyéb állatok bekerülési értéke, csökkentve a termelés, a tevékenység során keletkezett hulladékok, haszonanyag értékével. A vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgáló anyagi eszközök bekerülési értéke. A felhasznált energiahordozó értéke, a vízdíj, a nyomtatványok, az irodaszerek felhasználásának értéke, stb.

§ Igénybe vett szolgáltatások értéke: szállítás, rakodás, csomagolás, kölcsönzés, bérlet, bérmunka, eszköz karbantartás, postai, távközlési szolgáltatás, bizományosi tevékenység, oktatás, továbbképzés, hirdetés, reklám, propaganda, könyvvizsgálat, könyvviteli szolgáltatás, stb.

§ Egyéb szolgáltatások értéke: illeték, jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díj, egyéb hatósági, szolgáltatási eljárási díj, pénzügyi, befektetési szolgáltatás díja (bankköltség), biztosítási díj

§ Bérköltség: az üzleti évhez kapcsolódó minden olyan kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság.

§ Személyi jellegű egyéb kifizetések: költségtérítések, természetbeni juttatások, betegszabadság, táppénz, munkáltató által fizetett baleset és életbiztosítás, nyugdíjpénztárba befizetett tagdíjkiegészítés, végkielégítés stb.

§ Bérjárulékok: nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, eho, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adó módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg.

§ Értékcsökkenési leírás: az immateriális javak, a tárgyi eszközök bekerülési értékéből a tárgyévre költségként elszámolt összeg.

·   Tervezésük, elszámolásuk szerint:

§ Közvetlen költségek: megállapítható, hogy melyik termelési folyamatra és termékre milyen mértékben számolhatók el

§ Közvetett költségek: a vállalkozás működésével, és irányításával kapcsolatban keletkeztek. Keletkezésükkor a termékre közvetlen termelési költségként elszámolni nem lehet.

·   Összetételük, összetettségük szerint:

§ Elemi költségek: további részekre nem bonthatók

§ Összetett (komplex) költségek: több elemi költségből tevődnek össze

·   Felmerülési helyük szerint:

§ Költséghelyi költségek: költséghely, ahol a költség felmerül.

§ Költségviselői költségek: költségviselő az a termék, szolgáltatás, tevékenység, amelynek érdekében a költség felmerül.

·   A termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint:

§ Alapköltségek: a technológiai folyamathoz szorosan kapcsolódnak

§ Járulékos költségek: nem kapcsolódnak szorosan a termelési folyamathoz, hanem a vállalkozás irányítási tevékenységével kapcsolatban merülnek fel.

14/A. A követelések fogalma, fajtái, bekerülési értékük, értékelésük a mérlegben, különös tekintettel a devizakövetelésekre. Követelések értékvesztése, annak visszaírása. A behajthatatlan követelések kritériumai. Követelések engedményezése, beszámítása. Vásárolt követelések. Követelések a kiegészítő mellékletben.

A követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási vagy egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a gazdálkodó által már teljesítettek, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásteljesítéshez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítéshez, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak.

Követelések fajtái:

·   Követelések áruszállításból (vevők): termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak.

·   Váltókövetelések: nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelés

·   Egyéb követelések: munkavállalói tartozás, visszatérítendő adó, igényelt, de még nem teljesített támogatás, rövid lejáratra adott pénzeszköz, tartósan adott kölcsön tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részlete, peresített követelésből a fordulónapig jogerősen megítélt követelés.

A mérlegben elfoglalt helyük:

B/II. Követelések

1.       Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) (31)

2.       Követelések kapcsolt vállalkozással szemben (32)

3.       Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben (33)

4.       Váltókövetelések (34)

5.       Egyéb követelések (36)

6.       Követelések értékelési különbözete

7.       Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

Követelés jellegű eszközök más mérlegcsoportokban:

·   Adott előlegek

·   Tartósan adott kölcsönök

·   Tartósan lekötött pénzeszközök

·   Bankbetétek

·   Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

·   Járó kamatok és járó egyéb bevételek

A követelések bekerülési értéke:

Számlázáskor	Elfogadott, elismert értéken
Követelések fejében átvétel esetén               csődeljárás során              felszámolás esetén átvételkor	A megállapodás, szerződés szerinti értéken Átvételkor a csődegyezség szerinti értéken Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken
Csere útján beszerzett követelések esetén	Csereszerződés szerinti értéken
Térítés nélküli átvétel esetén	Átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéken, legfeljebb a piaci értéken
Ajándékként hagyatékként kapott, többletként fellelt követelés esetén	Az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken
Devizás követelés esetén	A teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintérték
Barter ügylet esetén	Az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott devizaárfolyamon számított érték

Követelések értékelése a nyilvántartásba vételkor:

Szerződés, számla, egyéb bizonylat szerint teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert összeg

+ Fizetendő áfa_______________________________________________________________

Követelések bekerülési értéke

Követelések értékelése:

Követelések bekerülési értéke

+ Utólag felszámított felárak

+ Utólag adott engedmények

- Pénzügyi rendezés, beszámítás

- Behajthatatlan követelés

+ Értékvesztések visszaírása

+- Év végi értékelésből adódó árfolyamkülönbözete__________________________________

Mérlegérték

Devizás követelések értékelése: A devizás követeléseket a mérlegben a mérleg fordulónapján érvényes választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetek hatása jelentős. Ha nem jelentős, akkor marad a könyv szerinti érték.

Devizás tételek év végi értékelése: Ha veszteség jellegű, akkor pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, ha nyereség jellegű, akkor pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni.

Értévesztés: Ha a pénzügyi rendezés a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg, és a várhatóan megtérülő összeg tartósan és jelentősen < KSZÉ, akkor értékvesztést kell elszámolni. Ha a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen > KSZÉ, akkor az értékvesztést visszaírással csökkenteni kell.

Behajthatatlan követelések:

·   A végrehajtási eljárás során arra részben vagy egészben nincs fedezet

·   A csődeljárás, felszámolási eljárás során egyezség keretében elengedték

·   A felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján nincs rá fedezet

·   A felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerint nincs rá fedezet

·   A végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével

·   A bíróság előtt érvényesíteni nem lehet

·   Elévült

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell, a behajthatatlan követeléseket az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelések összegét a rendkívüli ráfordítások közötti elszámolással kell leírni, mint hitelezési veszteséget.

Engedményezés: harmadik fél fizeti ki a tartozást. (Rendkívüli eredmény)

Kiegészítő mellékeltben be kell mutatni:

·   Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban és követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokban mennyi az anya – és leányvállalatok követelése

·   A követelések eredeti értékét, nyilvántartásba vételi értékét, üzleti évben elszámolt értékvesztés összegét és a visszaírás.

·   Támogatási program keretében végleges jelleggel kapott támogatásokat, annak felhasználását.

·   El nem ismert, peresített követeléseket

·   Hátrasorolt követelések értékét

·   Jelentős összegű hitelezési veszteséget

15/A. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalma, fajtái, csoportosításuk. Az értékpapírok helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az értékpapírok értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek csoportosítása. A határidős, az opciós, a swap, illetve az azonnali ügyletek elszámolása. Az értékpapírokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben.

A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, részesedéseket mutatja ki a vállalkozás.

B. Forgóeszközök

III. Értékpapírok

1.  részesedések kapcsolt vállalkozásban (371.)

2.  egyéb részesedések (372.)

3.  saját részvények, saját üzletrészek (373.): a visszavásárlási értékként fizetett ellenértéken kell nyilvántartani.

4.  forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (374.)

5.  értékpapírok értékelési különbözete

Az értékpapírok a mérlegben bekerülési értéken kerülnek állományba.

Részesedések állományba vétele:

·   beszerzéskor vételáron

·   apportként átvételkor apportértéken

·   térítés nélküli átvétel esetén az átadónál kimutatott KSZÉ, max .piaci érték

·   követelés fejében átvételkor a megállapodás szerint

·   csere útján beszerzett részesedés esetén a csereszerződés szerinti érték

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományba vétele:

·   beszerzéskor vételáron kamat nélkül

·   apport átvételkor apportértéken

·   követelés fejében átvételkor a megállapodás szerint

·   térítés nélküli átvétel esetén az átadónál kimutatott KSZÉ, max piaci érték

A kamatozó ép-ok (kötvény, diszkontjegy) bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamatot. A diszkont értékpapíroknál, a kibocsátónál a kibocsátási érték lesz a bekerülési érték, másodlagos forgalomban beszerzéskor a vételár.

Értékpapírok értékelése a mérlegben:

Könyv szerinti érték

- értékvesztés

+ visszaírás

+/- árf. kül            

Mérlegérték

Értékvesztést kell elszámolni, ha az ép KSZÉ-e és a piaci értéke közötti különbség jelentős és tartós. Ha az értékpapír piaci értéke tartósan magasabb, mint a KSZÉ, akkor a korábban elszámolt értékvesztést vissza kell írni. Az értékvesztés visszaírásával a KSZÉ nem haladhatja meg a beszerzési értéket.

HATÁRIDŐS, OPCIÓS, SWAP, AZONNALI ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA

Határidős ügyletek

A felek a szerződésben meghatározott fajtájú, és mennyiségű értékpapír adásvételére állapodnak meg előre meghatározott kötési áron egy későbbi időpontra.

Az ügylet lejáratig a 0. szla osztályban szerepelnek kötési árfolyamon. Eredményt csak az ügylet zárásakor lehet elszámolni.

Nyilvántartásba vétel: T0. - K függő kötelezettség,

Fordulónapi időarányos árkülönb, elsz.: T391 Akt. Id. elhat. - K97 Pénz. Műv. Bev.

Jelenlegi eredmény elszámolása: T függő köv. - K0.

Ügylet zárása: T0. jövőbeli követelés - K0.

Befolyt nyereség elszámolása: T384 Elszámolási betét-K97 Pénzügyi műv. Bev.

Akt. Id. elhat. Felold.: T97 Pénz. Műv. Bev.-K391 Akt. Id. elhat.

Jövőbeli követelés kivezetése: T0. -K jövőbeni köv.,

Zárás időpontja lehet : - lejárat, - opciólehívás, - határidős ügyletek likvidálásának (ellenügylet kötésének) időpontja.

Opciós ügyletek

Olyan speciális határidős ügylet, amelyben az egyik fél (opció kiírója) a kapott opciós díj fejében egyoldalú kötelezettséget vállal, a másik fél (opció vevője) a fizetett opciós díj fejében jogosultságot szerez arra, hogy a lejárati idő végén, vagy a lejárati idő alatt, az opciós ügylet tárgyát képező értékpapírt vagy más tőzsdei terméket, a szerződésben meghatározott áron és mennyiségben, egymásnak adásvétel keretében átadják.

A fizetett opciós díj növeli a bekerülési értéket. A határidős ügyleteknél a bekerülési értéke a kötési árral megegyezik.

Swap ügyletek

Valamely pénzügyi instrumentum (tőzsdei termék, értékpapír, deviza, opció) cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi, illetve több határidős ügyletből áll., amelyek általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonják maguk után után.

Típusai: - kamat, -deviza, -tőkecsere ügylet

Kiegészítő melléklet: forgóeszközök értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.

16/a. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események, ezek bizonylatai, gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az értékpapírok analitikus nyilvántartása (nyomdai úton előállított és dematerializált értékpapírok.)

A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmenteti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. Az értékpapírok nyilvántartása a kettős könyvvitelben a 3. számlaosztályban történik.

B. Forgóeszközök / III. Értékpapírok

1. részesedések kapcsolt vállalkozásban (371.): a kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból, általában árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetéseket kell kimutatni.

2. egyéb részesedések (372.): olyan tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból vásárolt befektetés, amely nem tartozik a részesedések közé.

3. saját részvények, saját üzletrészek (373.): a vállalkozó által visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések.

4. forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő ép-ok: azok az értékpapírok, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, továbbá amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak.

5. értékpapírok értékelési különbözete

A forgatási céllal, egy évnél rövidebb lejáratra vásárolt értékpapírokat a forgóeszközök között kell kimutatni. Amennyiben az értékpapírt egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírra cserélik, úgy akkor ezt az értékpapírt nem a forgóeszközök között, hanem a befektetett eszközök között kell elszámolni.

Eredmény-kimutatással való kapcsolat:

·   értékvesztés: pü-i műveletek egyéb ráfordítása

·   visszaírás: pü-i műveletek egyéb ráfordítását csökkentő tételű

·   részesedés értékesítés: pü-i műveletek bevétele, ráfordítása

·   kamat: pü-i műveletek bevétele

·   vételár kamattartalom: pü-i műveletek bevétele, ráfordítása

·   térítés nélküli átadás: rendkívüli ráfordítás

·   követelés fejében átvétel: rendkívüli bevétel

·   részesedés fejében átvétel: rendkívüli bevétel

·   térítés nélküli átvétel: rendkívüli bevétel

Értékpapírok nyilvántartásának tartalmaznia kell:

·   azonosításhoz szükséges adatok, vásárlás éve, vásárlás összege

·   értékvesztés

·   törlesztés

·   lejárat

·   kamatfeltételek

Értékvesztést csak a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott tulajdonviszonyt megtestesítő ép-ok után lehet elszámolni.

A részesedésekhez kapcsolódó nyilvántartás tartalma:

·   a befektetés megnevezése, azonosító adatai,

·   a beszerzés módja és időpontja

·   a névérték és a beszerzési érték

·   a befektetés helye,

·   a befektetés jellemzői (anyavállalati, leányvállalati, közös vezetésű, társult vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás)

·   a befektetés értékelésének információi, az értékvesztés összege, a visszaírt értékvesztés összege,

17/A. A pénzeszközök fogalma, fajtái. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események és bizonylatai. A pénzeszközök értékelése a mérlegben, különös tekintettel a valuta -, devizakészletek értékelésére. A pénzeszközökről a kiegészítő mellékletben adandó információk. A pénzkezelési szabályzat célja, tartalma, az elékészítésnél figyelembe veendő szempontok.

A pénzeszközök olyan vagyonrészek, amelyek tartósan le nem kötöttek, különféle pénznemben jelennek meg és fizetési eszközként felhasználhatók. Csoportjai: készpénz, elektronikus pénzeszközök, csekk, bankbetét.

Mérlegben elfoglalt helyük:

B. Forgóeszközök / IV. Pénzeszközök

1.   pénztár, csekk (381-383.)

2. bankbetétek (384-389.)

Értékelés a mérlegben:

Aktivált (bekerülési) érték

-évközi csökkenések_____

Könyv szerinti érték

-behajthatatlan pénzeszközök (hitelezési veszteségek)

-értékvesztés

+értékvesztések visszaírása

+/- devizás/valutás pénzeszközök árfolyam különbözete

Mérlegérték

Aktiválás: a pénzeszközök állományba vétele a jogszerűen követelhető összegben történik.

·     Ft-ban nyilvántartott pénzeszközök esetén: a befolyt forintértéken.

·    devizás/valutás pénzeszközök esetén: választott árfolyam, kivéve: valuta, ill. deviza forintért történő vásárlása: fiztetett forintösszegben (eladási árfolyamon).

A valutakészlet és devizaszámla forintértéknek meghatározása (számviteli politika szerint):

·    a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza eladási átlag árfolyamon

·    MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon

Valuta/devizamozgások elszámolása:

Bekerülések (növekedések): választott árfolyam, kivéve a forintért vásárolt valuta/deviza, mert ott az eladási árfolyam

Kikerülések (csökkenések): FIFO, átlagárfolyam, esetleg elszámolóárfolyam.

Deviza, valuta növekedések elszámolása:

·    Vásárlás forintért: eladási árfolyam

·    Devizahitel felvét:

-     Jóváírás a devizaszámlán: választott árfolyam

-     Jóváírás a forint számlán: vételi árfolyam

·    Befolyt követelés:

-     Jóváírás a devizaszámlán: választott árfolyam

-     Jóváírás a forint számlán: vételi árfolyam

·    Valutapénztárból befizetés devizaszámlára vagy fordítva, deviza tartós lekötése:

-     Pénzeszköz növekedés: választott árfolyam

-     Pénzeszköz csökkelnés: könyv szerinti árfolyam

·    Kapott kamatok: választott árfolyam

Deviza, valuta csökkenések elszámolása:

·    Beváltás forint:

-     Forint pénzeszköz növekedés: vételi árfolyam

-     Deviza, valuta csökkenés: könyv szerinti árfolyam

·    Kifizetés devizás kötelezettségekre:

-     Meglévő devizából: könyv szerinti árfolyam

-     Forintért vásárolt devizából: eladási árfolyam

·    Átváltás más valutára, devizára:

-     Pénzeszköz csökkenés: könyv szerinti árfolyam

-     Pénzeszköz növekedés: választott árfolyam

·    Kölcsönadott deviza, valuta:

-     Pénzeszköz csökkenés: könyv szerinti árfolyam

-     Adott kölcsön követelés: választott árfolyam

·    Kifizetés költségre: könvv szerinti árfolyam

·    Fizetett kamatok: könyv szerinti árfolyam

Kapcsolat az eredménykimutatással:

·    Hozamot növelő tételekre befizetett készpénz: árbevétel, egyéb bevétel, pénzügyi bevétel, rendkívüli bevétel

·    Költségre/ráfordításra kifizetett pénzösszegek: a megfelelő költségnemek, ráfordítások

·    Árfolyam különbözetek: pénzügyi műveletek egyéb bevételei ill. pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

·    Értékvesztések: részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése (pénzügyi ráfordítás)

·    Értékvesztés visszaírása: részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése csökkenéseként (pénzügyi ráfordítás csökkenés)

Külfüldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapi értékelése:

·    A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek körének meghatározása, kijelölése.

·    Egyedi árfolyam-különbözetek meghatározása

·    Összevont árfolyam-különbözet kiszámítása

·    Minősítés

·    Átértékelés, ha jelentős

Kiegészítő mellékletben meg kell említeni:

·    Likviditás

·    A pénzeszközök hatása a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre

·    Tartós és nem tartós betétek átsorolásai

·    Pénzeszközök eredeti értéke

A Sztv. előírja, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni a pénzkezelési szabályzatot. Célja, hogy a vállalkozás bankszámlán, valamint pénztárban lévő pénze biztonságban legyen, a pénzkezelés módja, a pénzforgalom rendje, a pénzkezelés és nyilvántartás, a bizonylatolás szabályszerű legyen.

A pénzkezelési szabályzatnak tartalmaznia kell:

·    Házipénztár helye, működtetésének szabályai

·    a házipénztár biztonsági követelményrendszerét,

·    Kp bankba és bankból szállításának módja

·    Kp postai feladásának biztonságos módját,

·    Kp őrzésének módja

·    Kp bevétel - kiadás összeghatárát, korlátozását

·    A kp bevételek és kiadások bizonylatait

·    Napi záró készpénzállomány

·    Pénztárbizonylatok nyilvántartása

·    Fizetési módok meghatározása: átutalás, beszedési megbízás, készpénz helyettesítő fizetőeszköz, készpénzfizetés, bankkártya

·    Pénzkezelés személyi feltételei: pénztáros, utalványozó személye

·    Bankszámlaforgalom szabályozása, aláírásra jogosultak meghatározása

·    A leltározáshoz kapcsolódó feladatokat

18.A. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások szerepe az összemérés elvének érvényre juttatásában. Az időbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata, különös tekintettel a halasztott bevételekre, a halasztott ráfordításokra. Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások jogcímei, könyvviteli elszámolásuk és bizonylati alátámasztásuk, kapcsolódó számítások.

1. Aktív időbeli elhatárolások: Az aktív időbeli elhatárolások az összemérés elvének alkalmazásából következnek.

Mérleg C. Aktív időbeli elhatárolások  (39) növeli a vállalkozás eredményét. Az egyszerűsített mérlegben nem szerepelnek !  

Fajtái:

1.   bevételek aktív időbeli elhatárolása: T391 – K9

2.   költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása: T392 – K8,5

3.   halasztott ráfordítások: több évre határoljuk el, nem vezetjük vissza jan. 1-jén T393 – K88

Tartalma:

·    Az üzleti év mérleg fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek kölcségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el.

·    olyan járó árbevétel, kamat- és egyéb bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el,

·    ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (pl.váltótartozás), a fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeg,

·    a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátáskori értéke közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összege mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be,

·    lehet a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti – nyereségjellegű - különbözetből az üzleti év mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeg,

·    a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt), a beszerzési értékben figyelembe nem vett

Állományba vétel a számított értéken történik:

 Mérlegérték:

Könyv szerinti érték

- Értékvesztés

+ Visszaírás

Mérlegérték

A bevételek követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásánál lehetséges értékvesztés és visszaírás elszámolása, ha a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti (veszteségjellegű) különbözet összegében a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős.

Kapcsolat az eredménykimutatással: az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik (időbeli elhatárolás elve). Az eredménykimutatásban az időbeli elhatárolásoknak csak a hatásai érvényesülnek, mivel a költségeket, ráfordításokat, bevételeket helyesbítik.

Kapcsolat a kiegészítő melléklettel: Be kell mutatni a járó osztalékot, mint adóalap csökkentő tételt.

A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:

·    a bevételek aktív időbeli elhatárolásának

·    a halasztott ráfordításoknak a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.

2. Passzív időbeli elhatárolások

Mérleg „A” változat esetén G sor, „B” változat esetén E. sor.

Fajtái:

1.   Bevételek passzív időbeli elhatárolása: T9 – K481

2.   Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása: közüzemi díj T5 – K482

3.   halasztott bevételek: térítés nélkül átvett, kapott támogatás a költség arányában feloldani. T98 – K483

Egyszerűsített mérlegben nem szerepelhet sem aktív, sem passzív időbeli elhatárolás!

Tartalma:

·    a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi,

·    a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázára,

·    a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget,

·    a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, költekezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát,

·    a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, ill. a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni,

·    a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett beszerzett kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget.

·    a valuta- és devizakészlet, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek év végi értékelésekor kimutatott, összevont nyereséget mutató különbözetet.

A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt

·     fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét.

·    elengedett, valamint harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében),

·    térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.

Halaszott bevételként kell kimutatni a cégvásárlás esetén a negatív üzleti vagy cégértéket.

Mérlegben szereplő érték: könyv szerinti érték.

Az eredmény-kimutatásban az időbeli elhatárolásoknak csak a hatásai érvényesülnek, a tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételeiként.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a negatív üzleti vagy cégérték 5 éven túli megszüntetésének indoklását. Tartalmazni kell továbbá:  a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának, a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.

A vállalkozás az aktív és passzív időbeli elhatárolásokról egyedi nyilvántartást vezet, a leltározás egyeztetéssel történik.

19/A. a saját tőke fogalma, struktúrája, jelentősége a gazdálkodásban. A lekötött tartalék, a tőketartalék és az eredménytartalék fogalma, képzésének célja, számviteli elszámolása. A saját tőke elemeinek változásai, a változásokat előidéző gazdasági események és azok elszámolása. Az osztlékfizetés feltételei. Mikor fizethető osztalékelőleg?

A saját tőke az a tőkerész,

·   amelyet a vállalkozás a tulajdonosokól, a tagoktól, a befektetőktől időbeli korlátozás nélkül véglegesen megkapott és azzal a vállalkozás megszűnéséig szabadon rendelkezhet,

·   a tulajdonosok, a tagok, a befektetők az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak,

·   meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek,

·    jogszabályok a saját tőke elemévé soroltak.

Mérlegben:

D Saját tőke (41. számlacsoport)

I. jegyzett tőke (411.): vállalkozás alapításakor, tőkeemeléskor a vállalkozás részére bocsátott eszközök értéke.

   Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

II. jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) (3. számlaosztály): alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett, de a tulajdonosok által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott eszközök összege.

III. Tőketartalék (412.):

IV. Eredménytartalék (413.)

V. Lekötött tartalék (414.)

VI. Értékelési tartalék (417.)

1. Értékelési tartalék értékhelyesbítésből
2. Értékelési tartalék értékelési különbözetből

VII. Mérleg szerinti eredmény (419.)

Lekötött tartalék: a lekötött tartalék olyan vagyonrészek saját forrása, amelyet a mérlegkészítéskor nem lehet kivonni a vállalkozából.

A lekötött tartalék növekedése alapvetően kétféle változást okoz a vállalkozások vagyonszerkezetében:

·   A saját tőke összetételét változtatja meg, azaz a lekötött tartalék növekedésével párhuzamosan

-     Csökken a tőketartalék

-     Csökken az eredménytartalék

-     Átmenetileg csökken a jegyzett tőke

·   Növeli a saját tőke összegét a lekötött tartalékon keresztül

-     A társaság tagjai által a vállalkozás vagyonvesztése miatt teljesített pótbefizetés összegével

-     A külön jogszabály alapján átvett pénzeszközök, egyéb eszközök értékével.

Tőketartalékbó kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:

·   Más jogszabály vagy saját elhatározás alapján lekötött tartalékot

·   Azokat az eszközöknek az értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy engedélye alapján ruházhatók át

Eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:

·   A visszavásárolt saját részvények, üzletrészek visszavásárlási értékét

·   Alapítás-átszervezés, kísérleti fejlesztés aktivált értékéből a még le nem írt összeget

·   A beruházási céllal felvett devizahitelek és devizakötvény kibocsátások nem realizált, elhatárolt árfolyamvesztesége és az erre képzett céltartalék különbözetét

·   A lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet

·   A Gt. Tulajdojosánál, tagjánál a veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetéseket (már megszavazták, de még nincs teljesítve) A veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét a pótbefizetés visszafizetéséig lekötött tartalékként kell kimutatni a pénzmozgással egyidejűleg.

·   Más jogszabály vagy saját elhatározás alapján lekötött tartalékot

Jegyzett tőkéből kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:

·   Amennyiben jogszabály alapján a GT. Jegyzett tőkéjét a lekötött tartalék javára szállították le, akkor a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a tőkeleszállítás összegét a lekötött tartalékba kell átvezetni, és elkülönítetten kell kimutatni.

·   A Gt. Értelmében az így elkülönített tartalékot kizárólag:

-      A társasági veszteségek csökkentésére

-     vagy utóbb a társaság törzstőkéjének/alaptőkéjének a felemelésére fordítható

-     tilos abból a tagok/tulajdonosok javára kifizetést teljesíteni. A törzstőke/alaptőke terhére képzett tartalék nem haladhatja meg a társaság törzstőkénének/alaptőkéjének 10%-át.

Tőketartalék: a saját tőke állandó eleme, amely a tulajdonosoktól, tagoktól, befektetőktől származik, véglegesen a társaság rendelkezésére áll, de a cégbíróságon nem kerül bejegyzésre. A tőketartalék nem lehet negatív!

Növekedési jogcímei:

·   Rt-nél az ázsió

·   Egyéb vállalkozónál az alapításkor, tőkeemeléskor véglegesen ilyen címen átvett eszközök, pénzeszközök értéke

·   Jegyzett tőke leszállítása

·   Lekötött tartalék feloldásakor visszavezetett összeg

·   Jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értéke

Csökkenési jogcímei:

·   Jegyzett tőke emelésére

·   Veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére

·   Tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőketartalék kivonása

·   Lekötött tartalékba történő átvezetés

·   Jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értéke

Eredménytartalék: a saját tőke változó eleme, mely elsősorban a tárgyévet megelőző évek mérleg szerinti eredményének halmozott összege, az előző évek tevékenységének a saját tőkéhez való hozzájárulását mutatja.

Növekedési jogcímei:

·   Az előző üzleti év mérleg szerinti nyereségéből

·   Ellenőrzés miatti eredményt növelő módosítások

·   Jegyzett tőke leszállításából

·   Veszteség miatti ereménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékból

·   Lekötött tartalékból visszavezetett összeg

·   Gt. Tulajdonosánál, tagjánál a veszteség pótlásához nem szükséges-korábban ilyen címen adott- pótbefizetés visszakapott összeg a pénzmozgással egyidejűleg

·   Jogszabály alapján ilyen címen átvett pénzeszköz, eszköz

Csökkenési jogcímek:

·   Az előző üzleti év mérleg szerinti veszteségére

·   Ellenőrzés miatt eredményt csökkentő módosítások

·   Jegyzett tőke emelése eredménytartalékból

·   Lekötött tartalékba történő átvezetés

·   Tárgyévi adózott eredmény kiegészítése osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára

·   Veszteségek fedezetére teljesített pótbefizetés a Gt tulajdonosánál

·   Tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó eredménytartalék kivonása

·   Jogszabály alapján átadott eredménytartalék

Értékelési tartalék: az elszámolt értékhelyesbítéssel megegyező forrás.

Mérleg szerinti eredmény: a tárgyévi realizált adózott eredményből a tulajdonosok által a vállalkozásban hagyott vagyonrész, mely megmutatja az eredmény hozzájárulását a saját tőkéhez.

A saját tőke védelme:

Ha egy társaság saját tőkéje egymást követő két évben kisebb a társaság formájára kötelezően előírt jegyzett tőkéjénél, és a társaság tagjai/részvényesei a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, akkor a határidőt követő hatvan napon belül el kell határoznia:

·   Olyan gazdasági társasággá való átalakulását, amelyben a jegyzett tőke legkisebb összege nem meghatározott vagy olyan mértékű, amelynek az átalakulással eleget tud tenni vagy

·   A jogutód nélküli megszűnését.

Össze kell hívni a társaság legfőbb szervét, ha

·   Rt-nél a saját tőke a jegyzett tőke 2/3-a vagy a törvényi minimum alá csökken

·   Kft-nél, ha a felére csökken

A tagoknak, a részvényeseknek határozniuk kell:

·   A pótbefizetés előírásáról

·   A törzstőke/alaptőke más módon való biztosításáról

·   A törzstőke/alaptőke leszállításáról

·   A társaságnak más társasággá történő átalakulásáról

·   A társaság jogutód nélküli megszünéséről

A határozatot legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.

A saját tőke védelme a számviteli törvény alapján:

·   Osztalék maximum a 39. paragrafus (3) alapján:

Saját tőke – leköt. Tart. – ért. Tart. – osztalék>=jegyzett tőke

Korrigált saját tőke – osztalék >= jegyzett tőke

·   Osztalékelőleg maximum a 39. paragrafus (4.) alapján:

·   Saját tőke- lekötött tartalék-értékelési tartalék- visszavási ért. max >=jegyzett tőke

·   Maximálisan visszavásárolható saját részvény, saját üzletrész, visszavásárolható részvény a 39. paragrafus (5)alapján: az adózott eredmény és a szabad eredménytartalék fedezetet kell hogy biztosítson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal, továbbá a saját részesedések visszavásárlási értékével csökkentett saját tőke ne csökkenjen a jegyzett tőke összege alá.

Az osztalék fizetés előtt vizsgálandó korlátok:

1.   korlát: Mi az osztalék fizetésének a forrása?

Adózott eredmény + eredménytartalék

2.   korlát: Mennyi a  tőke fedezete? 39. paragrafus (1.)

Osztalék < tőketart. + eredménytart. +- adózott eredmény - jegyzett,de…

A kifizetésre kerülő osztalék az lesz, amelyik a kisebb.

20/A. A céltartalékok fogalma, célja, fajtái. A céltartalékok helye a mérlegben. A céltartalék képzésével és felhasználásával kapcsolatos gazdasági események, azok könyvelése és hatása az eredmény-kimutatásra. A céltartalékokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben.

A céltartalék olyan – az adózás előtti eredmény terhére – a tárgyévet követően jelentkező várható kötelezettségek fedezetére, illetve egyéb címen kell képezni, illetve képezhet a vállalkozás.

Mérlegben: „A” változat esetében az E. sor, „B” változat esetében a I. sor. Az egyszerűsített  mérlegben az E sorban szerepelnek, azzal a kitétellel, hogy egyéb céltartalék nem képezhető.

Fajtái:

·   céltartalék a várható kötelezettségekre

·   céltartalék a jövőbeni kötelezettségekre

·   egyéb céltartalék: kormányrendeletben szabályozott gazdálkodói körben fordulhat elő.

Kötelező képezni (adózás előtti eredmény terhére): olyan kötelezettségekre, amelyek a múltbéli vagy folyamatban levő ügyletekből, szerződésekből származnak. Ilyenek:

·   Függő kötelezettségek: olyan harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de a mérlegbeli szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Pl. opciós ügyletek, garanciavállalás

·   Jövőbeni kötelezettségek: olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Pl.: határidős ügyletek, swap ügyletek

·   Korengedményes nyugdíjfizetési kötelezettség

Halasztott ráfordításként elszámolt árfolyamveszteséghez kapcsolódó céltartalék: a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget meg kell szüntetni, akkor a képzett céltartalék is megszüntetendő.

Képezhető (adózás előtti eredmény terhére): olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, amelyekről a mérleg fordulónapon feltételezhető, hogy fel fognak merülni, de a felmerülésük időpontja még bizonytalan, és a passzív időbeli elhatárolások közé nem sorolhatók.

Mérlegben könyv szerinti értéken szerepelnek.

Kapcsolata az eredmény-kimutatással:

·   képzése: egyéb ráfordítás

·   feloldása: egyéb bevétel

A képzett céltartalék összegét, illetve annak felhasználásának összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímenként képzett céltartalék összege az előző évtől jelentősen eltér, akkor az eltérést indokolni kell.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalékok összegét is.

21/A. A kötelezettségek fogalma, fajtái. A kötelezettségek mérlegértékének meghatározása. A hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek. A kötelezettségek mérlegtételeinek értékelése, különös tekintettel a devizakötelezettségekre. A kötelezettségek és a mérleg, az eredmény-kimutatás, a kiegészítő melléklet kapcsolata

Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási vagy egyéb szerződésekből eredő, elismert fizetések, amelyek a szállító, szolgáltató, a hitelező által már teljesített, a szervezet által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak.

Mérleg  F. Kötelezettségek

I. Hátrasorolt kötelezettségek: olyan kölcsön, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, visszafizetési határideje meghatározatlan vagy 5 évet meghaladó. A kölcsön törlesztése az eredeti lejárat előtt nem lehetséges.

1.  hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

2.  hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

3.  hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: 1 évnél hosszabb időre kapott kölcsön, hitel, egyéb kötelezettség. A következő üzleti évet érintő törlesztéseket át kell sorolni rövid lej.köt-ek közé. Pl. kölcsön, hitel, egyéb hosszú lejáratú kötelezettség

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek:

Hosszú lejáratra kapott kölcsön

Átváltoztatható kötvény

Tartozás kötvénykibocsátásból

Beruházási és fejlesztési hitelek

Egyéb hosszú lejáratú hitel

Tartós kötelezettség kapcsolt vállalkozóval szemben

Tartós kötelezettség egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek: az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is.

Rövid lejáratú kölcsönök

Ebből: átváltoztatható kötvények

Rövid lejáratú hitelek

Vevőktől kapott előlegek

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállító)

Váltótartozások

Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

Egyéb rövid kötelezettségek

Kötelezettségek értékelési különbözete, Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

Devizás kötelezettségek állományba vétele:

·   forintban keletkezett kötelezettségnél a számlázott vagy ténylegesen folyósított összegen kell állományba venni

·   devizás kötelezettség esetében:

§ ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott hitelintézeti átlagárfolyamon számított forintértéken, vagy MNB árfolyamon számított forintértéken

§ ha elszámolási betétre érkezik, akkor a teljesítés napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított forintértéken.

Év végén értékelni kell:                                                    árf.nyer                 árf.veszt

·         Külföldi szállító                                                   T4542 – K3/4                       T3/4 – K4542

• Külföldi váltótartozás                                                        T457 – K3/4                         T3/4 – K457

Év végén értékelni kell minden olyan devizás tételt, ami a mérleg fordulónapon fennáll.

A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek körének meghatározása, kijelölése után, meg kell határozni az egyedi árfolyam különbözeteket, majd az összevont árfolyam különbözetet. Ha a különbség jelentős, akkor át kell értékelni az eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapi értékre.

Eredmény-kimutatással való kapcsolat:

·   Beszerzés: 5 költség

·   Realizált árfolyamnyereség: 97 pü-i műveletek egyéb bevételi

·   Realizált árfolyamveszteség: 87 pü-i műveletek egyéb ráfordítása

·   Fizetendő kamat: 87 Fizetendő kamat

·   Tartozásátvállalás: 98, 88  Rendkívüli bevétel

·   Elengedett kötelezettség: 98 88  Rendkívüli bevétel

Kapcsolat a kiegészítő melléklettel:

Be kell mutatni, hogy a hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból mennyi az anya illetve leányvállalattal szembeni követelés, kötelezettség.

Be kell mutatni a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azokat, amelyeknek a hátralévő futamideje több mint 5 év, vagy amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak.

Be kell mutatni mérlegen kívüli tételként a függő és a biztos kötelezettségvállalások összegét, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős, opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős részének szerződés szerinti értékét, az eredményre és cash flowra gyakorolt várható hatását.

Be kell mutatni még a környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben képzett céltartalék összegét, valamint a kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettségek várható összegét.

22/A. Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség, forgalmi költség eljárással, valamint az „A” és „B” módszerrel. Az eredmény-kimutatás fajtáihoz kapcsolódó fogalmak: az értékesítés nettó árbevétele (elszámolásának feltételei, időpontja), az aktivált saját teljesítmények értéke (tartalma, elszámolása)

Az eredménykimutatás: a mérlegszerinti eredményt levezető számviteli okmány. A vállalkozás jövedelemtermelő képességét bemutató dokumentuma.

Az eredmény-kimutatás választható módszerei:

·   Összköltség eljárású: Elsődlegesen az üzleti évben felmerült költségek bemutatását hangsúlyozza. Alapvetően szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak ajánlott, amelyeknek a vállalkozás nagysága nem jelentős és nem folytat bonyolult tevékenységet, készletezési tevékenység nem meghatározó, év közben nem vezet naprakész nyilvántartást. Elsődleges 5-ös könyvelés.

·   Forgalmi költség eljárású: Az értékesítési árbevétellel az értékesítés költségeit állítja szembe. Alapvetően termelő tevékenységet folytató vállalkozás alkalmazza, jelentős készletezői tevékenységet folytat, 6 – 7 számlaosztályban is könyvelnek.

A két módszer csak az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének megállapítása során tér el egymástól, a további eredménykategóriák meghatározása azonos.

Összköltség „A”	Forgalmi költség „B”
I. Értékesítés nettó árbevétete	I. Értékesítés nettó árbevétete
03. Saját termelésű készletek állományváltozása	03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
04. Saját előállítású eszközök aktívált értéke	04. Eladot áruk beszerzési értéke
II. Aktívált saját teljesítmények értéke	05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
III. Egyéb bevételek	II. Értékesítés közvetlen költségei
Ebből visszaírt értékvesztés	III. Értékesítés bruttó eredménye
05. Anyagköltség	06. Értékesítési, forgalmazási költségek
06. Igénybe vett szolgáltatások értéke	07. Igazgatási költségek
07. Egyéb szolgáltatások értéke	08. Egyéb általános költségek
08. Eladott áruk beszerzési értéke	IV. Értékesítés közvetett költségei
09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke	V. Egyéb bevételek
IV. Anyagjellegű ráfordítások	VI. Egyéb ráfordítások
10. Bérköltség	Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
11. Személyi jellegű egyéb kifizetések
12. Bérjárulékok
V. Személyi jellegű ráfordítások
VI. Értékcsökkenési leírás
VII: Egyéb ráfordítások
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

A két eljárás közötti összefüggés:

Anyagjellegű ráfordítások (51-53)

+ Személyi jellegű ráfordítások (54-56)

+ Értékcsökkenési leírás (57)

-    Aktívált saját teljesítmények értéke (581-582)

Értékesítés közvetlen költségei (81-84)

+ Értékesítés közvetett költségei (85)

Mindkét módszer esetében ’A’ és ’B’ változat közül lehet választani, amelyek csak formailag térnek el egymástól. Az ’A’ változat lépcsőzetes, a ’B’ pedig mérlegszerű elrendezésű.

Értékesítés nettó árbevétele: a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett áfá-t nem tartalmazó ellenértéke.

Aktivált saját teljesítmények:

·   STK ÁV: a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált értéke, a záró és a nyitó állomány különbsége

·   SEEAÉ: saját előállítású befektetett eszközök, és ezek értéknövelő munkáinak értéke, saját előállítással létrehozott, de vásárolt készletként állományba vett göngyölegek, tenyésztésbe állított növendékállatok, saját termelésű készletek értékvesztése, átsorolása, és minden ráfordítás jellegű készletcsökkenése, az értékvesztés visszaírása csökkenti a saját előállítású eszközök aktivált értékét.

Egyéb bevételek: olyan bevételek, amelyek a rendszeres üzletmenet során merülnek fel, de nem minősülnek árbevételnek, pénzügyi bevételnek, rendkívüli bevételek.

Egyéb ráfordítások: olyan ráfordítások, amelyek a rendszeres üzletmenet során merülnek fel, de nem minősülnek költségnek, pénzügyi ráfordításnak, rendkívüli ráfordításnak.

Anyagjellegű ráfordítások:

·         Anyagköltség

·         Igénybe vett szolgáltatás

·         Egyéb szolgáltatás

·         ELÁBÉ

·         Közvetített szolgáltatások

Személy jellegű ráfordítások:

·         Bérköltség

·         Személyi jellegű egyéb kifizetés

·         Bérjárulékok

Értékesítés közvetlen költségei:

·         Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége

·         ELÁBÉ

·         Közvetített szolgáltatások értéke

Értékesítés közvetett költségei:

·         Értékesítési, forgalmazási költségek

·         Igazgatási költségek

·         Egyéb általános költsége

Az értékesítés nettó árbevételét csökkenteni kell az engedmény és visszáru helyesbítő számlájával.

23/A. Az egyéb bevételekkel és egyéb ráfordításokkal kapcsolatos gazdasági események és hatásuk az eredményre.

86 Egyéb ráfordítások: olyan ráfordítások, amelyek a rendszeres üzletmenet során merülnek fel, de nem minősülnek költségnek, pénzügyi ráfordításnak, rendkívüli ráfordításnak.

·    Káreseményekkel összefüggésben kifizetett összegek

·    Fizetett, ill. a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált bírság, kötbér, késedelmi kamat, kártérítés össszege

·    Céltartalék képzése

·    Utólag adott nem számlázott engedmény

·    Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartási értéke

·    Behajthatatlan követelések leírt összege

·    Hiányzó, megsemmisült eszközök nyilvántartási értéke

·    Adók, illetékek, hozzájárulások

·    Értékvesztések

·    Stb.

96 Egyéb bevételek: olyan bevételek, amelyek a rendszeres üzletmenet során merülnek fel, de nem minősülnek árbevételnek, pénzügyi bevételnek, rendkívüli bevételnek.

·    Káresemények címén kapott bevételek

·    Kapott bírság, kötbér, késedelmi kamat, kártérítés összege

·    A behajthatatlan követelésekre kapott összeg

·    Céltartalék feloldása

·    Utólag kapott nem számlázott engedmény

·    Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök ellenértéke

·    Biztosító térítése

·    Stb.

A gazdálkodó vagyonát érintő minden eseményről bizonylatot kell kiállítani. Ez a bizonylat bizonyítja a gazdasági esemény megtörténtét. A bizonylatot a gazdasági esemény bekövetkeztének időpontjában kell kiállítani, magyar nyelven.

Ilyen bizonylat lehet:

·         Számla

·         Egyszerűsített számla

·         Számlát helyettesítő okmány

Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásról számlát kiállítani, a számla tartalmáért a kiállító a felelős. A számlával kapcsolatos követelményeket az áfa törvény határozza meg.

Minden adóalany köteles az általa kiállított, valamint a befogadott számlákat a jogszabályban meghatározott ideig (5 év) őrizni. Ha az adóalany a számla kibocsátását követően az áthárított adó összegét módosítja, helyesbítő számlát köteles kibocsátani. A helyesbítő számlának tartalmaznia kell, a helyesbítés tényét, az eredeti számla azonosító adatait, a módosított tételeket.

A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei:

·   A bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb azonosítója

·   A bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése

·   Gazdasági műveletet elrendelő személy/szervezett megjelölése, az utalványozó, az ellenőr, átvevő, a befizető aláírása

·   A bizonylat kiállításának időpontja

·   A gazdasági művelet tartalmának megjelölése

·   Külső bizonylat esetén a kiállító gazdálkodó neve, címe

·   Könyvelés módjára, értintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás

·   Könyvviteli nyilvántartásokbant történt rögzítés időpontja

·   Továbbá minden olyan adat amelyet jogszabály előír

24/A. A pénzügyi műveletek eredményének tartalma. A pénzügyi műveletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, az elszámolás bizonylatai

A pénzügyi műveletek eredménye (B) a pénzügyi műveletek bevételének és ráfordításának különbsége.

Pénzügyi műveletek bevétele (97):

·    Kapott (járó) osztalék és részesedés (971): elszámolásának feltétele, hogy a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váljon.

·    A részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége (972)

·    Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége (973):

-   Befektetett eszközöknek között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatbevételei, ideértve a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, a tárgyévben felvett, a kamatozó értékpapír eladási árában érvényesített kamatbevételeket, csökkentve a kamatozó értékpapír vételárában elismert kamat összegével

-   A befektetett pénzügyi eszközök között lévő követelések kamatbevételei, ideértve a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, valamint a tárgyévben felvett kamat összegét.

·    Egyéb kapott (járó) kamat és kamatjellegű bevételek (974):

-   forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatbevételei, ideértve a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, a tárgyévben felvett, kamatbevételeket, csökkentve a kamatozó értékpapír vételárában elismert kamat összegével.

-   Forgóeszközök  között lévő követelések kamatbevételei, ideértve a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, valamint a tárgyévben felvett kamat összegét.

·    Pénzügyi műveletek egyéb bevétele (975-979):

-   forgóeszköz között kimutatott értékpapírok értékesítésének, beváltásának árfolyamnyeresége

-   évente tőkét törlesztő értékpapírok törlesztéskori árfolyamnyeresége

-   devizás tételek év végi értékelésének árfolyamnyeresége

-   névérték alatt vásárolt kamatozó, befektetési célú értékpapírok névértéke és beszerzési értéke közötti nyereség

-    

Pénzügyi műveletek ráfordítása (87):

·    Befektetett pénzügyi műveletek árfolyamvesztesége (871): befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kötvény/részvény értékesítésének árfolyamvesztesége,

·    Fizetendő kamat és kamatjellegű ráfordítások (872-873):

-   hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek,  hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után a tárgyévben fizetett, ill. a tárgyév mérlegfordulónapjáig fizetendő kamatok

·    Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése (874)

·    Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása (875-879):

-   Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítésének és beváltásának árfolyamvesztesége

-   Évente tőkét törlesztő értékpapírok törlesztéskori árfolyamvesztesége

-   Devizaeszközök és devizakövetelések év végi összevont átértékelési különbözete, csökkentve az előző évben elhatárolt összevont átértékelési nyereség összegével

-   Névérték felett vásárolt kamatozó, befektetési célú értékpapírok névértéke és beszerzési értéke közötti veszteségjellegű különbözet időarányos összegének passzív elhatárolásként elszámolt összege

-   Fizetett opciós díj

Devizás tételek bekerülési értéke:

·    MNB által közzétett hivatalos árfolyamon

·    Választott hitelintézet eladási és vételi átlag árfolyamán

Év végén értékelni kell minden olyan devizás tételt, ami a mérleg fordulónapon fennáll.

Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapi értékelése:

·    A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek körének meghatározása, kijelölése

·    Egyedi árfolyam különbözetek meghatározása

·    Összevont árfolyam különbözetek meghatározása

·    Minősítés

·    Átértékelés ha jelentős

25. A.

A rendkívüli eredmény fogalma és tartalma. A rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások könyvviteli elszámolása, bizonylataik

Rendkívüli eredmény

A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete

Ezek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak kapcsolatban.

Rendkívüli bevételek (98)

-       gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéke (bizonylatai: társ.szerz, alapító okirat)

-       jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több;

-       jegyzett tőke leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, akkor a bevont részesedés névértékének fejében átvett eszközök értékét;

-       visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén azok névértéke (társ.szerz, alap.ok)

-       véglegesen átvett pénzeszköz;

-       térítés nélkül kapott szolgáltatások átadónál kimutatott nyilvántartási értékét.

HALASZTOTT BEVÉTELKÉNT IDŐBELILEG EL KELL HATÁROLNI:

-       AZ ELENGEDETT KÖTELEZETTSÉG ÖSSZEGÉT AKKOR, HA AZ BESZERZETT ESZKÖZHÖZ KAPCSOLÓDIK

-       Fejlesztési célra kapott, pénzügyileg rendezett támogatás (bankszámlakivonat)

-       Térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott  nyilvántartási értékét

-       egyéb vagyonnövekedéssel járó bevételek (ajándék, hagyaték) (ajándékozási szerződés, leltárfelvételi jegyzőkönyv)

A halasztott bevételek rendkívüli bevételek közé történő ismételt elszámolása akkor és olyan arányban lehetséges, amikor a kapcsolódó eszköz értékének költségkénti, ráfordításkénti elszámolása megtörténik. Teljes összegben meg kell szüntetni a halasztott bevétel elhatárolását, ha az érintett eszköz a gazdálkodó könyveiből bármilyen jogcímen kivezetésre kerül.

Rendkívüli ráfordítások (88)

-       társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke

-       visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén azok visszavásárlási (nyilvántartási) értéke

-       térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke

-       Behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értéke

-       Véglegesen átadott pénzeszköz, fejlesztési célra adott támogatás

GAZDASÁGI ESEMÉNYEK                                 RENDKÍVÜLI RÁFORD.           RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK

Apportként bevitt vagyontárgyak

K.Sz.É. kivezetése                                             T88- K1-3. (szla v. szlát h. okm)

Létesítő okiratban meghatározott értéken                                                            T366- K98.

Visszavásárolt saját részvény, üzletrész, visszaváltható részvény bevonása

K.Sz.É. kivezetése                                         T88- K373    (értékpapírok)

Bevont részvények, üzletrészek névértéke                                                                        T411- K98.

Térítés nélküli átadás

Az átadónál kimutatott nyilvántartási érték,

vagy piaci érték (amelyik a kisebb)                                                                                                T1-3- K98 (szlát h. okm.)

átvett eszközök értékének elhatárolása                                                                                       T98- K483

az elhatárolás megszüntetése a ktg-ek, ráfordítások elszámolásakor                      T483- K98.

Ajándékként, kapott, többletként fellelt eszközök

Piaci érték állományba vétele                                                                                                        T1-3- K98(ajánsz., leltárfelvjkv.)

Elhatárolás                                                                                                                                                         T98- K483

Az elhatárolás megszüntetése                                                                                                        T483- K98

27/A. A társaságok átalakulásával, egyesülésével (összeolvadás, beolvadás), szétválásával (különválás, kiválás) összefüggő számviteli feladatok, különös tekintettel a vagyonértékelésre, vagyonleltár és vagyonmérleg készítése

Az átalakulás döntés meghozatala a társaság legfőbb szervének joga, minősített többséget igénylő határozat. A döntés bármilyen időpontban meghozható a következő korlátok mellett:

• Felszámolási, végelszámolási eljárás alatt nem lehet átalakulni,

·         Jegyzett, de még be nem fizetett tőke esetén csak a tőke rendelkezésre bocsátása után lehet átalakulni,

·         Csak Zrt-vé lehet átalakulni, NYRT szétvallással nem alapítható,

·         Mivel a gazdasági társaság csak a bejegyzéssel jön létre, ezért az előtársaság nem alakulhat át.

a)     Az átalakuló gazdasági társaság elszámolásai egyesülés esetén

1.     lépés: Főkönyvi kivonatok lezárása, záróbeszámoló elkészítése. Korrekciós tételek:

T 4. Értékelési tartalék – K 1. Értékhelyesbítések

T/K 4. Mérleg szerinti eredmény – K/T 4. Eredménytartalék

2.     lépés: Az átalakuló gazdasági társaság(ok) végleges vagyonmérlegének és kapcsolódó leltárának összeállítása. Megszűnő társaságok élhetnek a vagyonértékelés lehetőségével.

3.     lépés: Az átalakulással létrejött gazdasági társaság elszámolja a vagyonátvételt (egyesülés), a vagyonfelosztásokat (szétvállás). Az egyesüléseknél a jogutódlás alapján:

T 1-3. Eszközök - K 3. Technika számla (eszköz-átvétel a vagyonleltár szerinti N értékben)

T 3. Technikai számla – K 4. Források (források átvétele)

T 3. Technikai számla – K 4. Saját tőke elemek (saját tőke átvétel)

4.     lépés: Az átalakulással létrejött gazdasági társaság vagyonmérlegében a különbözetek elszámolása a következő tételeket tartalmazza:

·   a belépő új tagok vagyoni hozzájárulása alapító dokumentum szerinti értékben,

·   pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulások.

T 1-3. Eszközök - K 4. Jegyzett tőke (új tagok belépése)

T 1-3 Eszközök – K 4. Tőketartalék (új tagok belépésének ázsiója)

T 3. Pénzeszközök – K4. Jegyzett tőke ( pótlólagosan fizetett összeg)

T 3. Jegyzett, de…- K 4. Jegyzett tőke (még nem teljesített összegek)

T 4. Jegyzett tőke – K 4. Rövid lejáratú kötelezettségek( kilépő tagok)

T 4. Jegyzett tőke – K 4. Rövid lejáratú kötelezettségek (kilépés vagyontöbblete, döntés)

5.     lépés: A saját tőke átrendezésének elszámolása törvényi korlátok figyelembevételével:

T/K. 4. Jegyzett tőke, eredmény- és tőketartalék - K/T 4. Jegyzett tőke, eredmény- és tőketartalék

Lekötött tartalék különbözetének elszámolása, a vagyonfelértékelés miatt keletkező fizetendő társasági adó lekötése:

T/K 4. Jegyzett tőke – K 4. Tőketartalék, eredménytartalék

A bejegyzés napjával az átalakulással érintett vállalkozások külső tulajdonosainak korábbi (megszűnt) részesedésüket ki kell vezetniük a könyvekből és a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlegének a megszűnt részesedésükre jutó saját tőkéjének értékében egy új részesedést kell állománya venniük:

T 8. Rendkívüli ráfordítások  - K 1/3. Részesedés (korábbi részesedés kivezetése)

T 1/3. Részesedések  - K 9. Rendkívüli bevételek

28/A. Az ellenőrzések számvitele. Az ellenőrzések fogalma, fajtái. Hibatípusok, hibajavítások. Az ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított hibák miatti módosítások elszámolása, kimutatása a mérlegben, az eredmény-kimutatásban, nyilvánosságra hozatala.

A számviteli törvény értelmében ellenőrzés a beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, ill. az adóhatósági ellenőrzés keretében.

Az ellenőrzés lehet önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés.

A gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében a könyvvizsgáló feladata a beszámoló valódiságának ellenőrzése.

Az adóhatóság (APEH, VPOP, Illetékhivatal, Önkormányzat) az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóbevétel jogellenes megrövidülésének megakadályozása érdekében ellenőrzi az adókötelezettség teljesítését.

A kétféle ellenőrzés a törvényesség betartását célozza, közös területük az adózás előtti eredmény meghatározása.

Az ellenőrzés során feltárt hibák:

1. A beszámolóval még le nem zárt, tárgyévre vonatkozó ellenőrzések megállapításainak számviteli kezelése: a tárgyévre vonatkozó ellenőrzések megállapításait minden esetben a tárgyévi folyamatos könyvvezetés keretében kell rendezni. A rendezés során a hibásan lekönyvelt tételt stornírozni kell, majd helyesen újra le kell könyvelni.
2. A beszámolóval lezárt üzleti év adataira vonatkozó ellenőrzések megállapítása: a beszámolóval lezárt üzleti évek adataira feltárt hibát is a tárgyévi könyvvezetés keretében kell rendezni, a lezárt év könyveinek megnyitására nincs lehetőség.

A hiba valamely korábbi beszámolóval lezárt időszakban a számviteli törvénynek vagy adótörvénynek nem megfelelő elszámolás, nyilvántartás, bevallás. A hiba újabb hibát eredményezhet, vagyis a hibahatást is figyelembe kell venni.

A feltárt hiba és hibahatás lehet:

·  Jelentős összegű hiba: ha a feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét érintő értékének összege meghaladja a mérlegfőösszeg 2%-át, max 500 m ft.

·  Nem jelentős összegű hiba: ha a hibák és hibahatások együttes összege nem haladja meg a jelentőség értékhatárát.

·  Megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hiba: ha a hibák és hibahatások a saját tőkét 20%-al megváltoztatják. (növeli, csökkenti) ebben az esetben a mérleg és eredménykimutatás középső oszlopába be kell írni a javító adatokat, újra közzé kell tenni. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót ismételten közzé kell tenni.

Hibafajták:

·  Értékelési hiba (eszköz-forrás)

·  Eredményt érintő hiba (költség, ráfordítás, bevétel)

·  Bevallási hiba:

§ Bizonylaton belüli, könyvelési javítást nem igénylő hiba

§ Könyvelést is érintő hiba (eszköz-forrás, költség, ráfordítás, bevétel)

Feladat a hiba kijavítása érdekében:

·  A hiba leírása

·  A hibás könyvelés és a helyes könyvelés összehasonlítása

·  A hibahatások megállapítása, rögzítése

·  A hiba nagyságrendjének megállapítása (jelentős, nem jelentős, lényeges, nem lényeges)

·  A hiba, hibahatás javítása

A hibázás jogkövetkezményei:

·  Adóbírság: adóhiány 50%-a

·  Mulasztási bírság

·  Késedelmi pótlék (jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része naponta)

·  Önellenőrzési pótlék: jegybanki alapkamat 365-öd része naponta

29/A. A pénzügyi instrumentumok fogalma, csoportjai. A valós értéken történő értékelés célja és a szükséges számvitel-politikai döntések.

A magyar számviteli szabályozás szerint az eszközöket és forrásokat bekerülési értéken kell értékelni és a vagyonelemeket a mérlegben az aktualizált múltbeli értéken (Nettó-écs-értv+visszaírás) szerepeltetni. A magyar szabályozás néhány esetben az előzőektől eltérő szabály alkalmazását is megengedi. Alkalmazható például az aktuális piaci érték használata is. Amennyiben a vállalkozó él a piaci értékelés lehetőségével, úgy a vállalkozó a múltbeli értékelésről áttér az aktuális piaci értéken való értékre és ennek hatásaként szerepel az értékhelyesbítés, illetve az értékelési tartalék a mérlegben.

Pénzügyi instrumentum: Olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke keletkezik. Ide tartozik a szerződéses megállapodáson alapuló követelés, kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír, a származékos ügylet.

Pénzügyi eszköz:

§  Kereskedelmi célú pénzügyi eszköz

• Értékesíthető pénzügyi eszköz
• Lejáratig tartott pénzügyi eszköz
• Gazdálkodó által adott kölcsön és más követelés

Pénzügyi kötelezettség:

§  Kereskedelmi célú pénzügyi kötelezettségek

• Egyéb pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi eszközöket a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök közé, a pénzügyi kötelezettségeket a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek közé kell besorolni

Ha a vállalkozó a számviteli politikájában olyan döntést hozott, hogy alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor

-       a kereskedelmi célú pénzügyi instrumentumokat (pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek) köteles valós értéken értékelni

-       az értékesíthető pénzügyi eszközöket a vállalkozó értékelheti valós értéken

-       a többi pénzügyi instrumentum pedig valós értéken nem értékelhető

Valós érték összege az az összeg:

-       amelyért egy eszköz elcserélhető (eladható vagy megvásárolható) vagy

-       egy kötelezettség rendezhető

-       megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között,

-       a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött ügylet keretében

Nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés

-       gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelésre

-       visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra és tulajdoni részesedést jelentő befektetésre

-       lejáratig tartott pénzügyi eszközökre stb. (TK 377)

Ahol nem alkalmazható a való értéken történő értékelés, ott a pénzügyi instrumentumokat a törlesztésekkel és az értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt bekerülési (beszerzési) értéken, illetve a szerződés szerinti értéken kell kimutatni.

A valós értéken történő értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét a könyvvizsgálónak ellenőrizni kell.

A bekerülés időpontjában érvényes, illetve a mérlegfordulónapi értékelés esetén a mérleg fordulónapján érvényes valós értéken kell értékelni a kereskedési célú pénzügyi instrumentumokat

A bekerülés időpontjában érvényes, illetve a mérlegfordulónapi értékelés esetén a mérleg fordulónapján ismert valós értéken lehet értékelni az értékesítési célú pénzügyi eszközöket, amennyiben valós értékük megbízható módon meghatározható.

A beszerzés időpontjára és a mérleg fordulónapjára vonatkozóan a pénzügyi instrumentumokat a valós értékre kell ,illetve lehet átértékelni. Az átértékelés során átértékelési különbözet keletkezik, melynek elszámolása a következő:

-       ha az értékelés kötelező

o    eredményt módosító tétel

o    pénzügyi műveltetek bevétele vagy ráfordítása

-       ha az értékelés lehetőség

o    saját tőkét módosító tétel

o    értékelési tartalék

Valós érték meghatározásának módja

-       piaci érték

o    tőzsdén jegyzett árfolyam

o    két fél szabad megállapodása szerinti ár

o    számított érték

-       általános értékelési eljárásokkal kiszámított érték

Valós érték alkalmazásának feltételei

-       csak kettős könyvvitelt vezető vállalkozás választhatja a valós értéken történő értékelést

-       ha a vállalkozás úgy dönt, hogy alkalmazza a valós értéken történő értékelést, úgy a befektetett és a forgatási célú pénzügyi eszközöket, illetve a pénzügyi kötelezettségeket csoportosítani kell

-       csak akkor kötelező, illetve lehetséges a valós értéken történő értékelés, ha a vállalkozó a való értéken történő értékelést a számviteli politikai szerint választotta.

A valós értéken történő értékelés a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni.